A monetáris tanács ülésének eredményéről szóló beszámoló szerint a kilenctagú testület megosztott volt: öten szavaztak az 50 bázispontos emelésre, hárman még nagyobb mértékű, 75 bázispontos kamatemelésre voksoltak, egy tanácstag 25 bázispontos emelésre szavazott.
A Bank of England - az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja - december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát az addigi 0,10 százalékos rekordmélységű kamatszintről.
A csütörtökön bejelentett hetedik kamatemelés nyomán a brit jegybanki alapkamat 2008, vagyis a globális pénzügyi válság időszaka óta most a legmagasabb.
A szigorítási ciklus fő hajtóereje az évtizedek óta nem tapasztalt ütemű, 10 százalék környékén járó infláció, írja az MTI.
A brit statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint a lakhatási költségek nélkül számolt fogyasztói árindex (CPI) augusztusban 9,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Júliusban 10,1 százalékos tizenkét havi inflációt mértek Nagy-Britanniában. A júliusi éves inflációs ütem volt a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött. A modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján azonban legutóbb 1982-ben - vagyis éppen negyven éve - volt gyorsabb az éves brit infláció, mint most.
A Bank of England monetáris tanácsa a kamatdöntés csütörtöki bejelentéséhez fűzött indoklásában közölte: azzal számol, hogy a tizenkét havi infláció októberben tetőzik 11 százalék közvetlen közelében, és az utána következő néhány hónapban is 10 százalék felett marad, mielőtt csökkenésnek indulna.
Ezek a korábbiaknál valamivel alacsonyabb inflációs előrejelzések, tekintettel arra, hogy a brit kormány időközben felső korlátokat állapított meg a lakossági és az üzleti szektor energiaszámláinak emelésére.
A következő hónapokra jelenleg várt infláció azonban így is a jegybanki cél ötszöröse, a Bank of England éves inflációs célja ugyanis 2 százalék.
A monetáris bizottság csütörtöki elemzésében szerepel ugyanakkor az is, hogy a Bank of England várakozása szerint az idei második negyedévben mért 0,1 százalékos negyedéves összevetésű GDP-visszaesés után a brit hazai össztermék a harmadik negyedévben is 0,1 százalékkal csökken.
Ez azt jelentené, hogy a brit gazdaság már recesszióban van. A konszenzusos meghatározás alapján ugyanis technikailag akkor tekinthető egy gazdaság recesszióban lévőnek, ha a GDP-érték két egymást követő negyedévben visszaesik.
Londoni pénzügyi elemzők mindazonáltal ebben a környezetben is a jegybanki célt többszörösen meghaladó inflációra és további kamatemelésekre számítanak.
Az egyik tekintélyes londoni gazdasági elemzőműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) a csütörtökön bejelentett kamatemelés utáni előrejelzésében közölte: várakozása szerint az idei év hátralévő részében is 10 százalék felett marad az éves infláció, és bár 2023-ban fokozatos lassulás kezdődik, várhatóan így is még 6 százalék felett lesz az infláció jövőre.
A CEBR londoni elemzői azzal számolnak, hogy a Bank of England alapkamata ebben a környezetben legalább 3,00 százalékig emelkedik az idei év végére.
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben péntek 12 órára a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
