A svájci jegybank, az SNB csütörtökön a piaci várakozásoknak megfelelően az erősödő inflációs nyomásra hivatkozva 50 bázisponttal 1,50 százalékra, 2008 novembere óta a legmagasabbra emelte meg az irányadó kamatot. Az SNB az előző, decemberi ülésén is 50 bázisponttal emelte meg az irányadó kamatot.
A döntés indoklásában a jegybank jelezte, hogy „nem zárható ki” a kamatláb további emelése sem az árstabilitás középtávú garantálása érdekében. Közölte egyúttal, hogy a megfelelő monetáris kondíciók fenntartása érdekében továbbra is folytat nyíltpiaci műveleteket. A jegybank az elmúlt néhány negyedévben külföldi devizák eladására helyezte a hangsúlyt.
Az infláció Svájcban emelkedik és februárban elérte a 3,4 százalékot, ami a jegybank megítélése szerint már jóval az árstabilitás megőrzéséhez szükséges határ felett van. Az infláció legutóbbi növekedése az elektromos áram, a turisztikai szolgáltatások és az élelmiszerek árának emelkedésére vezethető vissza. Az áremelkedés a jegybank megítélése szerint az ágazatok széles körét érinti.
A jegybank megítélése szerint a mostani alapkamat-emelés ellenére is a külföldről ható inflációs nyomás miatt a tervezési horizonton belül, vagyis 2025 közepéig a decemberi prognózisban jelzettnél magasabb inflációval kell számolni: az idén 2,6 százalékossal 2,4 százalék helyett, 2024-ben 2,0 százalékossal 1,8 százalék helyett. 2025-ben az infláció 2,0 százalék lesz az SNB megítélése szerint. A tervezési horizont végén, 2025 negyedik negyedévében 2,1 százalékos lehet az infláció.
A világgazdaság „alig” növekedett a tavalyi negyedik negyedévben az SNB szerint. Számos országban erőteljes inflációs nyomás lépett fel, a jegybankok pedig szigorító pályára helyezték monetáris politikájukat. A svájci jegybank kevés esélyt lát a világgazdasági növekedés felgyorsulására az elkövetkező negyedévekben. Középtávon viszont normalizálódni fog a növekedési ütem a jegybanki intézkedéseknek és a gazdasági lassulást követő pozitív korrekció miatt. A világgazdasági növekedésre a legnagyobb kockázatot a bankrendszerben felmerült problémák jelentik – tették hozzá.
A negyedik negyedévben a svájci bruttó hazai termék (GDP) stagnált, a szolgáltatóipar veszített lendületéből, a feldolgozóiparban pedig kissé csökkent a teljesítmény. Az év egészét tekintve 2022-ben 2,1 százalékkal nőtt a svájci GDP.
Az elmúlt hónapokban tapasztalt némi élénkülés ellenére az idén az egész évben csak lanyha növekedésre lehet számítani. A fékező hatást elsősorban a gyenge exportkereslet, valamint a belföldön csökkenő vásárlóerő fejti ki. A GDP növekedése emiatt idén úgy 1,0 százalék körüli lehet Svájcban. A munkanélküliségi ráta az idén is alacsony marad, a termelőkapacitás kihasználtsága azonban valószínűleg kissé csökken.
(MTI)
Az örmény-azeri békeszerződés döntő lépés a kapcsolatok normalizálása felé — jelentette ki António Costa az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke pénteken. 
