Közalkalmazottként, a jogviszonyuk hosszától függően akár nyolchavi fizetésüknek megfelelő összeget is kaphattak volna azok az egészségügyi dolgozók, akik csupán 1-3 havi bérüket kapják meg végkielégítésként, miután úgy döntöttek, hogy nem írják alá az eléjük tett egészségügyi szolgálati munkaszerződést.
A Helsinki Bizottság már korábban is hangsúlyozta, hogy a törvényhozás megsértette az érintettek – közel 5500 szakember – alkotmányos jogait azzal, hogy méltánytalan és diszkriminatív módon szabályozta a végkielégítéseket az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény megalkotásakor - írják közös közleményükben.
Az egészségügyi dolgozók annak tudatában végezték felelősségteljes munkájukat akár évtizedekig, hogy ha jogviszonyuk megszűnik, méltányos végkielégítés illeti meg őket. Egy 2018-as alkotmánybírósági döntés szerint azt is alapjogi védelem illeti meg, ha valaki számára jogszabály garantálja, hogy bizonyos feltételekkel a jövőben tulajdont fog szerezni. Az Emberi Jogok Európai Bírósága is elismeri, hogy a jogos váromány elvonása sértheti a tulajdonjogot.
A szabályozás a diszkrimináció tilalmába is ütközik. 25 év munka után egy közalkalmazottnak nyolchavi, egy honvédelmi alkalmazottnak kilenchavi fizetésének megfelelő végkielégítés jár, ám egy 25 éve pályán lévő egészségügyi dolgozó, ha nem lépett be az új egészségügyi jogviszonyba, csak háromhavi illetménynek megfelelő végkielégítést kapott.
A kilépett egészségügyi dolgozóknak segítséet nyújtó szervezetek szerint a büntető-kényszerítő szándékon kívül nehéz mással magyarázni, hogy miért kap jóval kisebb összeget az, akinek azért szűnik meg a jogviszonya, mert nem írja alá a rohanvást elé tett, tisztázatlan következményekkel járó szerződést, noha ugyanúgy hosszú időn át nehéz és felelősségteljes munkát végzett.
Akinek a közalkalmazotti jogviszonya az egészségügyi szolgálati munkaszerződés aláírásának elutasítása miatt szűnt meg, az a törvény hatálybalépésétől számított 180 napon belül, azaz 2021. május 17-ig kérheti az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg a végkielégítésre vonatkozó átmeneti szabályokat.
Ha az Alkotmánybíróság a szabályokat alkotmányellenesnek találja és megsemmisíti azokat, akkor a munkáltatónak a közalkalmazottakra vonatkozó végkielégítési szabályok alapján ki kell fizetnie az elmaradt végkielégítést, vagy a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított három éven belül munkaügyi perben lehet az elmaradt összeget követelni. Ha az Alkotmánybíróság elutasítja a panaszt, vagy három éven belül nem hoz döntést, akkor az Emberi Jogok Európai Bíróságától lehet kérni a jogsértés megállapítását és az elmaradt végkielégítésnek megfelelő kártérítés megítélését.
A Helsinki Bizottság és a 5 a Magyar Orvosi Kamarával együttműködve alkotmányjogi panaszmintát, valamint a benyújtást elősegítő útmutatót készített. A mintabeadvány megírása során a két szervezet jogászai támaszkodtak a Karsai Ügyvédi Iroda által készített alkotmányjogi panaszra. A dokumentumok itt érhetők el.
Durva áremelés. 
