Az európai értékek rendszerszintű fenyegetés alatt állnak Magyarországon, állapította meg jelentésében az Európai Parlament (EP) Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE).
A jelentés, amelyet 47 igen szavazattal, 10 nem szavazat és 2 tartózkodás ellenében fogadott el a testület, azt írja, hogy Magyarország "választáson alapuló autokrácia hibrid rendszerévé" vált.
Hozzáteszik: a helyzet lényegesen romlott az elmúlt években, és amennyiben az Európai Tanács nem ér el előrelépést a 7-es cikk szerinti eljárásban (ez 2018 őszén indult meg Magyarország ellen) az uniós értékek védelme érdekében, akkor maga is megsérti a jogállamiság elvét.
A LIBE többek között a választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, az összeférhetetlenséggel, az adatvédelemmel, a szólászabadsággal – beleértve a média pluralitását –, az egyetemek szabadságával, a vallásszabadsággal, az LMBTQ-közösségek jogaival, a kisebbségekhez tartozók, például a romák és zsidók jogaival, valamint a migránsok és menedékkérők jogaival kapcsolatosan lát problémákat Magyarországon.
Mindez alapján a testület az Európai Bizottságot arra szólította fel, hogy használjon fel minden rendelkezésére álló eszközt az uniós értékek betartatására, különösen a jogállamisági mechanizmust. (Ezt a mechanizmust, amely lehetővé teszi az uniós pénzek megvonását, tavasszal már elindította Brüsszel Magyarországgal szemben.)
A LIBE arra is felszólította a Bizottságot, hogy továbbra se fogadja el a Helyreállítási Alap forrásainak elköltésére benyújtott magyar tervet (és így Magyarország továbbra se juthasson hozzá ehhez a forráshoz), és Magyarország a kohéziós alapból ne finanszírozhasson olyan programokat, amelyek hozzájárulnak az uniós forrásokkal való visszaéléshez vagy a jogállam megsértéséhez.
A LIBE jelentését szeptember 12-15. között vitatja majd meg az EP plenáris ülése, és ekkor szavaz is majd róla, áll a testület közleményében.
Az államfő nem állít miniszterelnök-jelöltet. 
