Szerbiában politikai harc dúl az ország vezetése és a környezetvédők, illetve a lakóhelyüket féltő civilek között arról, induljon-e lítiumbányászat az országban. Az utóbbiak új érvvel állhatnak elő.
A lítiumtermelés már sehol nem jövedelmező üzlet, és a helyzet valószínűleg nem fog megváltozni az évtized végéig – vette át a vajdasági Szabad Magyar Szó az olasz Il sole 24 ore című gazdasági lap információját. A cikk szerint a nagy lítiumtermelők a lítium árának a jelentős csökkenésére figyelmeztetnek.
Csökkenés a mamutnál
A világ második legnagyobb lítiumtermelője a chilei SQM vállalat az Atacama-sivatag félig kiszáradt só tavaiból nyeri ki a lítiumot. Ennek a cégnek a nyeresége egy év alatt 64 százalékkal (214 millió dollárral) csökkent. Vezetői szerint a lítium ára tovább fog csökkenni.
Fotó: Depositphotos
Az SQM igazgatója, Ricardo Ramos úgy látja, hogy a nemrégiben még fehér aranyként emlegetett lítium ára a túlkínálat miatt csökken, és ez a tendencia az évtized végére sem fog megváltozni. Az Egyesült Államokban és Európában a lítium iránti kereslet sokkal lassabban növekedett a vártnál. Ehhez hozzájárulhatott, hogy az USA-ban 100 százalékos vámot vetnek ki a kínai elektromos autók importjára. Eközben sem az európai, sem az amerikai autógyárak nem tudnak lépést tartani az olcsó kínai
elektromos autók gyártási ütemével ezért eladásaik nem pótolhatja a kieső kínai villanyautó-importot. A világ legnagyobb lítiumtermelő cége, az amerikai Albemarle júliusban azt közölte, hogy az utolsó negyedévi 188 millió dolláros veszteség miatt tovább kellett csökkentenie a termelési költségeit. Az elmúlt év azonos időszakában még 650 millió dolláros profitot zsebelt be a cég. A vállalat több száz alkalmazottnak lesz kénytelen felmondani ausztráliai bányáiban. Pénzügyi eredményei miatt csökkentette a termelését két kínai lítiumtermelő nagyágyú is, bár világviszonylatban összességében továbbra is nő a lítiumtermelés.
Mivel tehát a lítium a villanyautókba szerelt akkumulátorok alapkelléke, a szerbiai bányavita érintheti az akkumulátorgyárakat szorgalmasan gyűjtő Magyarországot is.
Erről Tarr Zoltán döntött. 
