Sztálin 1937-38-as Nagy Terrorja során a szovjet politikai rendőrség (NKVD) letartóztatott 1 548 366 állampolgárt, akik közül 681 692-t kivégeztek. Az 5 szovjet marsall közül hármat kivégeztek, a Vörös Hadsereg tábornoki karának 90 százalékát, az ezredesek 80 százalékát és az alacsonyabb rangú tisztek közük 30 000-t letartóztattak az NKVD pribékjei. Sztálin mongol helytartója hasonló brutalitással terrorizálta népét.
A Szovjetunió és Mongólia
A mai önálló mongol állam függetlenségét északi szomszédjának köszönheti. Mongólia a huszadik század elején még a Mandzsu Birodalom része volt. 1911-ben, a dinasztia összeomlásakor a mongolok megpróbálták kikiáltani függetlenségüket, de ezt sem Oroszország, sem Kína, sem más ország nem ismerte el.
1921-ben a mongolok bolsevik segítséggel, fegyverrel űzték el a megszálló kínaiakat az országból, s az akkor hatalomra került rezsim az északi szomszéd hathatós támogatásával és útmutatása alapján fokozatosan építette ki hatalmát. 1924-ben a nyolcadik mongol egyházfő halála után, még az év augusztusában kikiáltották a Mongol Népköztársaságot, így a kapcsolat még szorosabbá vált.
Az 1924-ben elfogadott új alkotmány már népköztársaságként határozta meg az 1 564 116 négyzetkilométeres területű Mongólia államformáját, s ekkortól gyakorlatilag a Szovjetunió volt tekinthető legfőbb szövetségesének. Igaz, az ország függetlenségének elismerésével Kína még sokáig adós maradt, és a helyzet csak 1945-ben változott meg. A kínai kormányzat a második világháború után is feltételekhez kötötte a megállapodás létrejöttét, így követelésük hatására még az év őszén népszavazást tartottak Mongóliában, amely során a lakosság elsöprő többsége a Kínától való elszakadás mellett tette le voksát.
A mongol Sztálin útja
A mongolok saját kommunista diktátora, Horlógin Csojbalszan 1895-ben született. Bár anyja szerzetesnek szánta, a fiú elszökött a rendből és a fővárosban egy marxista kör tagja lett. A Mongol Népköztársaság kikiáltása után fokozatosan haladt felfelé a kormányzó Mongol Népi Forradalmi Párt ranglétráján, amely karrier a Szovjet Kommunista Párthoz hasonlóan fűszerezve volt kivégzésekkel és kitalált kémperekkel.
1936-ban és 1939-ben Sztálin két mongol miniszterelnököt (Peljidin Genden és Anandin Amar) is kivégeztetett, ami megnyitotta az utat Csojbalszan előtt. Ő azzal kezdte, hogy elkezdte letartóztatni, és kivégeztetni azokat, akik párton belül veszélyt jelenthettek volna hatalmára, aztán mindezt kiterjesztette a kormányra, a hadseregre, az értelmiségre, és általában mindenkire, aki nem tetszett neki.
A Mongóliában komoly befolyással rendelkező kolostorokat is (egy kivétellel) felszámolta, és tömegesen végezte ki a lámákat. Diktatúrájában mintegy 25-30 ezer ember pusztult el.
A Mongol Forradalmi Néppárt vezetője az 1930-as évek közepén többször találkozott Sztálinnal, és lelkesen át is vette a szovjet diktátor módszereit, brutális diktatúrát hozva létre az országban. De a folyamatos politikai küzdelem és súlyos alkoholizmusa aláásta egészségét – így 1952-ben, 56 éves korában meghalt. A főváros központjában évtizedekig állt a vörös márványból készült mauzóleuma, míg aztán 2005 nyarán azt lebontották és a véreskezű diktátort egy külvárosi temetőben helyezték végső nyugalomra.
Moszkva továbbra is nyeregben van
A mongol vezetés 2015 őszén még előkészített egy „örökös semlegességi” koncepciót svájci és türkmén mintára. Ezt azonban mind Moszkva, mind Peking elutasította, így a tervezet az irattárba került. 2019-ben aztán Putyin Ulánbátorba látogatott, és örökös barátsági, valamint átfogó stratégiai partnerségi megállapodást írt alá vendéglátóival.
2019 augusztusában már 11. alkalommal rendezték meg a közös orosz-mongol hadgyakorlatot. Idén a Győzelem Napján mongol katonák is részt vettek a kelet-oroszországi Ulan-Ude városában a felvonuláson.
A Gazprom pedig idén áprilisban hagyta jóvá a Mongólián át Kínába vezető Szojuz Vosztok gázvezeték építésének megvalósíthatósági tanulmányát, amely a Szibéria Ereje-2 vezeték meghosszabbítása lesz. A Szibéria Ereje-2 exportkapacitása több mint 1,3-szorosa a Szibéria Ereje-1 kapacitásának, s lehetővé teszi, hogy Nyugat-Szibériából gázt szállítsanak nagy mennyiségben most már nemcsak nyugatra, hanem keletre is.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Az éghajlatváltozás által potenciálisan legsebezhetőbb kis szigetállamokat képviselő csoport most jelentette be, hogy kivonul az azerbajdzsáni COP29 kulcsfontosságú üléséről. 
