Rishi Sunak lesz a brit Konzervatív Párt új elnöke és egyben az Egyesült Királyság új kormányfője, miután a ma délutáni határidőig, 14 óráig csak ő tudott összegyűjteni minimum 100 támogató szavazatot a konzervatív parlamenti frakción belül – legalább ennyi voks volt szükséges ugyanis a versenyben maradáshoz.
A tory frakciótestület, az 1922 Bizottság kora délutáni közlése szerint végül egyedül Sunak jelentkezett a posztra. Az eleve esélytelenebb Penny Mordaunt volt védelmi miniszter ugyanis kora délután bejelentette: visszalép, és a volt pénzügyminisztert támogatja. Boris Johnson ex-miniszterelnök, aki Sunak fő vetélytársa lehetett volna, pedig tegnap este közölte, hogy – a várakozásokkal ellentétben – nem száll harcba a tisztségért.
A BBC értesülései szerint az egykori pénzügyminiszter a tory képviselők jóval több mint felének támogatását szerezte meg, Mourdant viszont nem biztos, hogy elérte a 100 fős küszöböt. (Visszalépése arra utal, hogy nem érte el.)
A kiszivárgott hírek szerint Sunak már ma vagy holnap átveheti a kormányzást bukott elődjétől, Liz Trusstól – beiktatásához még III. Károly király "közbenjárása" is szükséges.
A piacok mindenesetre megnyugvással fogadták, hogy Johnson végül nem szállt be a ringbe, és az esélyesek közül csak Sunak maradt állva – hétfő reggel az állampapírok kamatai csökkenésnek indultak, a font pedig erősödni kezdett a dollárral szemben.
Johnson azzal indokolta döntését, hogy bár szerinte össze tudta volna gyűjteni a szükséges 100 voksot a frakcióban, a párt tagsága körében tartott szavazáson pedig "nagyon jó" esélyei lettek volna, egységes parlamenti frakcióháttér nélkül nem lehet hatékonyan kormányozni.
Ezzel arra utalt, hogy idén nyáron miniszterei és frakciótársai buktatták meg sorozatos botrányaira hivatkozva, a frakcióban pedig most nagyobbnak tűnik Sunak támogatottsága. Egyúttal ígéretet tett arra, hogy támogatni fogja a győztes jelöltet.
Sunak, aki már a harmadik kormányfő idén Truss és Johnson után, mindössze 42 éves. Southamptonban született indiai származású szülőktől, akik a '60-as években emigráltak a szigetországba. Politikusi karrrierje előtt az üzleti életben volt aktív, a Goldman Sachs amerikai óriásbanknál és különböző hedge fundoknál dolgozott.
2015 óta tagja a parlament alsóházának, 2020 és 2022 között pedig pénzügyminiszteri tisztséget töltött be a Johnson-kormányban. Johnson bukása után harcba szállt a pártelnöki és egyben miniszterelnöki posztért, de alulmaradt Liz Truss-szal szemben. Ő az első indiai (és ázsiai) származású miniszterelnök az Egyesült Királyság történetében.
Mindeközben az ellenzék, élén a Munkáspárttal, előrehozott parlamenti választásokat követel. A Munkáspárt szerint az embereknek már elegük van abból, hogy a toryk maguk között döntik el, ki legyen a következő kormányfő. (A szigetországban egy kormányfő bukása nem jelent automatikusan új választásokat, a kormányzó párt ugyanis maga választhat új vezért.)
Az Egyesült Királyságot 2010 óta vezetik a konzervatívok, David Cameron óta azonban egyik vezérük sem tudta kitölteni hivatali idejét, sem Theresa May, sem Boris Johnson, sem Liz Truss. Az utolsó parlamenti választást 2019-ben tartották, amelyet a Johnson vezette Konzervatívok fölényesen, 11,5 százalékponttal nyertek a Munkáspárttal szemben.
Több mint 3000 ember kényszerült elhagyni otthonát, miután a heves esőzések áradásokat okoztak a Niger állambeli Mokwa piacvárosban. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
