|
| EPA/ERIC THAYER / POOL |
Trump ’America First’ politikája meghozta gyümölcsét, a transzatlanti kapcsolatok több évtizedes mélypontra zuhantak, miközben Berlin és Moszkva megkezdte közeledését. Miután múlt pénteken már telefonon megvitatták Washington egyoldalú kivonulását az iráni atomalkuból, Merkel és Putyin ma személyesen egyeztet Szocsiban. Az amerikai akarattal szembemenve Berlin a napokban megkezdte a német-orosz Északi Áramlat 2 tengeri gáz-összeköttetés megépítését – meg se várva Svédország és Finnország engedélyét arról, hogy a gázvezeték áthaladhat-e felségvizeiken.
Szövetségesből ellenfél
Az EU-s vezetők számára eközben világossá vált, hogy az iráni szankciókkal Washington vált az európai gazdaság legfőbb ellenfelévé. Miközben az USA kereskedelme Iránnal csupán 170 millió dollárt tett ki tavaly, addig az EU és Teherán közötti forgalom 25 milliárd dollárt. Nyilvánvaló lett, hogy Washington vissza akarja állítani a hegemóniáját a Közel-Keleten akár háborúval, akár egy iráni rezsimváltás árán, amely viszont súlyosan sérti Kína, Oroszország, de még az európai szövetségesek érdekeit is.
| Hallgassa meg Káncz Csaba előadását élőben!A 2008-as globális pénzügyi válság mára biztonságpolitikai krízissé alakult. A Baltikumtól a Balkánig újra éles hatalmi versengést látunk. Hogyan változik meg Európa biztonságpolitikája a Brexittel? Válságba taszítja-e Trump a transzatlanti kapcsolatokat? Erről tart előadást ingyenes befektetői szemináriumunkon Káncz Csaba május 22-én - a rendezvény ingyenes, de a férőhelyek száma korlátozott, jelentkezzen most! >> |
A Financial Times szerint az USA és az EU között az iráni szankciók kérdésében a fő ütközőpont a globális banki kommunikációs rendszer, a SWIFT lehet. A szervezet csak Brüsszeltől fogadhat el utasításokat, az amerikai nyomás viszont nagyon komoly lehet, hogy kapcsolja le az iráni bankokat a globális pénzügyi rendszerről. Amennyiben ezt nem teszi meg, a SWIFT igazgatósági tagjainak szankcionálása is felmerült amerikai részről, amely viszont Európában verné ki a biztosítékot. Felmerülhet az elszámolóházak (Euroclear, Clearstream) megbüntetése is, amennyiben iráni bankoknak engedik a tranzakciókat. A jelenlegi állapot szerint az amerikai pénzügyi szankciók november elején lépnek életbe Irán ellen.
Az európai óriásvállalatok most két tűz közé kerültek. A dán tengeri szállító vállalat, a Maersk Tankers és a Torm, valamint a német Siemens, amelyek milliárdos szerződéseket írtak alá Iránnal, a napokban bejelentették, hogy befejezik a kereskedést Teheránnal. Az Airbus, amelynek szerződése van 100 repülőgép leszállításáról, még nem döntött. Ha a francia Total kiszáll az iráni üzletből, Kína azonnal fel fogja vásárolni a részét.
Új világ kezdődik
Ezt már Brüsszel nem nézhette tétlenül. A tegnapi bejelentés szerint Európa egyoldalúan figyelmen kívül hagyja az amerikai szankciókat (’Blocking Statute’) és az Európai Befektetési Bank tőkét juttat Iránnak.
|
| Káncz Csaba |
A háttérben még vitatják annak lehetőségét, hogy Európa euró fizetésre térjen át az iráni olajért folytatott kereskedelmében.
Meglepő módon az EU mind a 28 tagállama egyetért abban, hogy az iráni nukleáris megállapodást fenn kell tartani.
Azzal, hogy a napokban Washington szankció alá vonta az iráni jegybank kormányzóját, további szankciókat készít elő Irán ellen és John Bolton nemzetbiztonsági főtanácsadó 2019-ig rezsimváltást akar látni Teheránban, az európai fővárosok közvetlen külpolitikai konfliktusba kerültek Amerikával.
Mindennek természetesen biztonságpolitikai vetülete is van. Márciusban Párizs javasolta egy európai intervenciós erő felállítását, amely rögtön elnyerte az Egyesült Királyság, Németország, Hollandia és Dánia támogatását.
Káncz Csaba jegyzete
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
