Feszült lehet a G20-as csoport mai találkozója, Bahmutnál a túlélésért harcol az ukrán helyőrség. Háborús hírek.
Véres harcok zajlanak Bahmutnál, egyes források szerint a háború kezdete óta látott legsúlyosabb összecsapásokra került sor a település környékén. A pontos helyzetről ellentmondásos információk láttak napvilágot. Az orosz erők a várostól délre és északra is próbáltak további területeket elfoglalni, de egyes hírek szerint a várost déli irányból bekerítéssel fenyegető orosz csapatok ellen sikeres ellentámadást hajtottak végre az ukránok.
A Bahmutot az ukrán hátországgal összekötő utak már néhány napja az orosz egységek lőtávolába kerültek, ezzel megvalósult a város „hadműveleti” bekerítése, mivel sem jelentős utánpótlást nem lehet bejuttatni a városba, sem a bent ragadt csapatokat és nehézfegyverzetet nem lehet onnan kimenteni. Egyes becslések szerint akár tízezres nagyságrendű is lehet a Bahmutban ragadt ukrán erők létszáma.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a Reuters híre szerint az ukrán légierő is csapásokat hajtott végre a térségben, ezzel igyekezve segíteni a város felszabadítását célzó erőfeszítéseket. Volodomir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videóüzenetében is arról beszélt, hogy tovább fokozódott a Bahmut környékén vívott harcok intenzitása.
Ma és holnap Újdelhiben kerül sor a G20-csoport külügyminiszteri találkozójára, amelyen Antony Blinken amerikai, valamint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is részt vesz. A hírek szerint Oroszország a találkozón elő kívánja venni az Északi Áramlat elleni támadás ügyét, amelynek elkövetésével egyértelműen az Egyesült Államokat vádolja Moszkva. Elképzelhető az is, hogy erre vonatkozó állítólagos bizonyítékokat is bemutat majd az orosz diplomácia.
Ukrán idő szerint reggel 8 óra táján megszólaltak a légvédelmi szirénák Mikolajiv régióban, az orosz támadás kimeneteléről, célpontjairól egyelőre nem érkezett jelentés.
Tárgyal ma a finn parlament az ország NATO-csatlakozásának felgyorsításáról. Mint ismeretes, a finn és svéd csatlakozás véglegesítéséhez Törökország és Magyarország ratifikációja hiányzik. Felmerült megoldásként az is, hogy a finn csatlakozás ügyét a svédtől elválasztva, külön próbálják meg elfogadtatni a tagállamokkal. A finn parlament ma szavaz a ratifikációról, és ez határidőt szabhat arra vonatkozóan, meddig vár a szomszédos svéd csatlakozásra Finnország.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az Európai Parlament azt szeretné, ha még ebben az évben véglegessé válna az Európai Unió 2028 és 2034 közötti költségvetése. A tervei azonban nagyságrendekkel többe kerülnének, mint az Európai Bizottságé. A legnagyobb különbség a mezőgazdasági támogatások és a felzárkóztatáshoz szükséges források területén van, amelyeket a Bizottság jelentősen visszavágna a versenyképességre hivatkozva.
Még meg sem alakult az új kormány, leendő képviselői máris tárgyalnak a belga fővárosban arról, hogyan lehetne feloldani a távozó Orbán-kormány jogállam-ellenes lépései miatt befagyasztott eurómilliárdokat. Az idő ugyanis szorít, augusztus 31-éig teljesíteni kell az Európai Bizottság által szabott feltételeket, december 31-éig pedig le is kell zárni a kifizetéseket. Ezt járta körül a Trend FM-ben hétfő délelőtt főszerkesztőnk, Csabai Károly, aki az adás második részében a hazai ár- és kamatstopok lehetséges jövőjéről is beszélt.
Az Orbán-kormány 16 éve alatt összességében nem sikerült csökkenteni a Budapest és a vidéki régiók közötti gazdasági különbségeket. 2016 környékén valamelyest szűkült az olló, de a 2020-as évek után visszatértünk a startvonalra, vagy talán még azon is túlra. A Tisza most ismét nekikezdhet a felzárkóztatásnak.
Ismertették a stratégiai lépéseket. 
