Feszült lehet a G20-as csoport mai találkozója, Bahmutnál a túlélésért harcol az ukrán helyőrség. Háborús hírek.
Véres harcok zajlanak Bahmutnál, egyes források szerint a háború kezdete óta látott legsúlyosabb összecsapásokra került sor a település környékén. A pontos helyzetről ellentmondásos információk láttak napvilágot. Az orosz erők a várostól délre és északra is próbáltak további területeket elfoglalni, de egyes hírek szerint a várost déli irányból bekerítéssel fenyegető orosz csapatok ellen sikeres ellentámadást hajtottak végre az ukránok.
A Bahmutot az ukrán hátországgal összekötő utak már néhány napja az orosz egységek lőtávolába kerültek, ezzel megvalósult a város „hadműveleti” bekerítése, mivel sem jelentős utánpótlást nem lehet bejuttatni a városba, sem a bent ragadt csapatokat és nehézfegyverzetet nem lehet onnan kimenteni. Egyes becslések szerint akár tízezres nagyságrendű is lehet a Bahmutban ragadt ukrán erők létszáma.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a Reuters híre szerint az ukrán légierő is csapásokat hajtott végre a térségben, ezzel igyekezve segíteni a város felszabadítását célzó erőfeszítéseket. Volodomir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videóüzenetében is arról beszélt, hogy tovább fokozódott a Bahmut környékén vívott harcok intenzitása.
Ma és holnap Újdelhiben kerül sor a G20-csoport külügyminiszteri találkozójára, amelyen Antony Blinken amerikai, valamint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is részt vesz. A hírek szerint Oroszország a találkozón elő kívánja venni az Északi Áramlat elleni támadás ügyét, amelynek elkövetésével egyértelműen az Egyesült Államokat vádolja Moszkva. Elképzelhető az is, hogy erre vonatkozó állítólagos bizonyítékokat is bemutat majd az orosz diplomácia.
Ukrán idő szerint reggel 8 óra táján megszólaltak a légvédelmi szirénák Mikolajiv régióban, az orosz támadás kimeneteléről, célpontjairól egyelőre nem érkezett jelentés.
Tárgyal ma a finn parlament az ország NATO-csatlakozásának felgyorsításáról. Mint ismeretes, a finn és svéd csatlakozás véglegesítéséhez Törökország és Magyarország ratifikációja hiányzik. Felmerült megoldásként az is, hogy a finn csatlakozás ügyét a svédtől elválasztva, külön próbálják meg elfogadtatni a tagállamokkal. A finn parlament ma szavaz a ratifikációról, és ez határidőt szabhat arra vonatkozóan, meddig vár a szomszédos svéd csatlakozásra Finnország.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Megjelent szerdán a Magyar Közlönyben a 2026-os költségvetési törvény módosítása, amelyet azért terjesztett be a kormány, hogy biztosítsa az átláthatóságot, illetve átvezesse a felelős közpénzügyi gazdálkodással elért változásokat, amelyekkel 7,5 százalékra mérsékli a kormányváltás nélkül a GDP 8,3 százalékára prognosztizált hiányt – áll az indoklásban.
A Kopint-Tárki kutatóintézet szerint 2027 még viszonylag könnyű év lesz a kormány számára a költségvetés szempontjából. Az intézet vezérigazgatója, Palócz Éva tisztességesnek tartana egy 6-8 százalékos minimálbér-emelést, de tudja, hogy ebbe a szakszervezetek nem egyeznének bele. Az intézet a GDP-növekedés, az infláció és a hiánycél tekintetében is optimistább a kormánynál. Ami a világgazdaságot illeti, a legmeghatározóbb bizonytalansági tényező jelenleg az olajár.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
