A tengerektől elzárt, másfél millió négyzetkilométeres ország számára - amelyet Oroszország és Kína határol – a geopolitika nem valamilyen politikai divat kérdése, hanem a mindennapok rideg valósága. A szovjet vezetés két miniszterelnöküket is kivégezte, 1937-ben és 1941-ben. Az 1930-as években Moszkva – és helyi kiszolgálóik, a Mongol Népi Forradalmi Párt – több tízezer embert végzett ki vallás-ellenes kampányok és politikai elnyomások keretein belül.
A miheztartás végett
A mongolokban a múlt héten feltépődtek a régi sebek, amikor köztelevíziójuk (MNB) az általános választásokra tekintettel programváltozást hajtott végre, és mégsem közvetítette élőben a moszkvai Győzelem Napi parádét, ahol egy szakasz mongol katona is felvonult. Az ulánbátori orosz nagykövetség nem vette félvállról ezt a sértést, és Facebook oldalán „aberráltnak” minősítette az MNB vezetését, amely alávetette magát a nyugati érdekeknek. Az orosz diplomatákat a mai napig zavarhatja a 2010-es mongol nemzetbiztonsági koncepció, amely a nyugati országok „magasan fejlett, demokratikus közösségét” Mongólia „harmadik szomszédjának” nevezi.
Mongólia Kínával szemben is tojástáncra kényszerül. 2016-ban például Ulánbátor meghívta a dalai lámát, hogy adjon a buddhizmusról tanítást. A meghívás pont egy olyan időszakra esett, amikor az ország súlyos adósságválságtól szenvedett, és amikor Mongólia egyedül Kínától számíthatott alacsony kamatú kölcsönre. A Pekingtől való függőséget demonstrálja, hogy a szomszéd tiltakozása nyomán a mongol külügyminiszter bocsánatot kért Kínától, és ígéretet tett arra, hogy a dalai lámát soha többet nem fogják meghívni.
A mongol vezetés 2015 őszén még előkészített egy „örökös semlegességi” koncepciót svájci és türkmén mintára. Ezt azonban mind Moszkva, mind Peking elutasította, így a tervezet az irattárba került. Tavaly aztán Putyin Ulánbátorba látogatott, és örökös barátsági, valamint átfogó stratégiai partnerségi megállapodást írt alá vendéglátóival. 2019 augusztusában pedig már 11. alkalommal rendezték meg a közös orosz-mongol hadgyakorlatot. Washington csak a névjegyét tudja lerakni ebben a játszmában: Mark Esper védelmi miniszter szintén tavaly látogatott el Mongóliába, de a hírértéke a látogatásnak csupán annyi volt, hogy a mongolok egy kis lovat ajándékoztak neki.
Magyar-mongol kapcsolatok
Figyelemre méltó, hogy Mongólia ilyen szomszédok mellett is már lelépte hazánkat a jogállamiságban: a Freedom House indexük 84/100, míg a magyar csupán 70/100. A magyar nagykövetség 2015 tavaszán nyílt meg újra Ulánbátorban (előzőleg 2006-ban került bezárásra). A Magyar Pénzjegynyomda Zrt. 2015-ben elnyert egy 10 évre szóló, 10 millió dollár értékű, új biometrikus útlevelek gyártására és szállítására kiírt mongol állami tendert. Magyar cégek eközben sikeresen szerepelnek mongol állami tendereken városépítési és energetikai területeken is.
És a legfontosabbat ne felejtsük: 2018 óta évente két mongol fiatal kerül a felcsúti Puskás Akadémiára, akiknek a labdarúgóképzésen túl a szállását és az iskoláztatását is biztosítják egy esztendeig, „ezzel segítve a mongol futball megújulását és felemelkedését”.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Le az elvekkel, éljen a pragmatizmus! 
