|
| (Fotó: depositphotos.com) |
Ha a hagyományos értelmű katonai képességeket vizsgáljuk az USA-Kína szembenállásnál, akkor Washington mintegy 6550 nukleáris robbanófeje áll szemben Peking 280 robbanófejével, 13 398 amerikai vadászgép 3187 kínaival szemben és 24 amerikai anyahajó 1 darab aktív státuszú kínaival szemben. De a negyedik ipari forradalom gyorsan írja át a közelmúlt realitásait.
A mesterséges intelligenciának (AI) és a digitális gazdaságnak – beleértve az ultragyors 5G mobil távközlési rendszereket – megvan ugyanis az a potenciálja, hogy drámai mértékben szabja újra a globális erőegyensúlyt. Ha Kína nyeri a versenyt, akkor a Dél-kínai-tengeren az úgynevezett hozzáférést akadályozó (Anti-Access/Area Denial – A2/AD) rendszereit AI technológiákkal megerősítve képes lenne az amerikai haditengerészet képességei fölé nőnie, amely egyben megkérdőjelezné a térség szövetségi rendszereit.
Esper beszéde
Az új technológiák az autonóm fegyverrendszerek területén elhozták a hadviselés harmadik forradalmát (sorrendben: a puskapor, az atombomba, majd az autonóm fegyverrendszerek bevezetése). Mark Esper amerikai védelmi miniszter egy minapi előadásában az amerikai-kínai AI versenyfutás kapcsán felhívta a figyelmet, hogy „a győztes ország sok éven keresztül döntő előnyre fog szert tenni a hadszíntereken. Ezek pedig a hagyományos tereken túl már a világűrt és a kiberteret is magukban foglalják”. Esper aztán meglepő módon hozzátette, hogy Washingtonnak nem szabad engednie az tekintélyuralmi kormányokat, hogy előnyre tegyenek szert az AI terén, annak az amerikai értékek - demokrácia, emberi jogok tisztelete - megőrzéséhez kell hozzájárulniuk.
Eközben Washingtonban már széles körű Kína-fóbia kezd kialakulni és a napokban a Belügyminisztérium a földre rendelte 800, kínai gyártmányú drónját, attól tartva, hogy kínai hekkerek kikémlelhetik velük a kritikus fontosságú infrastruktúrákat. A múlt hónapban ezért kétpárti támogatottságú törvénytervezetet is benyújtottak a Képviselőházban, amely korlátozza a szövetségi intézmények kínai drónvásárlásait.
Utolérni a természet csodáját
|
| Káncz Csaba |
A Pentagon 2012-ben indította el azon kezdeményezését, a „Stratégiai Képességek Irodáját”, amely az ’okos-fegyverek’ kifejlesztésére szakosodott. Ezzel párhuzamosan fut a mesterséges intelligencia katonai hasznosítására szakosodott Pentagon intézmény, a Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége (DARPA) is. Washington egyben kiemelt figyelmet fordít az AI és a nemzetbiztonság kapcsolatának alakulására is.
A Pentagon eközben már nyíltan beszél „ember-gép csapatokról”, az AI legújabb eszközeiről és a megnövelt képességű katonák bevetéséről. Ezen csúcstechnológiás katonai tárháznak kell felvennie a versenyt az orosz és kínai hadseregek gyors ütemű modernizációjával. A Pentagon 2050-re már olyan harcteret vizionál, ahol autonóm gyilkos robotok és genetikailag módosított „szuperemberek” küzdenek. Washington a jelek szerint eldöntötte, hogy Amerikának a legjobb stratégia az ország műszaki és biotechnológiai fölényének kiaknázása és az AI lehetőségeinek legszélesebb katonai kiaknázása. A koncepció hasonlatos Reagan elnök Csillagháborús kezdeményezéséhez, csak éppen 35 évvel fejlettebb szinten.
Ilyen eredményekre senki nem számított. 
