Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányába keveredett, miután az elmúlt hetekben kiderült, hogy a londoni kormányfői hivatalban és más kormányhivatalokban a koronavírus-járvány elleni szigorú kapcsolattartási korlátozások idején rendszeresen összejöveteleket, partikat rendeztek.
Az ügyben vizsgálat indult, amelynek hétfőn ismertetett előzetes összefoglalója szerint tizenhat ilyen rendezvény volt a Downing Streeten a zárlatok idején. A dokumentum szerint "nehéz indokot találni" ezekre az összejövetelekre olyan időszakokban, amikor a kormány a mindennapi életvitelt széles körben korlátozó intézkedések elfogadására kérte a lakosságot. Az ügyet egyébként a rendőrség is vizsgálja.
A legnagyobb brit közvéleménykutató cég, a YouGov kedden ismertetett vizsgálata szerint a megkérdezett brit választók 63 százaléka pártolná Johnson távozását, és csak 25 százalékuk marasztalná hivatalában a kormányfőt.
A teljes mintán belül a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt szavazóinak 89 százaléka, a Liberális Demokraták híveinek 86 százaléka, a Johnson vezette kormányzó Konzervatív Párt szavazótáborának 38 százaléka válaszolta azt, hogy véleménye szerint Boris Johnsonnak le kell mondania a miniszterelnöki tisztségről.
A konzervatív szavazók abszolút többsége ugyanakkor marasztalná a kormányfőt: a YouGov-felmérés szerint 51 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy továbbra is Johnsont szeretné látni a miniszterelnöki poszton.
A botrány viszont a Konzervatív Párt számos prominens képviselője szerint is Boris Johnson miniszterelnök lemondását indokolná. A londoni alsóház konzervatív frakciójának több tagja bizalmi szavazást kezdeményezett Johnson ellen, és állítólag további tory képviselők is erre készülnek, csak meg akarják várni a folyamatban lévő vizsgálat nyomán készülő jelentés, és a rendőrségi vizsgálat eredményének közzétételét.
A Konzervatív Párt szabályzata szerint a frakciótagság minimum 15 százalékának - a jelenlegi létszám alapján 54 képviselőnek - kell kezdeményeznie a miniszterelnökkel szembeni bizalmi szavazást ahhoz, hogy a frakció illetékes bizottsága elrendelje a voksolást.
Sir Graham Brady, a vezetőválasztási ügyekben is illetékes konzervatív párti frakcióbizottság elnöke azonban a konvencióknak megfelelően csak akkor szólal meg az ügyben, ha a kezdeményező levelek száma elérte az előírt minimumot, és Brady keddig nem jelezte, hogy ez megtörtént volna.
Az Eurasia Group nevű londoni politikai-gazdasági kockázatelemző csoport kedden közölte: az eddigi 65 százalék helyett immár 75 százalékra taksálja annak az esélyét, hogy Boris Johnson az idén távozik tisztségéből.
(MTI)
Célzott támadásban halhatott meg a holokauszttagadó iráni exelnök, akit Magyarországon is vendégül láttak – a hírt azonban egyelőre nem erősítették meg. 
