Biden és Putyin elnökök december 7-i videókonferenciája után elképesztő dinamikájú politikai mozgás indult el a nemzetközi politikában. December 8-án Biden bejelentette, hogy reményei szerint négy másik NATO tagállam és Oroszország képviselőinek részvételével hamarosan meg lehet vitatni Moszkva NATO-val kapcsolatos aggodalmait, amellyel lejjebb lehet vinni az ukrajnai front hőmérsékletét. A Fehér Ház vezetője egyben azonnal felhívta a brit, francia, német és olasz vezetőt, hogy tájékoztassa őket a videókonferencia eredményeiről.
Az orosz sajtó örvendezik
Macron francia elnök december 9-én szögezte le, hogy videóbeszélgetést fog folytatni a jövő héten Putyinnal az ukrán deeszkalációt célozva. Egyben bejelentette, hogy Scholz német kancellárral együtt a jövő héten Brüsszelben Zelenszkij ukrán elnökkel személyesen is találkoznak.
Az orosz külügyminisztérium december 10-én tette közzé a Kreml javaslatait, amely közé tartozik, hogy a NATO vonja vissza 2008-as ígéretét Ukrajna és Grúzia felé a jövőbeli tagságra vonatkozóan. Moszkva azt is követeli, hogy a NATO tartózkodjon támadó rendszerek telepítésétől az Oroszországgal szomszédos országok területeire. De az orosz külügyminisztérium közleménye egyben felmelegíti az USA és a NATO elleni vádakat is, miszerint kockázatos katonai manőverekkel keltenek bizonytalanságot Oroszország nyugati határán és a Fekete-tengeren, ahogyan Kijevet is agresszív viselkedésre sarkallják a Donyec-medencében.
Az orosz sajtó viszont optimista és azon örvendezik, hogy egy, még határozottan nem tisztázott keretek között megbeszélések kezdődnek a Kreml aggodalmairól. A Kommerszant nevű napilap egyenesen példátlan lépésként értékeli a megegyezést erről. Olyan kérdésekről kezdődhetnek ugyanis megbeszélések, amelyek a Szovjetunió szétesése óta megoldatlanok. Az orosz sajtó szerint Washington végre hajlandónak mutatkozik arra, hogy komolyan vegye biztonságpolitikai aggodalmait.
Közép-Európa egyes keleti tagállamaiban eközben aggodalmaskodva, sőt haraggal konstatálták, hogy Biden kinyújtott kezét Moszkva irányába. A baltiak és a lengyelek számára a NATO-tagság mindig is a garanciát jelentette, hogy együtt szavazhatnak Európa biztonságáról. Most pedig egyszerűen ki akarják hagyni őket ezekből a stratégiai fontosságú megbeszélésekből.
Az amerikai hadsereg reakcióiból ítélve egyértelmű, hogy a Pentagon nem akarja ezen stratégiai vitákat a teljes NATO bevonásával lefolytatni. Noha Mark Milley amerikai tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke a NATO tagállamok védelmi minisztereivel virtuális találkozót tartott a hét elején, John Kirby, a Pentagon sajtótitkára szerdán már hangsúlyozta, hogy Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter nem óhajt több konzultációt tartani a NATO kollégákkal a témában.
Új hangok az amerikai biztonságpolitikai körökben
Ráadásul az amerikai biztonságpolitikai sajtóban is erősödnek a hangok, hogy Ukrajnának vissza kell fognia magát. Daniel L. Davis nyugalmazott alezredes szerint Kijevnek semlegességet kellene hirdetnie. Ez nemcsak megnyugtatná Moszkvát, hanem lehetőséget teremtene arra is, hogy az ország végre belül konszolidálja önmagát.
Daniel DePetris, a Newsweek külpolitikai jegyzetírója leszögezi, hogy az Egyesült Államoknak alapjaiban meg kell változtatni hozzáállását Ukrajnához, amely országnak nem amerikai fegyverekre, hanem világos kommunikációra van szüksége Washington részéről. Kijev NATO-tagságát azonnal el kell felejteni, Kelet-Ukrajnának pedig meg kell adni az autonómiát.
Fiona Hill, a Brooking Institution neves Oroszország-szakértője, aki részt vett a 2008-as bukaresti NATO csúcstalálkozón, most azt hangsúlyozza: az amerikai titkosszolgálati közösség határozottan ellene volt annak, hogy Ukrajnának és Grúziának tagsági ígérvényt tegyenek. Az akkori elnök, George W. Bush ellene volt a titkosszolgálatok álláspontjának és „végül a britek közvetítésével egy olyan kompromisszum született, ami a lehető legrosszabb kimenetelt eredményezte.”
A Carnegie Foundation nevű agytröszt szerint Moszkva egyre inkább úgy tekint Ukrajnára, mint egy nyugati anyahajóra, amelyet lehorgonyoztak a dél-oroszországi Rosztov régióval szemben. A kutatóközpont azt javasolja, hogy Putyinnak meg kell adni a lehetőséget, hogy az európai biztonsági architektúra jövőjéről vitázzon egy nagy, évekig húzódó konferencia keretében.
De lehet, hogy a Kreml mégsem kapja be a csalit és már rövid távon konkrét lépéseket fog követelni. Ezek között lehet az például, hogy azonnali hatállyal vonják ki Ukrajnából az a mintegy 150 amerikai katonai "tanácsadót", akiket a Floridai Nemzeti Gárdától vezényeltek Oroszország szomszédságába. Emellett az amerikai különleges erők ismeretlen számú katonája működik együtt az ukrán „kollégákkal”.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Az iráni külügyminiszter fenyegette meg a zsidó államot. 
