|
| A jelen: Joe Biden, az Egyesült Államok korábbi alelnöke szelfizik egy szavazóval első kampánykörútján azután, hogy bejelentette: elindul az elnökjelölti címért. Fotó: EPA / CJ Gunther |
Trump elnök, a pökhendi néptribun 2016-os politikai felemelkedésében döntő felelőssége van a Demokrata Pártnak. Azon belül is az Obama-Biden elnökség nyolc éves uralmának, amely nem számoltatta el a 2008-as globális pénzügyi válság amerikai felelőseit és magasról tett a deindusztrializálódott szövetségi államok lecsúszó polgáraira, mindenek előtt Michiganben és Wisconsinban. A fehér munkásosztály lázadása a washingtoni politikai kaszt globalizációs és bevándorlási politikája ellen aztán váratlanul érte a párt moguljait.
A lobbik kedvence
De mintha mi sem történt volna, a nagy politikai és üzleti lobbik újra versenybe küldik a volt alelnököt a jövő évi elnökválasztásra és a felmérések szerint máris az élre tört a demokrata jelöktek között. Biden április végén úgy szállt ringbe a demokrata elnökjelöltségért, hogy riválisaival ellentétben nem tett közzé részletesen kidolgozott választási programot. Csupán egy stratégiai szempontot hangsúlyozott, hogy Trump egzisztenciális veszélyt jelent az amerikai értékrendszerre és demokráciára, ezért mindenáron elejét kell venni, hogy 2021 januárjában ismét ő legyen a Fehér Ház gazdája. A kampányban Bidennek kapóra jön, hogy a rozsdaövezet egyik kulcsállamában, Pennsylvaniában született és nőtt fel, s jó kapcsolatai vannak a vezető szakszervezetekkel, köztük azokkal, amelyek 2016-ban Trump javára mozgósították tagjaikat.
|
| A múlt: Joe Biden amerikai alelnök Barack Obama akkori amerikai elnök társaságában a washingtoni Fehér Ház Rózsakertjében 2015. október 21-én bejelenti, hogy nem indul az amerikai elnökválasztáson. (MTI/EPA/Jim Lo Scalzo) |
Biden most a maga 76 évével vezető demokrata jelöltnek számít. Érdekességképpen jegyezzünk meg, hogy Bident 1972-ben akkor választották először szenátorrá, amikor még Richard Nixonnak hívták az amerikai elnököt. Biden a globális katonai beavatkozási lobbik egyik engedelmes végrehajtója: 2002-ben például a Külügyi Bizottság akkori elnökeként nem volt hajlandó olyan szakértőket meghallgatni, akik ellenezték az iraki beavatkozást.
Az ukrán beavatkozás árnyai
Napjainkban Bident a balra tolódó demokratáknál sokan egyszerűen Obama engedelmes, centrista emberének tartják. További probléma a hajlott kora, valamint azok a korrupciós ügyek, amelyek a családjára vonatkozóan most újonnan előtérbe kerültek.
Biden 2016 márciusában – akkor még alelnökként – azzal fenyegette meg Petro Porosenko ukrán államfőt, hogy az Obama-kormányzat visszavonja az egymilliárd dolláros hitelgaranciát, és ezzel fizetésképtelenségbe taszítja az országot, amennyiben nem távolítják el azonnali hatállyal Viktor Sokin legfőbb ügyészt. Bidennek az volt a gondja, hogy korrupciós gyanúba keveredett fiát ki akarta hallgatni Ukrajna legfőbb ügyésze. 2015-ben a New York Times is beszámolt arról, hogy az ukrajnai Burisma Holdings nevű gázipari cég igazgatótanácsába került Biden alelnök kisebbik fia, Hunter Biden, aki 2014-2015-ben a cégtől járandóságként fölvett több, mint 3 millió dollárt.
Most viszont Trump és csapata vérszagot érez és azt akarják, hogy William Barr legfőbb ügyész vizsgálja ki a Biden család ukrajnai ügyeit. Az ukrán legfőbb ügyész eközben már vizsgálatot folytat azügyben, hogy az Ukrán Anti-Korrupciós Hivatal vezetője 2016-ban segítette-e Hillary Clinton kampányát Trumppal szemben.
Az pedig az utóbbi órákban robbant ki, hogy Biden alelnök és fia hivatali gépen 2013-ban Kínába repültek, számos politikai vezetővel találkoztak és két hét múlva Hunter Biden cége 1 milliárd dolláros magántőke-társaságot alapított a kínai kormány felügyelete alatt működő Bank of China-val. Mindezt úgy, hogy Hunter Bidennek gyakorlatilag nem volt ezirányú tapasztalata. Joe Biden ráadásul a kampányában a múlt héten azt állította, hogy „Kína nem jelent veszélyt az Egyesült Államokra”, ami most egy újabb támadási frontot nyit a republikánusok számára.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 378,98 pontos, 0,44 százalékos csökkenéssel, 86 674,79 ponton zárt csütörtökön. 
