Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.
Törökország egy igazi koronavírus-rémálomba süllyedt. India után a világon már ebben az országban található a legtöbb új eset – mindezt úgy, hogy a járványügyi adatokat a kormányzat erőteljesen manipulálja, hiszen az ország teljes területén már gyakorlatilag kétszer annyi temetést tartanak, mint egy éve. Az aktív fertőzöttek száma elérte az 551 ezret, ami az 57 milliós munkakorú népesség csaknem 1 százaléka.
Elszabadult járvány
A rogyadozó gazdaságra tekintettel Recep Tayyip Erdogan török elnök a járvány kitörése óta nem vezetett be teljes, csak részleges lezárást. Holott az elmúlt egy évben már így is 125 ezer kisvállalat ment tönkre. Ráadásul március elején feloldotta még ezeket is az „ellenőrzött normalizáció” jelszavával. Az új esetek száma aztán annak rendje és módja szerint ötszörösére ugrott.
Erdogan aztán két hete megpróbálta visszarántani a kormányt és Ramadan hónapjára (amely április 13-én kezdődött) újra szigorításokat vezetett be. De ezt sokan túl kevésnek tartják, ráadásul túl későinek.
Az ország esetében egy pótlólagos probléma, hogy az oltásoknál túlságosan a kínai Sinovac cég CoronaVac vakcinájára támaszkodott – amelyből Peking eddig 26 millió dózist szállított -, márpedig ennek hatékonyságával kapcsolatban komoly aggályok merültek fel. Brazíliában és Indonéziában 50 és 78 százalék között mérték ennek a vakcinának a hatékonyságát.
Az ellenzéki pártok azt is felhánytorgatják az elnöknek, hogy a nagyobbik kormányzó párt (AKP) március végén országszerte több ezres kampánygyűléseket tartott, ahol az aktivisták félvállról vették a távolságtartás és a maszkviselés szabályait.
Pénzügyi kártyavár
A járvány berobbanása természetesen rettenetes hír az ország idegenforgalmának is, amely a GDP 11 százalékát adja. Két éve, 2019-ben ez a szektor még 34 milliárd dollárt hozott a gazdaságnak, de tavaly már csak 22 milliárdot. Az elmúlt időszakban ráadásul az orosz hatóságok arra panaszkodtak, hogy túl sok turista tér haza Törökországból mutáns törzzsel megfertőzve. Valóban, mára Antalya és Bodrum üdülőhelyei is a vörös zónába kerültek.
Ezek után ráadásul a geopolitika is beavatkozott a játszmába. Ankara ugyanis kiállt Kijev mellett a Moszkvával folyó vitájában és ezt a Kreml nem nézhette tétlenül. Április 12-én az orosz miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy Oroszország korlátozza (gyakorlatilag beszüntetve) a turisztikai járatokat Törökországgal április 15 és június 1 között.
A török társadalomban eközben futótűzként terjed a szegénység: tavaly 3,7 millió háztartásban kellett lekapcsolni az áramellátást a kifizetetlen számlák miatt. A fogyasztói árindex a lefrissebb adatok szerint 16,2 százalékkal emelkedett.
Az ország pénzügyi rendszere egy kártyavárhoz hasonlítható Az ellenzék hetek óta hangosan követeli, hogy a kormány adjon számot arról, mi történt a korábban 128 milliárd dolláros szinten álló devizatartalékkal. A jelek szerint a tavalyi év során a jegybank ennek nagy részét elégette a zuhanó líra védelmére.
Feszült viszony Moszkvával és Pekinggel
Az elnök eközben tovább folytatja külpolitikai ütközéseit. Moszkva már kifejezte ellenvetését az Erdogan legnagyobb projektjeként emlegetett Isztambul-csatorna megépítésével kapcsolatban, amely megsértené az 1936-ban aláírt Montreux-i tengeri jogi egyezményt. Megépülése esetén bár alternatív Boszporuszként biztosíthat átjárást a Fekete- és Márvány-tengerek közt, legalább annyi feszültséget hoz felszínre, mit amennyi előnnyel járhat.
Ha az új csatornán Törökország saját szájíze szerint engedné be, vagy blokkolná a forgalmat, kialakulhat olyan hipotetikus szcenárió, amikor korlátozás nélkül vonulhatnak a Fekete-tengerre az amerikai hatodik flotta egységei. Beleértve a Tomahawk cirkáló rakéták hordozására képes Arleigh Burke-osztályú rombolókat, a repülőgép-hordozókat vagy a nukleáris tengeralattjárókat. Mindez az orosz biztonságpolitika szempontjából beláthatatlan következményekkel járna, az amúgy is Ukrajna miatt leterhelt délnyugati irány újabb megerősítését maga után vonva.
Ankara az elmúlt időszakban a szebb arcát akarta felmutatni Görögország, Egyiptom, Izrael és az EU felé, de mivel ez egy őszintétlen PR hadjárat, így az eredmény is szegényes. Csupán a múlt héten a török és a görög külügyminiszter veszett össze a kamerák előtt a tengeri határok, a migránsok és a kisebbségek bánásmódja ügyében. Ankara és Peking kapcsolata pedig már szürreális jelleget ölt: az elmúlt napokban korlátozták a török hatóságok a kínai nagykövetség vízellátását, hogy ezzel küldjenek jelet a török népnek számító ujgurok kapcsán kialakult politikai adok-kapokban.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
