Az elmúlt napokban a fejlődő piaci devizák fejlettekhez képest mért volatilitása a 2008-ban látott csúcsnál is magasabbra szökött, amely a devizapiacon már igazi pánikhangulatnak felel meg. A szebb napokat is látott svéd korona kilenc éves mélypontot ütött a vezető devizákhoz képest, túl nagy a félelem a történelminek tekinthető jövő vasárnapi általános választástól, amely általános vélekedés szerint alapjaiban rázza meg az ország politikai rendszerét. A közvéleménykutatások szerint a bevándorlás-ellenes és eurószkeptikus Svéd Demokraták nagy térnyerésre számíthatnak, egyes felmérések szerint akár le is cserélhetik a a kormányzó Szociáldemokratákat, mint az ország legnagyobb politikai ereje. Ez nem akármekkora politikai földrengés lenne, hiszen a Szociáldemokraták már egy évszázada domináns politikai erőnek számítanak.

Svéd fasiszta gyökerek

Az 1988-ban alapított Svéd Demokraták első vezetője egy neonáci párttól (Nordic Realm) jött, egyik alapítója pedig a Waffen SS veteránja volt. A párt jelenlegi vezetője, Jimmie Åkesson korábban a muszlimok beáramlását hazájába úgy jellemezte, hogy az „a második világháború óta a legnagyobb külső fenyegetés”. Mára viszont elmondható, hogy a szavazatok várhatóan 20-25 százalékának megszerzésével a Svéd Demokraták legalább külső támogatása nélkül gyakorlatilag lehetetlen lesz kormányt alakítani szeptember 9-e után.

Káncz Csaba

A tízmilliós ország egészen elképesztő módon 600 000 migránst fogadott be az elmúlt 5 évben és ez most szétrobbantja a hagyományos svéd politikai centrumot. 2013-ban Stockholm bejelentette, hogy állandó letelepedési engedélyt ad bárkinek, aki Szíriából, vagy Eritreából érkezett – annak ellenére, hogy a menekültkérők 98 százalékának nem voltak érvényes személyes okmányai. Németország mellett a vikingek állama lett a menekültek számára az Ígéret Földje. Viszont csakúgy, mint Németországban, a svédeknél is az önkormányzatok logisztikai képességét és a társadalom tűrőképességét már meghaladta az áradat. Az ország harmadik legnagyobb városában, Malmö egyes kerületeiben a helyzet szakértők szerint már ellenőrizhetetlenné vált.

A svédek többségét ennek ellenére meglepte, amikor tavaly Trump elnök célkeresztbe vette országukat, kijelentve, hogy a bevándorlás és a növekvő bűnözés között közvetlen összefüggés van. Pedig csak el kellett volna olvasniuk a 2017-es rendőrségi jelentést, amely szerint az országban 61 no-go zóna van, ahol 200 bűnözői banda garázdálkodik, mintegy 5000 taggal. Aztán idén augusztus 15-én egy kis ízelítőt kaptak az új Svédországból a békés polgárok, amikor több, mint 100 autót gyújtottak föl migránsok öt különböző városban. Ez aztán a „rend és fegyelem” témakörét rögtön a választási kampány első helyére katapultálta.

Dilemma a választások után

A Svéd Demokraták legvitatottabb álláspontja nem is a bevándorlás visszaszorításához kötődik, hanem a svéd EU-tagságról szóló népszavazáshoz. A pártelnök szerint az EU „a korrupció egyetlen nagy hálózata” és egyébként is nagyon keveset kap vissza Stockholm a befizetéseiből. Ezzel az álláspontjával viszont a párt defenzívába került: egyrészt a többi párt a Brexit káoszát vágta a fejéhez, másrészt a közvéleménynek is csupán 27 százaléka szeretné hazáját az EU-n kívül látni.

A nagy dilemma a választások után jön el a Svéd Demokraták számára. A Valódi Finnek pártjának mintájára csatlakozzanak-e egy kormányzó koalícióhoz, vagy a Dán Néppárt mintájára maradjanak-e inkább ellenzékben. A párt vezetői inkább a dán párt útját tartják megyőzőbbnek, amely sohasem csatlakozott a kormányhoz és egy évtizede folyamatosan növeli a támogatottságát. Ezzel ellentétben a Valódi Finnek 2015-ben bementek a kormányba, de a párt kettéhasadt a kompromisszumok súlya alatt, mindenekelőtt, amikor az eurószkeptikus párt a harmadik görög mentőcsomag megszavazására kényszerült.

Káncz Csaba jegyzete