Feszült lehet a G20-as csoport mai találkozója, Bahmutnál a túlélésért harcol az ukrán helyőrség. Háborús hírek.
Véres harcok zajlanak Bahmutnál, egyes források szerint a háború kezdete óta látott legsúlyosabb összecsapásokra került sor a település környékén. A pontos helyzetről ellentmondásos információk láttak napvilágot. Az orosz erők a várostól délre és északra is próbáltak további területeket elfoglalni, de egyes hírek szerint a várost déli irányból bekerítéssel fenyegető orosz csapatok ellen sikeres ellentámadást hajtottak végre az ukránok.
A Bahmutot az ukrán hátországgal összekötő utak már néhány napja az orosz egységek lőtávolába kerültek, ezzel megvalósult a város „hadműveleti” bekerítése, mivel sem jelentős utánpótlást nem lehet bejuttatni a városba, sem a bent ragadt csapatokat és nehézfegyverzetet nem lehet onnan kimenteni. Egyes becslések szerint akár tízezres nagyságrendű is lehet a Bahmutban ragadt ukrán erők létszáma.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a Reuters híre szerint az ukrán légierő is csapásokat hajtott végre a térségben, ezzel igyekezve segíteni a város felszabadítását célzó erőfeszítéseket. Volodomir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videóüzenetében is arról beszélt, hogy tovább fokozódott a Bahmut környékén vívott harcok intenzitása.
Ma és holnap Újdelhiben kerül sor a G20-csoport külügyminiszteri találkozójára, amelyen Antony Blinken amerikai, valamint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is részt vesz. A hírek szerint Oroszország a találkozón elő kívánja venni az Északi Áramlat elleni támadás ügyét, amelynek elkövetésével egyértelműen az Egyesült Államokat vádolja Moszkva. Elképzelhető az is, hogy erre vonatkozó állítólagos bizonyítékokat is bemutat majd az orosz diplomácia.
Ukrán idő szerint reggel 8 óra táján megszólaltak a légvédelmi szirénák Mikolajiv régióban, az orosz támadás kimeneteléről, célpontjairól egyelőre nem érkezett jelentés.
Tárgyal ma a finn parlament az ország NATO-csatlakozásának felgyorsításáról. Mint ismeretes, a finn és svéd csatlakozás véglegesítéséhez Törökország és Magyarország ratifikációja hiányzik. Felmerült megoldásként az is, hogy a finn csatlakozás ügyét a svédtől elválasztva, külön próbálják meg elfogadtatni a tagállamokkal. A finn parlament ma szavaz a ratifikációról, és ez határidőt szabhat arra vonatkozóan, meddig vár a szomszédos svéd csatlakozásra Finnország.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A Magyar Nemzeti Bank közel másfél év után ismét 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Az irányadó ráta így 6,25 százalékra került, azonban a jegybank kommunikációja alapján egyáltalán nem vehető készpénznek, hogy máricusban is lejjebb szállítja majd a kamatokat a monetáris tanács.
Az elmúlt időszakban az akkumulátorgyárak ismét az érdeklődés fókuszába kerültek elsősorban a munkavédelmi és környezetszennyezés miatt. A kormány ugyan tagadta, hogy ezek az üzemek komoly egészségkárosodást okoznának akár az ott dolgozók, akár a környéken lakók számára, és inkább a gyárak gazdasági előnyeit hangsúlyozza. De valóban olyan előnyös ez a magyar emberek számára? Erről beszélt kollégánk, Király Béla az ATV Start műsorában.
Oroszország olaj- és gázexportból származó bevétele csökkent az elmúlt 12 hónapban, közölték kedden Moszkva ukrajnai inváziójának negyedik évfordulóján.
Ezzel folytatta a meredek visszaesést, aminek a következtében a 2022. évi csúcs óta a német ágazati export több mint a felére zsugorodott – áll az IW (Institut der deutschen Wirtschaft) német gazdaságkutató intézet kedden ismertetett jelentésében.
Nem tud úgy tenni a magyar miniszterelnök, mintha mi sem történt volna, és amíg nincs olajszállítás, nem lesz uniós pénz sem Ukrajnának – írta António Costának.
