A Budapesti Corvinus Egyetem tanára, Chikán Attila az InfoRádióban arról beszélt, hogy Magyarország nemzetközi versenyképessége stagnál, a kilátások pedig kedvezőtlenek. Az IMF-fel kötött egyezségre szerinte akkor is szükség van, ha Magyarország nem használja fel a kapott pénzt. A Corvinus Egyetem tanára szerint ugyanis a magyar politikának sikerült olyan helyzetbe manőverezni magát az elmúlt néhány évben, hogy nagyon jelentőssé vált az országgal szemben a nemzetközi bizalomhiány.
|
"Lehet, hogy fafejűség, de a piacok ragaszkodnak ehhez a megállapodáshoz, még akkor is, ha az esetleg technikailag nem fog szerepet játszani. Viszont mi demonstráljuk vele az együttműködési szándékunkat, a pénzvilág pedig azt, hogy befogad minket együttműködésre. Ha ez megtörténik, akkor alacsonyabb hozam mellett tudunk kötvényeket, állampapírokat kibocsátani, és ezáltal finanszírozni a gazdaságot, lehet csökkenteni a költségvetési hiányt, és a pénzt növekedésre fordítani" - fogalmazott.
A volt gazdasági miniszter arról is beszélt, hogy Magyarország nemzetközi versenyképessége évekig csökkent, most stagnál, a kilátások pedig kedvezőtlenek. Emlékeztetett, hogy a nemzetközi versenyképességi rangsorokban Magyarország, 2001-2002-ben a volt szocialista országok között az első helyen szerepelt, 2008-ra már az utolsók lettünk, húsz-harminc helyet esve. Azt mondta: az elmúlt két-három évben kicsit visszakapaszkodtunk, ami azt jelenti, hogy a magyar gazdaság - bármilyen furcsán is hangzik ez - a válság ideje alatt relatíve jobban teljesített, mint más országoké.
További teret azonban nem tudunk nyerni, a kilátások pedig kedvezőtlenek abból a szempontból, hogyan tud növekedni és hatékonyabbá válni a következő években- tette hozzá. A legrosszabb egyértelműen a kormányzati szektor megítélése volt 2001-2002-ben. Már akkor is komoly problémát jelentett az adó- és pénzügyi rendszer - ami döntően szintén kormányzati ügy. Ebben is megállt azonban a lecsúszás az elmúlt két-három évben, de nem látszik előremenetel sem. Nemzetközi összehasonlításban változatlanul költséges és nem hatékony a szociális ellátórendszer, az oktatás, az egészségügy - vagyis azok a strukturális reformok, amelyekről húsz éve beszélünk, ma is aktuálisak.
Az egyetemi tanár szerint az Európai Unió több vezetője valóban kifejezetten rosszindulatú Magyarországgal, de ő úgy látja, hogy részben azért, mert megsértettük őket. Valahogy azonban mindenképpen nyugvópontra kell jutni ezekkel a nemzetközi szervezetekkel. Ha ők kimondják, hogy annyira jók vagyunk, hogy nincsen szükség a megállapodásra, az is sokat segít, csak ennek a valószínűsége csekély - vélekedett. Szerinte ugyanis az Európai Unió olyan intézkedéseket kifogásol, amelyek tényleg ellentmondanak az uniós elveknek és szabályoknak, vagy legalábbis értelmezhetőek így.
"Nem osztom az összeesküvés-elméleteket. Az EU nincs ellenünk, de azt sem lehet mondani, hogy jóindulatú lenne hozzánk. Bizonyos esetekben pedig kifejezetten rosszindulatú, és olyan dolgokat is számon kér, amelyeket más országoktól nem. A baj az, hogy sokat is teszünk ennek érdekében, mert alkalomadtán olyan kijelentések hangzanak el az ország vezetőinek szájából, amelyek kifejezetten elbizonytalanítóak, vagy pedig kifejezetten sértik az EU vezetőit. Ez nem jó tárgyalási alap" - fogalmazott Chikán Attila.
Az ÁKK vezérigazgatójának ötletéről, amely szerint még a tárgyalások előtt ki kéne bocsátania devizakötvény Magyarországnak, azt mondta: Logikus, hogy egy megkötött egyezmény után menjünk ki a piacra, ugyanakkor logikus az is, hogy az ÁKK-val együtt figyeljük a piacot. Szerinte a forintárfolyammal az a probléma, hogy erősen ingadozik, így a gazdasági szereplők nehezen tudnak tervezni. Egy hitelmegállapodás képes stabilizálni az árfolyamot is.
Tízből kilenc nagyvállalatot érint. 
