Joe Biden és biztonságpolitikai tanácsadói már a kampány alatt leszögezték, hogy a muszlim világban keményebb vonalat visznek majd Szaúd-Arábiával és Törökországgal kapcsolatban. Természetesen mindkét országban megindult a helyezkedés, Rijád és Ankara közelebb húzódott egymáshoz. Törökország az utóbbi hetekben diplomáciai offenzívát indított az USA, az EU és Izrael irányába. Az érintettek többsége nem hisz a valódi török kurzusváltásban, az egész próbálkozást inkább PR-kampánynak tartja.
A szomszédos Görögországgal ma kezdődnek a tárgyalások az Égei-tenger vitatott kérdéseiről, miután azok 2016-ban megszakadtak. Csak kevesen várnak áttörést, legalábbis rövid távon. Sőt, neves helyi megfigyelők Athénban egyenesen ellenzik az olyan tárgyalás sietett megkezdését, amely nem tisztázta előre a játékszabályokat és a garanciákat.
Az amerikai elnökváltás mellett Erdogan elnök taktikai manővereinek egyik legfőbb oka a gazdaságban keresendő. A tavalyi év során a líra újra jelentősen veszített értékéből – a mára már 17 százalékos jegybanki alapkamat ellenére – , a munkanélküliség és az infláció felszökött, a külföldi befektetők pedig menekülőre fogták. Mindezek következményeként a kormányzó koalíció támogatottsága január elejére 40 százalék alá esett.
Egyesült Államok
Anthony Blinken külügyminiszter-jelölt múlt heti szenátusi meghallgatásán Törökországot „úgynevezett stratégiai partnernek” nevezte. Egyben rögtön további szankciókat helyezett kilátásba Ankarával szemben. Blinken szerint elfogadhatatlan egy NATO-tagállam szoros viszonya Oroszországgal, „amely az USA legnagyobb stratégiai konkurense”.
Mindezeken túl Ankarát aggasztja, hogy az új amerikai kormányzat véget vethet a Trump-adminisztráció laza hozzáállásának Szíria ügyében, és egyben folytatja támogatását a kurd PKK számára, amelyet a török kormányzat terrorista szervezetnek tart.
Múlt pénteken a törökországi kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) volt társelnöke, Selahattin Demirtas azonnali szabadon bocsátásáért állt ki az Európai Parlament, szombaton pedig az amerikai külügyminisztérium fejezte ki aggodalmát. A 47 éves Demirtast 2016 novembere óta tartják fogva „terrorszervezet vezetésének, terrorista propaganda terjesztésének, valamint bűncselekmények elkövetésére irányuló felbujtás” vádjával.
Európai Unió
A rossz kétoldalú viszony is hozzájárult a Volkswagen azon döntéséhez, hogy az 1 milliárd eurós beruházását az eredeti döntéssel ellentétben mégsem Törökországban, hanem Szlovákiában valósítja meg.
A török külügyminiszter a múlt héten látogatott Brüsszelbe a feszültség enyhítése céljából. Vészjósló Ankara számára az EU tagállami vezetőinek azon kérése az Unió fődiplomatája felé, hogy a márciusi Európai Tanács ülésére készítsen forgatókönyveket szigorúbb büntetésekről, ha Ankara folytatja „egyoldalú akcióit és provokációit”.
Izrael
Az izraeli politikai életben meglepően visszafogott volt eddig a nyilvános reakció Ankara közeledési kísérletére. Erdogan 2018-ban az országot „genocídiummal” vádolta a palesztinokkal szemben, egyben engedélyezte a Hamász számára, hogy irodát nyisson Isztambulban. Iszmáíl Hanije, a Hamász egyik vezetője 2019 decemberében Erdogan elnökkel találkozott Törökországban, tavaly januárban pedig részt vett Szolejmáni tábornok temetésén Iránban.
Izrael szerint Törökország Hamasz terroristákat rejteget, és pénzügyileg központi szerepet tölt be a terrortámadások anyagi alapjainak megteremtéséhez. Nem véletlen tehát, hogy egy befolyásos izraeli médium szerint a múlt héten Tel-Aviv arról értesítette Ankarát, hogy nem lesz enyhülés a kétoldalú viszonyban, amíg be nem zárják a Hamász irodáját. Addig az izraeli nagykövet sem fog visszatérni Ankarába.
Belpolitikai feszültség
A külföldi mosolyoffenzíva Patyomkin díszletei mögött viszont érezhető nő az erőszak és az elnyomás az országban. A Bogazici Egyetem új rektorának január elsejei kinevezése óta folyamatosak a tüntetések az ország több városában. Törökország egyik legjobb állami fenntartású egyetemére újonnan kinevezett rektor – Melih Bulu – nem a szokásoknak megfelelően a tanári karból került ki demokratikus választásokat követően, hanem valójában egy kétes megítélésű politikus – ráadásul a doktori dolgozatában plagizált is.
A tüntetések ürügyén egy elnöki rendelet úgy határozott, hogy a rendőrség, a titkosszolgálat és a hadsereg a jövőben mindenféle külön engedélyeztetés nélkül adhat át egymásnak „mozgatható tulajdont”, amikor a „terrorizmus és társadalmi incidensek” kezelése azt szükségessé teszi.
A szabályozás a terrorizmust és a társadalmi incidenseket – jelentsen az akármit is – , egy szintre helyezi, ami felhatalmazza az erőszakszervezeteket arra, hogy lényegében akármilyen tüntetés esetén azt vessenek be, amit akarnak.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Olyan kórházaknál találtak tömegsírokat, amelyeket megostromolt és bevett az izraeli hadsereg. 
