Joe Biden és biztonságpolitikai tanácsadói már a kampány alatt leszögezték, hogy a muszlim világban keményebb vonalat visznek majd Szaúd-Arábiával és Törökországgal kapcsolatban. Természetesen mindkét országban megindult a helyezkedés, Rijád és Ankara közelebb húzódott egymáshoz. Törökország az utóbbi hetekben diplomáciai offenzívát indított az USA, az EU és Izrael irányába. Az érintettek többsége nem hisz a valódi török kurzusváltásban, az egész próbálkozást inkább PR-kampánynak tartja.
A szomszédos Görögországgal ma kezdődnek a tárgyalások az Égei-tenger vitatott kérdéseiről, miután azok 2016-ban megszakadtak. Csak kevesen várnak áttörést, legalábbis rövid távon. Sőt, neves helyi megfigyelők Athénban egyenesen ellenzik az olyan tárgyalás sietett megkezdését, amely nem tisztázta előre a játékszabályokat és a garanciákat.
Az amerikai elnökváltás mellett Erdogan elnök taktikai manővereinek egyik legfőbb oka a gazdaságban keresendő. A tavalyi év során a líra újra jelentősen veszített értékéből – a mára már 17 százalékos jegybanki alapkamat ellenére – , a munkanélküliség és az infláció felszökött, a külföldi befektetők pedig menekülőre fogták. Mindezek következményeként a kormányzó koalíció támogatottsága január elejére 40 százalék alá esett.
Egyesült Államok
Anthony Blinken külügyminiszter-jelölt múlt heti szenátusi meghallgatásán Törökországot „úgynevezett stratégiai partnernek” nevezte. Egyben rögtön további szankciókat helyezett kilátásba Ankarával szemben. Blinken szerint elfogadhatatlan egy NATO-tagállam szoros viszonya Oroszországgal, „amely az USA legnagyobb stratégiai konkurense”.
Mindezeken túl Ankarát aggasztja, hogy az új amerikai kormányzat véget vethet a Trump-adminisztráció laza hozzáállásának Szíria ügyében, és egyben folytatja támogatását a kurd PKK számára, amelyet a török kormányzat terrorista szervezetnek tart.
Múlt pénteken a törökországi kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) volt társelnöke, Selahattin Demirtas azonnali szabadon bocsátásáért állt ki az Európai Parlament, szombaton pedig az amerikai külügyminisztérium fejezte ki aggodalmát. A 47 éves Demirtast 2016 novembere óta tartják fogva „terrorszervezet vezetésének, terrorista propaganda terjesztésének, valamint bűncselekmények elkövetésére irányuló felbujtás” vádjával.
Európai Unió
A rossz kétoldalú viszony is hozzájárult a Volkswagen azon döntéséhez, hogy az 1 milliárd eurós beruházását az eredeti döntéssel ellentétben mégsem Törökországban, hanem Szlovákiában valósítja meg.
A török külügyminiszter a múlt héten látogatott Brüsszelbe a feszültség enyhítése céljából. Vészjósló Ankara számára az EU tagállami vezetőinek azon kérése az Unió fődiplomatája felé, hogy a márciusi Európai Tanács ülésére készítsen forgatókönyveket szigorúbb büntetésekről, ha Ankara folytatja „egyoldalú akcióit és provokációit”.
Izrael
Az izraeli politikai életben meglepően visszafogott volt eddig a nyilvános reakció Ankara közeledési kísérletére. Erdogan 2018-ban az országot „genocídiummal” vádolta a palesztinokkal szemben, egyben engedélyezte a Hamász számára, hogy irodát nyisson Isztambulban. Iszmáíl Hanije, a Hamász egyik vezetője 2019 decemberében Erdogan elnökkel találkozott Törökországban, tavaly januárban pedig részt vett Szolejmáni tábornok temetésén Iránban.
Izrael szerint Törökország Hamasz terroristákat rejteget, és pénzügyileg központi szerepet tölt be a terrortámadások anyagi alapjainak megteremtéséhez. Nem véletlen tehát, hogy egy befolyásos izraeli médium szerint a múlt héten Tel-Aviv arról értesítette Ankarát, hogy nem lesz enyhülés a kétoldalú viszonyban, amíg be nem zárják a Hamász irodáját. Addig az izraeli nagykövet sem fog visszatérni Ankarába.
Belpolitikai feszültség
A külföldi mosolyoffenzíva Patyomkin díszletei mögött viszont érezhető nő az erőszak és az elnyomás az országban. A Bogazici Egyetem új rektorának január elsejei kinevezése óta folyamatosak a tüntetések az ország több városában. Törökország egyik legjobb állami fenntartású egyetemére újonnan kinevezett rektor – Melih Bulu – nem a szokásoknak megfelelően a tanári karból került ki demokratikus választásokat követően, hanem valójában egy kétes megítélésű politikus – ráadásul a doktori dolgozatában plagizált is.
A tüntetések ürügyén egy elnöki rendelet úgy határozott, hogy a rendőrség, a titkosszolgálat és a hadsereg a jövőben mindenféle külön engedélyeztetés nélkül adhat át egymásnak „mozgatható tulajdont”, amikor a „terrorizmus és társadalmi incidensek” kezelése azt szükségessé teszi.
A szabályozás a terrorizmust és a társadalmi incidenseket – jelentsen az akármit is – , egy szintre helyezi, ami felhatalmazza az erőszakszervezeteket arra, hogy lényegében akármilyen tüntetés esetén azt vessenek be, amit akarnak.
A vele dolgozók másképp látják. 
