|
| Török katonák indulásra készen a szíriai határ mellett. Fotó: EPA/Sedat Suna |
A szíriai háború már régen nem Asszadról és ellenzékéről szól, “képviselők útján vívott háborúvá” (proxy war) vált az USA és Oroszország között, amelyben éppen elmérgesedett a hangnem. Donald Trump amerikai elnök a rakétatámadással provokációt intézett Oroszország ellen – írja a német Focus.de.
E két nagyhatalom között egyensúlyozik Recep Tayyip Erdogan elnök, akinek saját célja van Szíriában, a kurd YPG milícia legyőzése. Ehhez azonban szüksége van az oroszok támogatására is, miközben tagja a NATO-nak, és így az USA szövetségese.
Következésképpen a két nagyhatalom viszonyának további elmérgesedése felettébb kellemetlen lehet számára. Ekkor ugyanis állást kéne foglalnia közöttük, és vagy Szíriában, vagy az EU-ban korlátozná ezzel saját befolyását.
Önként átadja Afrint?
A német lap szerint nagyon úgy tűnik, hogy az oroszok segítsége nélkül Erdogan nem győzhet a kurdok ellen. Erre utal, hogy március végén, Afrin elfoglalásakor az török vadászgépek számára az oroszok megnyitották a légteret. De egyéb katonai akcióit is jól tűrték az oroszok.
Megfigyelőkre hivatkozva azt írják, Törökország és Oroszország a színfalak mögött alighanem megegyezett abban, hogy Afrint az Asszad-rezsim, illetve az oroszok kapják meg. Ha ugyanis Erdogan meg akarná tartani, nagy számú katonát és rendőrt kéne állomásoztatnia ott, akiket a kurd gerillák állandóan támadnának. A sok áldozatot nehezen tudná otthon megmagyarázni.
Már választottak?
Ha viszont a területet átadja, elmondhatja, hogy legyőzte a kurdokat, anélkül, hogy újabb vérontásnak lenne kitéve. Az észak-szíriai offenzívát Erdogan választási kampánytémává tette, így a tét nagyon nagy. Ha viszont az oroszokkal szövetkezik, akkor ez az EU-val való kapcsolatokat fogja rosszul érinteni.
Ebben a konfliktusban a hétvégi amerikai-francia-brit rakétatámadás, amelynek elvileg a vegyi fegyverek használatának megtorlása volt a célja, nem hozott enyhülést. Németország álláspontja ugyanis az, hogy Szíria jövője csak Asszad elnök nélkül képzelhető el. Ez viszont sem az oroszoknak, sem a törököknek nem tetszik. A törökök egyelőre inkább Oroszországgal való jó viszonyukat hangsúlyozták a rakétatámadás után.
Öles léptekkel távolodik
Az Európai Unió ma délután mutatja be szokásos, Törökországgal és annak EU-csatlakozásával foglalkozó éves jelentését, amelyben azonban semmi jó nincs – véli tudni a Tagesschau.de. A német weboldal szerint a jelentésből inkább az derül ki, Törökország öles léptekkel távolodik az EU-tól. Holott Erdogan elnök még március végén Várnában is kifejezte, hogy országa csatlakozni szeretne az európai államszövetséghez.
Törökország papíron tagvárományos marad ugyan, valójában azonban a csatlakozási tárgyalásokat továbbra is jegelik – írja a Tagesschau. A jelentésben állítólag az egyetlen pozitívum, hogy az ország befogadott 3,5 millió szíriai menekültet. Amiben az EU természetesen továbbra is mélységesen érdekelt.
Újra német újságírót fogtak le
A kapcsolatok romlására utal, hogy Törökországban a hétvégén megint lecsuktak pár nyugati újságírót. A német Süddeutshce Zeitung szerint az Etha baloldali hírügynökség három munkatársáról van szó, akik közül legalább az egyik német és török útlevéllel érkezett – állítólag nyaralni. Azt azonban szintén írják, hogy a Marxista-Leninista Kommunista Párt egyik tagjáról van szó, aki részt vett olyan párttársai temetésén, akik a kurd YPG oldalán harcoltak. Így terrorizmussal gyanúsítják.
Tankot újságíróért?
Nemrég hosszas raboskodás után egy vezető német lap újságíróját, Demiz Yücelt engedték ki a török fogságból. Vannak, akik szerint a két ország közötti titkos megállapodásról lehetett szó, mert éppen akkor tárgyaltak páncélosokkal kapcsolatos technológiákról is.
(A törökök óriási politikai tisztogatási hullámáról írtunk itt, annak Európára is kiterjedő akcióiról pedig itt.)
A BUX 1333,65 pontos, 1,44 százalékos emelkedéssel 94 061,67 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken. 
