Már több mint huszonhét koronába kerül egy liter dízel Svédország legészakibb, Norbotten tartományának töltőállomásain a holtankoljak.hu svéd megfelelője, a bensinpriser.nu adatai szerint.
Ez az összeg középárfolyamon átszámítva meghaladja az 1000 forintos magyar lélektani határt.
A stockholmi kutak sincsenek sokkal lemaradva az északi áraktól. A fővárosban átlagban 16 őrével kérnek jelenleg kevesebbet a gázolaj literjéért. Az országon belüli árkülönbség a szállítmányozásból adódó felárral magyarázható, ami a légvonalban 1572 kilométer hosszú országában mindig is árformáló jelentőséggel bírt.
Hogy Európában miért épp Svédországban kerül a legtöbbe a tankolás, az egy több tényezős képlet végeredménye.
Az orosz szankciókból adódó globális üzemanyagár-drágulás ennek az egyenletnek csak egy töredéke.
Oroszország az ukrajnai háború kirobbanása előtt a Svédországba importált kőolaj mindössze 9 százalékát adta.
2011-ben ez az arány még 51 százalék volt, de az olcsóbb, uráli típusú kőolajról a svédek az elmúlt 20 évben tudatosan váltak le, minél nagyobb teret adva az északi-tengeri Brent típusú olaj felhasználásának, amit túlnyomórészt a szomszédos Norvégiából szereznek be.
Az átállás elsősorban a svéd kormány környezetvédelmi vállalásainak és nem a politikának volt köszönhető. A norvég olajkitermelési technológia ugyanis sokkal környezetbarátabb az orosznál.
A svéd üzemanyagárak fokozatos emelkedésének másik fontos tényezője a pénzromlás.
Az elmúlt évben a svéd korona - a forinthoz hasonlóan - folyamatosan gyengült az amerikai dollárral (és így a petrodollárral) szemben, ami értelemszerűen a svéd töltőállomások kijelzőin is tükröződött.
Az üzemanyagárak egekbe szökésének harmadik komponense a svéd gázolaj összetevőiben rejlik.
A svéd kutakon jelenleg nem lehetséges 100 százalékban fosszilis alapú üzemanyagot tankolni, csak bio vagy bio és fosszilis alapú keveréket. A keverékekben lévő bioüzemanyag hányada és fajtája kúthálózatonként változik, de nem mehet a vonatkozó törvényben meghatározott arány alá.
2022. január 1-től az országban eladott gázolaj bioüzemanyagtartalma legalább 30,5 százalékos kell hogy legyen. Ez az arány, a svéd kormány környezetvédelmi vállalásainak köszönhetően lépcsőzetesen emelkedik 2030-ig, amíg el nem éri a 66 százalékos részarányt.
Ezen vállalás alapján a svéd gázolaj további áremelkedése már most borítékolható, főleg azután, hogy a fent említett január 1-i törvény továbbá nagyrészt megtiltja a pálmaolajból nyert bioüzemanyagok további felhasználását.
A pálmaolaj eddig a HVO100-as jelzésű növényi üzemanyagok első számú alapanyagaként szolgált. Tiltását azért kellett bevezetni, mert a bioüzemanyagtermelés számára ültetett ázsiai pálmaligeteket már az őserdők irtásával növelték a helyi termelők, és az így nyert termék előállítása körülbelül háromszor akkora karbonlábnyomot hagyott maga után, mint ahogy azt a fosszilis alapú versenytárs előállítása tette.
A svéd energiaszektor és gazdaság más érdekességeiről már írtunk laptársunk, az mfor.hu oldalán. A magyar helyzetről pedig itt olvashatnak:
Az első negyedéves hiány GDP-arányosan 9 százalék lett. 
