Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
6p

Változó hazai szabályozás: mit vár el az Ön cégétől a hatóság?
Sokakat érint - jöjjön el!

Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2025 ősz

2025. szeptember 17.

Részletek itt >

A tudomány ismét új szakaszba léptette az emberiséget: technikailag képesek lennénk ugyanis szervátültetésre alkalmas, hibrid szerveket növeszteni különböző állatokban. Korábban disznó-ember embriókat hoztak létre laboratóriumi körülmények között, most birka-ember hibriddel bővült a sor. A procedúra rengeteg etikai kérdést vet fel, noha ha rábólintanak, milliók életét mentheti meg.
Kép forrása: Chihiro Szellemországban/Studio Ghibli

A szervátültetés sokak számára az egyetlen út a gyógyuláshoz, a transzplantációs listák azonban világszerte rendkívül hosszúak. Az Egyesült Államokban tíz percenként kerül új név valamelyik várólistára, és 22-en halnak meg naponta donorszerv hiányában. A helyzet Magyarországon sem jobb: az Országos Vérellátó Szolgálat naponta frissülő statisztikája szerint jelenleg 82-en várnak szívre, 14-en tüdőre, 90-en májra, 50-en vesére és hasnyálmirigyre, valamint 1228-an vesére. A tavalyi statisztikák alapján márpedig nem sokaknak van lehetősége új szervet kapni, tavaly összesen ennyi beavatkozást végeztek el:

Forrás: Országos Vérellátó Szolgálat

A jelenleg listán szereplők ráadásul nem mindegyike azonnal transzplantálható, ha épp beesik egy alkalmas szerv (úgynevezett transzplantációs riadót követően, például egy balesetben elhunyt személy szerveinek beérkezésével), ha a befogadónál akár csak a legkisebb fertőzés jele is mutatkozik, úgy máris visszasorolják a várólistán az egészségesek javára. Ráadásul a szövettani és ellenanyag-szűrési vizsgálatok eredményét is meg kell várni, ami tovább rontja a túlélési esélyeket. Teljesen egyező donort találni pedig körülbelül annyira nehéz, mint megnyerni a lottó ötöst.

Vagy mégsem?

Teljesen egyező szervet gyakorlatilag a beteg testén kívül lehetetlen találni, így a kilökődés kockázata mindig fennáll. Ennek érdekében az orvostudomány már hosszú évek óta dolgozik azon, hogy átültetésre alkalmas, mondhatni „azonnal rendelkezésre álló” szerveket neveljen petricsészékben – és állatokban. A Science Alert cikke szerint a legfrissebb kísérlet ember-birka hibrid embriókat hozott létre, amelyek újabb mérföldkövet jelenthetnek a donorszervek előállításában.

Kirándulás Frankenstein laboratóriumába

Maga az úgynevezett „kiméra-eljárás” egyébként nem új találmány: a legelső kísérletekben még patkányok őssejtjét ültették be egérembriókba, ahol a kifejlett utódállatokban meg is jelent a patkány-DNS. Ez volt egyébként az első olyan őssejtbeültetési kísérlet, amit a „genetika svájci bicskájaként” emlegetett CRISPR-Cas9 eszközzel végeztek el. Később ezt patkány-disznó kombinációval próbálták ki, itt azonban a disznó-génállomány felülírta a rágcsálóét: a beinjektált őssejtek nem nőttek tovább.

Forrás: Science Alert/ Wu Et Al

A harmadik stádium az ember-disznó hibrid létrehozása volt, ahol szintén élő, emberi DNS-sel rendelkező disznó-egyedeket hoztak létre – összesen 150 darabot. Miután a zigóták életben maradtak, már kifejlett embriókat beültették egy anyaállatba, és hagyták, hogy négy hétig kifejlődjenek. A tudósok ekkor látták, hogy az emberi őssejtek nem csak túléltek és együtt nőttek a gazdatestben, hanem elkezdtek specializálódni: gyakorlatilag emberi szöveteket hoztak létre a fejlődő disznó-embriókban. A disznók használata egyébként azért is népszerű a szervátültetésekben, mivel ezek az állatok elég nagyok ahhoz, hogy ember méretű szerveket növesszenek bennük. A kísérlet negyedik stádiumában a birka-ember hibrid létrehozása volt a cél, amit szintén sikerrel vettek a tudósok.

Komoly etikai dilemmák: szörnyeket gyártunk, embert ölünk?

Ezek a kimérák ugyanakkor 99,9 százalékban még a gazdaállat tulajdonságait viselik, ismertette Hiro Nakauchi, a Stanfordi Egyetem őssejtkutató biológusa: gyakorlatilag a hibridekben alig mintegy 10 ezer emberi sejt található. Vagyis szó sincs beszélő és emberarcú birkák vagy disznók létrehozásáról, pusztán arról, hogy a bennük kifejlődő szervek könnyebben lesznek átültethetők emberi gazdatestbe: ehhez arra van szükség, hogy az embrió sejtjeinek legalább 1 százaléka emberi legyen. Ezt a jelenlegi kísérletek még csak meg sem közelítik.

Az egyik visszatartó erő pont az ember-állat keveredés: maga a kiméra elnevezés is egy mitológiai szörnyre utal. Az emberiség pedig továbbra is viszolyog attól, hogy áthágja ezt a vékony mezsgyét, ami elkülöníti az állatoktól, a tudósok pedig tartanak attól, hogy mi történik, amennyiben az emberi őssejtek emberi agyat kezdenek növeszteni egy disznóban, birkában vagy épp patkányban.

A másik dilemma még ingoványosabb morális talajra vezet. A kísérletekben használt emberi embriókat egy nemzetközi egyezmény következtében 28 napos korukban (de legkésőbb a disznók várandósságának első trimeszteréig) megsemmisítik. Ez, lévén emberi sejtekről is van szó, ugyanazokat a morális kérdéseket veti fel, mint amik az abortusz kapcsán felmerülnek (embereknél ennek a határa a terhesség harmadik hónapja, amennyiben ezt más, egészségügyi helyzet máshogy nem indokolja).

Ez ugyanis a határa annak, ameddig még nem személyként kezelik az embriót, mivel a kulcsfontosságú szervrendszerek és az idegrendszer ekkorra már kialakulnak (a terhesség 9. hetétől már nem embrióként, hanem magzatként hivatkoznak rá az orvosok, de a 7-8. héttől már gyakorlatilag van egy „kész”, mindössze két centis emberkénk). Fontos tudni ugyanakkor, hogy a kísérletekben használt emberi embriók 60 százaléka eleve életképtelen, a kiolvasztást követő 24 órán belül pedig a fennmaradó állomány nagyjából fele nem mutat további növekedést.

A kimérák csodálatos világa

A kiméra egy, a görög mitológiában megjelenő, több állatból „összeollózott” szörnyeteg. A korai leírások szerint a kiméra gyakorlatilag egy oroszlán, nyakából egy második fejként egy kecskéé nő ki, a farka helyén pedig egy élő kígyó található. A kiméra kifejezést ma az orvostudomány használja a genetikai kísérletek eredményeként született hibridekre, valamint állatokban és emberekben előforduló, ritka genetikai mutációval rendelkező egyedekre.

Ilyenkor az elsődleges jelleg mellett egy másod- vagy harmadlagos jelleg is felbukkan az illetőben – például egyszerre két vércsoporttal rendelkezik, vagy a DNS-vizsgálatok során két (vagy több), teljesen különböző génkészlet szerepel ugyanabban az illetőben. Egyebek mellett ez volt az oka annak, hogy egyszer egy amerikai anya, Lydia Fairchild elbukta a vizsgálatot a gyerektartási perben – az apa DNS-e egyezett a gyerekekével, de Lydiáé nem.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság A Fidesz vagy a Tisza nyerhet az adók körüli hájpon? Somogyi Zoltánt kérdezzük a Klasszis Klubban
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 07:46
A Political Capital szociológus alapítója szeptember 24-én, szerdán délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Nagy meglepetés jött a németektől
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 12:35
Az elemzők által várt romlás helyett javult a ZEW gazdaságkutató intézet szeptemberi németországi gazdasági hangulatindexe.
Makro / Külgazdaság Bekeményített a kormány: nemet mondott a külföldi vásárlónak
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 12:10
A Magyar Állam megtiltotta az Alföldi Tej Kft. külföldi felvásárlását.
Makro / Külgazdaság Ilyen árakon tankolhatunk holnaptól
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 11:04
A benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára sem változik holnaptól.
Makro / Külgazdaság Nem nyugszik Trump: megint a cégeknek üzent
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 10:20
Az amerikai elnök nagyon a fejébe vette, hogy át kell alakítani a cégek beszámolási gyakorlatát.
Makro / Külgazdaság Megindult Izrael Gázaváros ellen
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 09:45
Elindult a szárazföldi offenzíva Gázaváros ellen.
Makro / Külgazdaság Ez nem jó hír: lassult a keresetek növekedése
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 08:30
Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 693 700, a nettó átlagkereset 479 500 forint volt. A bruttó 9 százalékkal nőtt, a júniusi 9,7 százalék után.
Makro / Külgazdaság Gyorsult a GDP a legfejlettebb országokban
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 07:55
Ha nem is jelentősen, de gyorsabb tempóra váltott a GDP-növekedés az OECD-országokban.
Makro / Külgazdaság Nagy-Britanniába látogat ma Donald Trump
Imre Lőrinc | 2025. szeptember 16. 07:20
Állami látogatásra, vagyis hivatalosan a brit uralkodó vendégeként Nagy-Britanniába érkezik ma Donald Trump amerikai elnök és felesége, Melania Trump. III. Károly király hivatalos meghívólevelét Keir Starmer brit miniszterelnök még februárban nyújtotta át Washingtonban az Egyesült Államok elnökének. A látogatás időpontját a Buckingham-palota július közepén jelentette be.
Makro / Külgazdaság Milyen 25 év? Már majdnem Ausztria szintjén vagyunk – de van egy kis gond
Csabai Károly | 2025. szeptember 16. 05:43
Azzal, hogy nyugati szomszédunknál az éves infláció augusztusban fél százalékponttal lett magasabb a júliusinál, míg nálunk ugyanakkora, már alig magasabb a sógorok fogyasztóiár-indexe a magyarországinál. Apró szépséghiba, hogy a kontinentális összevetésben így sem sikerült előrébb lépnünk, az EU-ban például továbbra is csak négy országban nagyobb a pénzromlás, mint nálunk. A Privátbankár Európai Inflációs Körkép ugyanakkor újdonságként egy nappal az Eurostat hivatalos közlése előtt az uniós harmonizált fogyasztóiár-indexekről felállított rangsort is elkészítette.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG