A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 2,6 százalékos volt az éves növekedés, az előző negyedévhez képest pedig 1,4 százalékkal bővült a horvát GDP. A növekedés az előző negyedévben 3,5 százalékos volt. Az idei első negyedév sorrendben a nyolcadik negyedév volt, amelyben a koronavírus-járvány kitörése óta nőtt a GDP Horvátországban éves összevetésben.
A jelentés szerint az idei első negyedéves gazdasági növekedéshez a GDP összes összetevője hozzájárult. A háztartások fogyasztása 1,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, gyorsabban, mint az előző negyedévben. Nőtt az állam fogyasztása is, éves szinten 2,2 százalékkal. Az export 4,8 százalékkal nőtt, az import 0,8 százalékkal csökkent éves összehasonlításban. A beruházások 3,9 százalékkal nőttek éves szinten, lassabban, mint az előző negyedévben, amikor a növekedés 9,6 százalékos volt.
A horvát kormány május közepén fogadta el a 2023-as költségvetés módosítását, amelyet a parlamentnek még jóvá kell hagynia. A kabinet idén 0,7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal és 2,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Zágráb módosította az inflációra vonatkozó előrejelzését is, és 2023-ban 6,6 százalék körüli átlagos éves inflációt prognosztizál, a költségvetésben korábban elfogadott 5,7 százalék helyett. (MTI)
Bóka János számolt be róla. 
