|
| Trump elnök tollakat osztogat a körülötte álló acélipari munkásoknak, miközben aláírja az acél- és alumíniumimportra kivetett védővámról szóló rendeletet a Fehér Házban. Fotó: EPA / Michael Reynolds |
Donald Trump amerikai elnök rendeletére az Egyesült Államok az acélimportra 25, az alumíniuméra pedig 10 százalékos védővámot vetett ki, az elnök acélipari dolgozók karéjában írta alá csütörtökön az importvámokról szóló döntést. Trump azt mondta, hogy kormánya kész a rugalmasságra és az együttműködésre más országokkal. Döntését az amerikai gazdaság érdekeivel és az amerikai nemzetbiztonság elsőbbségével indokolta.
Lesznek még kivételek - de küzdeni kell Trump kegyeiért, akár fegyverrel is
Az Egyesült Államokban gyártott árukat nem érintik a vámok, így Trump arra biztatta a külföldi cégeket, hogy építsenek üzemeket az Egyesült Államokban. Washington nyitott arra, hogy - Kanada és Mexikó mellett - egyes országoknak egyedi vámmentességet adjanak, de hozzátette, hogy azokról az országokról lehet szó, amelyek "korrektek" az Egyesült Államokkal kereskedelmi téren is - mondta. Kifejtette azt is, hogy a vámmentesség megadásánál Washington figyelembe veszi az adott országhoz fűződő katonai kapcsolatokat is.
Az elnök kitért Kínára is, és megjegyezte, hogy szerinte Kína egyetlen nap alatt annyi acélt állít elő, mint az Egyesült Államok egy évben. Közölte: Washington tárgyalásokat folytat Pekinggel. "Bár nem tudom, hogy egyáltalán kisül-e valami belőle" - tette hozzá.
Az egyes országokkal folytatandó egyeztetésekkel az elnök Robert Lighthizert, az Egyesült Államok kereskedelmi főtárgyalóját bízta meg, aki az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) újratárgyalásáról folyó megbeszéléseket is vezeti.
A vámtarifák 15 nap múlva lépnek életbe, Kanadára és Mexikóra nem vonatkoznak.
| Miért olyan nagy baj ez, miért nem gyakran alkalmaznak mások ilyen eszközöket mostanában? Miért ellenzi ezt még Trump saját szövetségeseinek egy része is? Trump félreérti a kereskedelem lényegét? Öt ok, amiért ostobaság Trump kereskedelmi háborúja |
Még a republikánusok is utálják az egészet
Az aláírásra egy hétig tartó bizonytalanság és viták után került sor, a védővámok ügye a Fehér Házban dolgozó szakembereket és a republikánus politikusokat is megosztotta. A szabadkereskedelem híveként ismert Gary Cohn, az Országos Gazdasági Tanács elnöke, Trump legfőbb gazdasági tanácsadója, aki ellenezte a védővámok bevezetését, kedden emiatt be is nyújtotta lemondását.
Paul Ryan házelnök, wisconsini republikánus politikus és Mitch McConnell, a szenátus republikánus frakciójának vezetője nyilatkozatban bírálta a döntést, mindketten egy kereskedelmi háború veszélyére figyelmeztették az elnököt. Miközben Donald Trump többször is megismételte, hogy nincs ellenére egy kereskedelmi háború, Wilbur Ross kereskedelmi miniszter egy televíziós interjúban azt hangoztatta: Washington nem akar kereskedelmi háborút.
Szerdán több mint száz republikánus törvényhozó levelet írt az elnöknek arra kérve őt: gondolja át a vámtarifák ügyét, hogy "elkerülhetők legyenek ennek negatív következményei" az amerikai gazdaságra és a dolgozókra nézve. Hasonlóan vélekedett a gazdasági élet nem egy befolyásos szereplője is.
Mindenki készül a válaszcsapásra
Az EU korábban azt ígérte: ha Trump tényleg aláírja a rendeletet (márpedig aláírta), a Kereskedelmi Világszervezethez fognak fordulni, importvámokat vetnek ki bizonyos amerikai árukra és védintézkedéseket vezetnek be, hogy megóvják az uniót a nagy mennyiségben átirányított acéltól és alumíniumtól. Az importvámmal sújtott amerikai termékek listáját még nem ismerjük, de biztosan rajta van többek között a mogyoróvaj, az áfonya és a narancslé is. A sajtójelentések szerint a bizottság szükség esetén importvámot vezetne be egyebek mellett bizonyos mezőgazdasági termékekre, számos vas- és acélárura, ruhákra, ágyneműkre, dohánytermékekre, motorkerékpárokra, jachtokra, illetve a bourbon whiskyre.
A Lukoil társalapítója, Leonid Fedun eladta részesedését a cégnek – állítják források. 
