Az ezzel kapcsolatos, elutasító népszavazási kezdeményezés után miért tartja mégis napirenden a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) az olimpiarendezési álmokat?
A 2024-es olimpiáról nem volt népszavazás itthon. Azt a pályázatot 2017-ben a főváros és a kormány közösen visszavonta, mielőtt kiírtak volna erről egy fővárosi referendumot. Most a Magyar Olimpiai Bizottság csak azt kívánja alaposan megvizsgáltatni, hogy mindent figyelembe véve, Budapest egyáltalán milyen olimpia megrendezésére lenne képes 2032-ben.
A 2023-as kandidálásig rendelkezésre álló idő mire lesz elég a pályázati anyag kialakítása során, mennyiben támaszkodik a MOB a korábbi tervekre?
2022 őszéig szeretnénk elkészülni a minden részletre kiterjedő megvalósíthatósági és makrogazdasági hatástanulmánnyal. Utána lesz még egy év arra, hogy az ország megismerje a tanulmány részleteit, és mindenki kialakíthassa a tényekre alapozott saját maga véleményét az üggyel kapcsolatban. 2023 őszére kell a főváros vezetésének, a kormánynak, és a MOB-nak meghozni a döntést arról, hogy van-e egyáltalán értelme Magyarországnak belevágni a pályázatba.
Hogy állunk az infrastrukturális feltételekkel, milyen létesítmények (sport, közlekedés, szálláshely-kapacitás) hiányoznak még?
Ezt is részletesen körbejárja és kielemzi majd a tanulmány. Tudni akarjuk azt is pontosan, hogy az elmúlt években elkészült sportinfrastruktúrából mi az, ami valóban olimpiai színvonalú.
Kik lehetnek az ellenfelei Magyarországnak a 2032-es olimpia rendezéséért folyó versenyben?
Nem foglalkozunk ezzel a kérdéssel, mert nincsen értelme. Most saját magunk lehetőségeire és képességeire fogunk fókuszálni.
Egyedül, vagy más országgal összefogva rendeznénk olimpiát? Melyik ország jöhet szóba?
Minden lehetőséget meg fogunk vizsgálni. Előre nem szeretnénk semmilyen megoldást kizárni.
Mekkora összeget áldoznak a pályázat előkészítésére, ezt milyen forrásból teremtik elő?
Semennyit, mert a Budapest 2032 Bizottság nem pályázatot készít elő. A tanulmány elkészítését a MOB fogja fizetni. A bizottság egy nyilvános és nagyon transzparens pályázatot fog kiírni a tanulmány elkészítésére vonatkozóan. Szeretnénk elérni, hogy a munkánkat maximális közbizalom övezze.
Mennyibe kerülhet a 2032-es olimpia megrendezése?
2022 őszén leszünk képesek erre a kérdésre megbízható választ adni.
A magyar gazdaság tavaly 10 évet zuhant vissza, ha az államadósságot nézzük, de a gazdasági növekedés is nagyon visszaesett. Ez a megfelelő alkalom az olimpiarendezési álmok újraálmodására?
A MOB nem azért hozta létre ezt a bizottságot, mert másokkal ellentétben esetleg azt gondolná, hogy most minden klassz és adott ehhez. Ahhoz, hogy 2023 őszén legyen miről dönteni, ahhoz a MOB-nak már most el kell indítania ezt a munkát. A tanulmány makrogazdasági része már be fogja tudni építeni a matematikai modelljeibe a mostani válság rövid és hosszú távú hatásait és tapasztalatait.
A Covidon akkor már vélhetően rég túl leszünk, de a járványveszély korunk része marad, azzal is számolni kell az olimpia szervezésekor?
2020-ban mindenki megtanulta, hogy a pandémia egy létező fenyegetés, ami nem csak filmekben fordulhat elő. A Covid-válságból nyert tapasztalatokat a gazdaság minden szereplője valamilyen formában és valamilyen mértékig beépíti majd a gondolkodásába és a gyakorlati működésébe, így a sportvilág is. Sok tapasztalatot fog a tokiói olimpia is produkálni. Ezeket pedig mind számba fogjuk venni és beemeljük a tanulmányba.
Összhangban
Ebben a tavaly nyári interjúnkban Szalay-Berzeviczy Attila az akkor még csak az első hullámmal levonult koronavírus-járvány sportéletre gyakorolt hatásáról, a tokiói olimpia megrendezése körüli nehézségekről beszélt. Akkor még mint a MOB-elnök tanácsadója válaszolt az esedékes kandidálással, a magyar rendezéssel kapcsolatos kérdésünkre, mégpedig az alábbiakat:
Hogy látja, Tokió kálváriája mennyire befolyásolhatja a pályázási kedvet a jövőben a 2032-es olimpiára vonatkozóan?
Szerintem semennyire. Eddig három olimpia maradt el világháború miatt, míg az 1976-os, az 1980-as és az 1984-es játékok mind csonka olimpiák voltak a nagyszabású politikai bojkottok miatt. A müncheni játékok pedig egy jelentős terrorcselekmény áldozata lett. Tehát az olimpiai játékok eddig is hordoztak magukban biztonsági és politikai kockázatokat, mégis az egyik legjobban várt és leginkább nézett esemény maradt az életünkben, népszerűsége pedig töretlen. A vírus most a meglévő kockázatokhoz tett hozzá még egy tényezőt, amire majd oda kell figyelnie a rendező városoknak. De azt gondolom, hogy 2023-ra, amikor pályázni kell majd a 2032-es játékokra, a Covid-19 pandémia már messze a múlté lesz és teljesen más témák fogják lekötni a közvélemény figyelmét.
Magyarország ott lesz a jelentkezők között? Vagy ha nem most, akkor a következő alkalommal?
Ahhoz, hogy erre a kérdésre megtudjuk a választ, szükség lesz a jelenlegi gazdasági válság és a most elfogadott EU költségvetés fényében egy új makrogazdasági hatástanulmány elkészítésére. Továbbá, számba kell venni, hogy tulajdonképpen hány olyan sportlétesítményt épített Magyarország az elmúlt tíz évben, amely ténylegesen megfelel az olimpiarendezés szigorú kritériumrendszerének. Látnunk kell azt is, hogy az elfogadott és beütemezett fővárosi és országos közlekedési fejlesztések hogyan is viszonyulnak egy ilyen jelentős méretű vállalkozáshoz. És végül de nem utolsó sorban szükség lesz hozzá az ország döntő többségének a támogatására
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
