A Varsó és Washington közötti egyre szorosabb biztonságpolitikai együttműködés jegyében látogatott Mike Pompeo külügyminiszter augusztus 15-én a lengyel fővárosba, ahol aláírtak egy újabb katonai egyezményt (Enhanced Defense Cooperation Agreement). A belarusz politikai bizonytalanságok közepette Moszkva egyre idegesebben figyeli, ahogyan újabb amerikai kontingens érkezik Lengyelországba, miközben a térségben a NATO katonáinak a száma már meghaladja a 10 ezer főt.
Az amerikai-lengyel játszma
Az USA és Lengyelország már 2015-ben újjáélesztették Józef Piłsudski marsall Három Tenger Kezdeményezés (Intermarium, TSI) nevű egykori – az első világháború utáni – kezdeményezését. Piłsudski a Németország és Szovjet-Oroszország közötti sávot szerette volna lengyel vezetéssel függetleníteni. A TSI létrehozásának egyik fő célja a német hegemónia megakadályozása volt Európában, amely egyben megakadályozza Eurázsia összefogását is a kontinentális Nyugat-Európával.
Befolyásos amerikai stratégák, úgymint George Friedman és Robert D. Kaplan az utóbbi években azért lobbiztak, hogy Washington élessze újjá a TSI projektet, amely egyszerre tartja sakkban Berlint és Moszkvát. Ebben az új projektben Varsónak és Bukarestnek is kiemelt szerep jut – nem véletlenül történtek meg az elmúlt időszakban az amerikai rakétavédelmi bázisok telepítései ebben a két országban.
A TSI potenciálja
Bár a magyar miniszterelnök hosszú interjújából nem tudhatjuk meg, a nemzetközi sajtóból világossá vált, hogy az egy hete elindított magyar–szlovén villamosenergetikai hálózatokat összekötő projekt szerves része a TSI-nek. Pompeo sem véletlenül látogatott augusztusban Szlovéniába, amely során dél-nyugati szomszédunk ígéretet tett a Huawei kizárására jövőbeli 5 G-s tenderéről.
A TSI-nek 12 EU tagállam a tagja (Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Ausztria, Magyarország, Horvátország, Szlovénia, Románia és Bulgária), amelyek a Balti-, a Fekete- és az Adriai-tenger között helyezkednek el. A térségben nemcsak komoly geopolitikai, hanem gazdasági potenciál is szunnyad.
Míg ezek a tagállamok adják az EU területének 28 százalékát, a népességének pedig a 22 százalékát, addig az EU GDP-jének csupán 10 százalékát adják. A koronavírus-járvány kitörése előtt az EU leggyorsabban növekvő térsége volt, közel 3,5 százalékos növekedést produkálva, miközben az EU átlaga 2,1 százalékon állt.
Tallinni csúcs
De a TSI-kezdeményezés eddig csak lassan haladt előre, mivel a tagállamok csak lassanként fizetik be az ígét összegeket abba az alapba, amelyet egy lengyel és egy román bank állított fel. A finanszírozási kérdések további részletei a TSI 5. csúcstalálkozóján került megvitatásra hétfőn, az észt fővárosban, Tallinnban, melyhez a tagállamok képviselőinek többsége a pandémiás helyzet miatt videóbeszélgetésben csatlakozott.
A csúcson 9 tagállam és az Amber Infastructure Group alapkezelő összesen 923 millió euró értékben vállalt befektetéseket, Varsó pedig 250 millió euró értékben növeli befizetését az alapba. Varsó kiemelt támogatást fog nyújtani az Észak- és Dél-Európát összekötő gázvezetékek építésének, amelyekkel csökkenthető az orosz függés.
Keith Krach, gazdasági növekedésért, energia- és környezeti ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár is részt vett a csúcson, ahogyan a Google képviselői is. Az amerikai delegáció 300 millió dolláros befektetést ígért a US Development Finance Corporation-on keresztül, amelyet decemberig véglegesítenek. Krach egyben bejelentette, hogy – maximum 1 milliárd dollárig – Washington kész hozzájárulni a 12 tag összes befizetéseinek 30 százaléka erejéig.
Varsó leválik az oroszokról
Október elején az amerikai képviselőház külpolitikai bizottsága támogatásáról biztosította a TSI-t. A határozatban egyben kritizálják az Északi Áramlat II és a Török Áramlat gázvezetékeket, amelyek „aláássák az európai energiabiztonságot”.
A tegnapi csúcson Washington és Varsó aláírt egy 30 éves kormányközi megállapodást a lengyel civil nukleáris energiaprogram fejlesztésére.
A lengyel Świnoujście-be telepített LNG (cseppfolyósított földgáz) terminál 2017-ben ünnepelte az első amerikai szállítmány megérkeztét. Varsó idén májusban jelentette be, hogy a nem újítja meg gázszerződését Moszkvával. 2022-től egyáltalán nem akar orosz gázt vásárolni, szükségletét Norvégiából vezetéken, illetve amerikai és katari LNG-ből akarja fedezni.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Dmitrij Peszkov szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem akar békét. 
