Sztálin 1937-38-as Nagy Terrorja során a szovjet politikai rendőrség (NKVD) letartóztatott 1 548 366 állampolgárt, akik közül 681 692-t kivégeztek. Az 5 szovjet marsall közül hármat kivégeztek, a Vörös Hadsereg tábornoki karának 90 százalékát, az ezredesek 80 százalékát és az alacsonyabb rangú tisztek közük 30 000-t letartóztattak az NKVD pribékjei. Sztálin mongol helytartója hasonló brutalitással terrorizálta népét.
A Szovjetunió és Mongólia
A mai önálló mongol állam függetlenségét északi szomszédjának köszönheti. Mongólia a huszadik század elején még a Mandzsu Birodalom része volt. 1911-ben, a dinasztia összeomlásakor a mongolok megpróbálták kikiáltani függetlenségüket, de ezt sem Oroszország, sem Kína, sem más ország nem ismerte el.
1921-ben a mongolok bolsevik segítséggel, fegyverrel űzték el a megszálló kínaiakat az országból, s az akkor hatalomra került rezsim az északi szomszéd hathatós támogatásával és útmutatása alapján fokozatosan építette ki hatalmát. 1924-ben a nyolcadik mongol egyházfő halála után, még az év augusztusában kikiáltották a Mongol Népköztársaságot, így a kapcsolat még szorosabbá vált.
Az 1924-ben elfogadott új alkotmány már népköztársaságként határozta meg az 1 564 116 négyzetkilométeres területű Mongólia államformáját, s ekkortól gyakorlatilag a Szovjetunió volt tekinthető legfőbb szövetségesének. Igaz, az ország függetlenségének elismerésével Kína még sokáig adós maradt, és a helyzet csak 1945-ben változott meg. A kínai kormányzat a második világháború után is feltételekhez kötötte a megállapodás létrejöttét, így követelésük hatására még az év őszén népszavazást tartottak Mongóliában, amely során a lakosság elsöprő többsége a Kínától való elszakadás mellett tette le voksát.
A mongol Sztálin útja
A mongolok saját kommunista diktátora, Horlógin Csojbalszan 1895-ben született. Bár anyja szerzetesnek szánta, a fiú elszökött a rendből és a fővárosban egy marxista kör tagja lett. A Mongol Népköztársaság kikiáltása után fokozatosan haladt felfelé a kormányzó Mongol Népi Forradalmi Párt ranglétráján, amely karrier a Szovjet Kommunista Párthoz hasonlóan fűszerezve volt kivégzésekkel és kitalált kémperekkel.
1936-ban és 1939-ben Sztálin két mongol miniszterelnököt (Peljidin Genden és Anandin Amar) is kivégeztetett, ami megnyitotta az utat Csojbalszan előtt. Ő azzal kezdte, hogy elkezdte letartóztatni, és kivégeztetni azokat, akik párton belül veszélyt jelenthettek volna hatalmára, aztán mindezt kiterjesztette a kormányra, a hadseregre, az értelmiségre, és általában mindenkire, aki nem tetszett neki.
A Mongóliában komoly befolyással rendelkező kolostorokat is (egy kivétellel) felszámolta, és tömegesen végezte ki a lámákat. Diktatúrájában mintegy 25-30 ezer ember pusztult el.
A Mongol Forradalmi Néppárt vezetője az 1930-as évek közepén többször találkozott Sztálinnal, és lelkesen át is vette a szovjet diktátor módszereit, brutális diktatúrát hozva létre az országban. De a folyamatos politikai küzdelem és súlyos alkoholizmusa aláásta egészségét – így 1952-ben, 56 éves korában meghalt. A főváros központjában évtizedekig állt a vörös márványból készült mauzóleuma, míg aztán 2005 nyarán azt lebontották és a véreskezű diktátort egy külvárosi temetőben helyezték végső nyugalomra.
Moszkva továbbra is nyeregben van
A mongol vezetés 2015 őszén még előkészített egy „örökös semlegességi” koncepciót svájci és türkmén mintára. Ezt azonban mind Moszkva, mind Peking elutasította, így a tervezet az irattárba került. 2019-ben aztán Putyin Ulánbátorba látogatott, és örökös barátsági, valamint átfogó stratégiai partnerségi megállapodást írt alá vendéglátóival.
2019 augusztusában már 11. alkalommal rendezték meg a közös orosz-mongol hadgyakorlatot. Idén a Győzelem Napján mongol katonák is részt vettek a kelet-oroszországi Ulan-Ude városában a felvonuláson.
A Gazprom pedig idén áprilisban hagyta jóvá a Mongólián át Kínába vezető Szojuz Vosztok gázvezeték építésének megvalósíthatósági tanulmányát, amely a Szibéria Ereje-2 vezeték meghosszabbítása lesz. A Szibéria Ereje-2 exportkapacitása több mint 1,3-szorosa a Szibéria Ereje-1 kapacitásának, s lehetővé teszi, hogy Nyugat-Szibériából gázt szállítsanak nagy mennyiségben most már nemcsak nyugatra, hanem keletre is.
2,86 milliárd eurót folyósítottak Kijevnek Brüsszelből. 
