6p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

A tudomány ismét új szakaszba léptette az emberiséget: technikailag képesek lennénk ugyanis szervátültetésre alkalmas, hibrid szerveket növeszteni különböző állatokban. Korábban disznó-ember embriókat hoztak létre laboratóriumi körülmények között, most birka-ember hibriddel bővült a sor. A procedúra rengeteg etikai kérdést vet fel, noha ha rábólintanak, milliók életét mentheti meg.
Kép forrása: Chihiro Szellemországban/Studio Ghibli

A szervátültetés sokak számára az egyetlen út a gyógyuláshoz, a transzplantációs listák azonban világszerte rendkívül hosszúak. Az Egyesült Államokban tíz percenként kerül új név valamelyik várólistára, és 22-en halnak meg naponta donorszerv hiányában. A helyzet Magyarországon sem jobb: az Országos Vérellátó Szolgálat naponta frissülő statisztikája szerint jelenleg 82-en várnak szívre, 14-en tüdőre, 90-en májra, 50-en vesére és hasnyálmirigyre, valamint 1228-an vesére. A tavalyi statisztikák alapján márpedig nem sokaknak van lehetősége új szervet kapni, tavaly összesen ennyi beavatkozást végeztek el:

Forrás: Országos Vérellátó Szolgálat

A jelenleg listán szereplők ráadásul nem mindegyike azonnal transzplantálható, ha épp beesik egy alkalmas szerv (úgynevezett transzplantációs riadót követően, például egy balesetben elhunyt személy szerveinek beérkezésével), ha a befogadónál akár csak a legkisebb fertőzés jele is mutatkozik, úgy máris visszasorolják a várólistán az egészségesek javára. Ráadásul a szövettani és ellenanyag-szűrési vizsgálatok eredményét is meg kell várni, ami tovább rontja a túlélési esélyeket. Teljesen egyező donort találni pedig körülbelül annyira nehéz, mint megnyerni a lottó ötöst.

Vagy mégsem?

Teljesen egyező szervet gyakorlatilag a beteg testén kívül lehetetlen találni, így a kilökődés kockázata mindig fennáll. Ennek érdekében az orvostudomány már hosszú évek óta dolgozik azon, hogy átültetésre alkalmas, mondhatni „azonnal rendelkezésre álló” szerveket neveljen petricsészékben – és állatokban. A Science Alert cikke szerint a legfrissebb kísérlet ember-birka hibrid embriókat hozott létre, amelyek újabb mérföldkövet jelenthetnek a donorszervek előállításában.

Kirándulás Frankenstein laboratóriumába

Maga az úgynevezett „kiméra-eljárás” egyébként nem új találmány: a legelső kísérletekben még patkányok őssejtjét ültették be egérembriókba, ahol a kifejlett utódállatokban meg is jelent a patkány-DNS. Ez volt egyébként az első olyan őssejtbeültetési kísérlet, amit a „genetika svájci bicskájaként” emlegetett CRISPR-Cas9 eszközzel végeztek el. Később ezt patkány-disznó kombinációval próbálták ki, itt azonban a disznó-génállomány felülírta a rágcsálóét: a beinjektált őssejtek nem nőttek tovább.

Forrás: Science Alert/ Wu Et Al

A harmadik stádium az ember-disznó hibrid létrehozása volt, ahol szintén élő, emberi DNS-sel rendelkező disznó-egyedeket hoztak létre – összesen 150 darabot. Miután a zigóták életben maradtak, már kifejlett embriókat beültették egy anyaállatba, és hagyták, hogy négy hétig kifejlődjenek. A tudósok ekkor látták, hogy az emberi őssejtek nem csak túléltek és együtt nőttek a gazdatestben, hanem elkezdtek specializálódni: gyakorlatilag emberi szöveteket hoztak létre a fejlődő disznó-embriókban. A disznók használata egyébként azért is népszerű a szervátültetésekben, mivel ezek az állatok elég nagyok ahhoz, hogy ember méretű szerveket növesszenek bennük. A kísérlet negyedik stádiumában a birka-ember hibrid létrehozása volt a cél, amit szintén sikerrel vettek a tudósok.

Komoly etikai dilemmák: szörnyeket gyártunk, embert ölünk?

Ezek a kimérák ugyanakkor 99,9 százalékban még a gazdaállat tulajdonságait viselik, ismertette Hiro Nakauchi, a Stanfordi Egyetem őssejtkutató biológusa: gyakorlatilag a hibridekben alig mintegy 10 ezer emberi sejt található. Vagyis szó sincs beszélő és emberarcú birkák vagy disznók létrehozásáról, pusztán arról, hogy a bennük kifejlődő szervek könnyebben lesznek átültethetők emberi gazdatestbe: ehhez arra van szükség, hogy az embrió sejtjeinek legalább 1 százaléka emberi legyen. Ezt a jelenlegi kísérletek még csak meg sem közelítik.

Az egyik visszatartó erő pont az ember-állat keveredés: maga a kiméra elnevezés is egy mitológiai szörnyre utal. Az emberiség pedig továbbra is viszolyog attól, hogy áthágja ezt a vékony mezsgyét, ami elkülöníti az állatoktól, a tudósok pedig tartanak attól, hogy mi történik, amennyiben az emberi őssejtek emberi agyat kezdenek növeszteni egy disznóban, birkában vagy épp patkányban.

A másik dilemma még ingoványosabb morális talajra vezet. A kísérletekben használt emberi embriókat egy nemzetközi egyezmény következtében 28 napos korukban (de legkésőbb a disznók várandósságának első trimeszteréig) megsemmisítik. Ez, lévén emberi sejtekről is van szó, ugyanazokat a morális kérdéseket veti fel, mint amik az abortusz kapcsán felmerülnek (embereknél ennek a határa a terhesség harmadik hónapja, amennyiben ezt más, egészségügyi helyzet máshogy nem indokolja).

Ez ugyanis a határa annak, ameddig még nem személyként kezelik az embriót, mivel a kulcsfontosságú szervrendszerek és az idegrendszer ekkorra már kialakulnak (a terhesség 9. hetétől már nem embrióként, hanem magzatként hivatkoznak rá az orvosok, de a 7-8. héttől már gyakorlatilag van egy „kész”, mindössze két centis emberkénk). Fontos tudni ugyanakkor, hogy a kísérletekben használt emberi embriók 60 százaléka eleve életképtelen, a kiolvasztást követő 24 órán belül pedig a fennmaradó állomány nagyjából fele nem mutat további növekedést.

A kimérák csodálatos világa

A kiméra egy, a görög mitológiában megjelenő, több állatból „összeollózott” szörnyeteg. A korai leírások szerint a kiméra gyakorlatilag egy oroszlán, nyakából egy második fejként egy kecskéé nő ki, a farka helyén pedig egy élő kígyó található. A kiméra kifejezést ma az orvostudomány használja a genetikai kísérletek eredményeként született hibridekre, valamint állatokban és emberekben előforduló, ritka genetikai mutációval rendelkező egyedekre.

Ilyenkor az elsődleges jelleg mellett egy másod- vagy harmadlagos jelleg is felbukkan az illetőben – például egyszerre két vércsoporttal rendelkezik, vagy a DNS-vizsgálatok során két (vagy több), teljesen különböző génkészlet szerepel ugyanabban az illetőben. Egyebek mellett ez volt az oka annak, hogy egyszer egy amerikai anya, Lydia Fairchild elbukta a vizsgálatot a gyerektartási perben – az apa DNS-e egyezett a gyerekekével, de Lydiáé nem.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Megint többet kell fizetni hétfőtől a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2024. június 14. 18:41
Vége a jó világnak.
Makro / Külgazdaság Máris megvan a vámháború első áldozata? Mi lesz a pálinkákkal?
Buksza blog | 2024. június 14. 16:08
Az Európából Kínába szállított szeszesitaltermékek, például pálinkafélék, mondjuk a francia konyak lehet az első európai áldozata a kínai elektromos autókra kivetett európai uniós büntetővámra adott pekingi válasznak.
Makro / Külgazdaság Putyin Zaporizzsja és Herszon megyét is magának követeli
Privátbankár.hu | 2024. június 14. 14:20
Aligha elfogadható ez Ukrajnának.
Makro / Külgazdaság Áprilisban csökkent az euróövezet külkereskedelmi többlete
Privátbankár.hu | 2024. június 14. 13:25
Az előző havinál és a vártnál is jóval kisebb külkereskedelmi többlettel zárta áprilist az euróövezet az EU statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken publikált első becslése alapján.
Makro / Külgazdaság Áll a bál a Vörös-tengeren is, súlyosan megsebesült egy matróz
Privátbankár.hu | 2024. június 14. 11:14
Húszi rakéták vettek célba több hajót is, egy súlyos sebesült is van.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor is beismerte, hogy bajban van Brüsszelben
Privátbankár.hu | 2024. június 14. 10:44
"Két hölgy" miatt. Ha nem jön össze az új frakció, még messzebb kerül Brüsszel elfoglalása, márpedig a magyar miniszterelnök szerint sem áll jól a dolog.
Makro / Külgazdaság Kezdődik a háború Kína és Brüsszel között?
Privátbankár.hu | 2024. június 14. 09:46
Pekingben közölték, nem hagyják válasz nélkül az ellenséges lépést, megtorló intézkedések jöhetnek.
Makro / Külgazdaság Kapott egy jó hírt Lázár János
Privátbankár.hu | 2024. június 14. 08:31
A márciusi kiábrándító adatok után jelentősen javult egy fontos gazdasági mutató.
Makro / Külgazdaság Megismételhetik a főpolgármester-választást! Ezt kezdeményezi Karácsony Gergely
Privátbankár.hu | 2024. június 13. 16:28
Budapest teljes területén, a lehető legrövidebb időn belül. Bármi is legyen az eredménye a szavazatok pénteki újraszámlálásának.
Makro / Külgazdaság Az amerikai recessziós forgatókönyv inkább már a múlté
Bózsó Péter | 2024. június 13. 15:01
Az Eurizon Asset Management Hungary befektetési igazgatóját, Hajdu Egont többek között az amerikai gazdasági várakozások tavasz óta bekövetkezett változásáról kérdezte újságírónk Bózsó Péter, annak apropóján, hogy az alapkezelő idén elnyerte „Az Év Legjobb Tőkevédettalap-kezelője” díjat a Privátbankár. hu - Alapkezelő Klasszis 2024 versenyén.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG