Kutatásainkban kiderítettük, hogy a július eleje óta jelentett hivatalos Covid-halottak (tehát azok, akik a koronavírus áldozataként kerülnek be a statisztikákba) 80 százalékánál a fertőzés több mint öt hétre nyúlik vissza, és ezért inkább abból kell kiindulni, hogy esetükben nem a koronavírus volt a halál valódi oka
- mondta Bertram Häussler orvos, szociológus, a berlini IGES független egészségügyi kutatóintézet vezetője a német Die Weltnek adott interjúban.
Csak a fertőzést nézik
Magyarázatként hozzátette: Németországban már 3,8 millió ember gyógyult fel a koronavírus-fertőzésből, közülük később naponta 100-an hunynak el a szokásos okok miatt (egyéb betegségekben) számításaik alapján. A problémát az jelenti, hogy
ezeket az eseteket az egészségügyi hatóság a hónapokkal korábban jelentett koronavírus-fertőzéshez számolja, és ezért koronavírusos halálesetekként kerülnek be a Robert Koch Intézet (RKI, a német szövetségi járványügyi intézet) statisztikájába.
Tehát például egy olyan idős embert is Covid-halottnak tekinthetnek, aki tavaly fertőződött meg, és idén hunyt el szívelégtelenségben.
Az IGES vezetője szerint mindezt az RKI is megerősítette. A járványügyi intézet azért használja ezt a számítást, mert biztosra akar menni, hogy egyetlen Covid-halott se hiányozzon a statisztikából. Ugyanakkor mivel tömegesen könyvelik el így az elhunytakat, a statisztika egyre torzabb lesz.
A kutatásban egyébként öt hetes időintervallummal számoltak a fertőzés kezdete és a haláleset időpontja között (tehát azokat tekintették Covid-halottnak, akik öt héten belül hunytak el). Az IGES vezetője szerint ez nagyvonalú számítás, hiszen az RKI szerint általában 11 nappal a tünetek megjelenése után hal meg egy Covid-beteg.
Arra a felvetésre, hogy egy Covid-beteg akár öt hétig is lehet lélegeztetőgépen, mielőtt életét veszítené, Häussler azt válaszolta: ez elképzelhető, de kivételes eset.
Megemlítette, hogy
több európai ország – például Nagy-Britannia – is hasonló, négy hetes időközzel számol. Tehát ha egy Covid-beteg a fertőzéstől számított négy héten belül veszíti életét, akkor a koronavírus áldozatának könyvelik el, ha később, akkor nem.
(Magyarországon viszont minden elhunytat Covid-áldozatnak tekintenek, akinél diagnosztizálták a vírust – a szerk.)
Az IGES vezetője hozzátette: minderre egy általuk vezetett speciális adatbank segítségével jöttek rá. Ebben az RKI által jelentett összes adatot gyűjtik, és minden napot külön kezelnek. Az adatbankjuk segítségével az elhunytakhoz „hozzárendelték” a megfertőződés idejét. A szakember szerint erre a hagyományos RKI-adatbázis nem képes.
Nem várható újabb halálozási hullám
Ami a jelenlegi helyzetet illeti, Häussler szerint jelenleg napnota mintegy 8 Covid-halottat jelent az RKI, ami enyhe növekedés a 6-8 héttel ezelőtt napi kettőhöz képest. A második hullám csúcspontján ugyanakkor 1200 elhunytról érkezett jelentés naponta.
A halálozási mutatók (jelenleg) alacsonyak, és – sajnos ezt ki kell mondani – még ez a szám is túl magas. Több Covid-halálesetet jelentenek annál, mint ahányan valóban meghaltak koronavírusban
- mondta a német lapnak.
A fertőzöttek átlagéletkora 30 év alá csökkent: jelenleg főleg az oltatlanok kapják el a vírust, akik általában fiatalok és kevéssé veszélyeztetettek, fűzte hozzá.
A szakember úgy véli, hogy
a tömeges oltásoknak köszönhetően (a német lakosság csaknem kétharmada már megkapta legalább az első oltást) a Delta-variáns terjedése ellenére sem lesz akkora halálozási hullám, mint amilyen tavaly karácsonykor vagy idén márciusban volt.
Szerinte ezt jelzi Nagy-Britannia példája is: ott nincs maszkviselési kötelezettség, nyitva vannak a klubok, nőnek a fertőzésszámok, ugyanakkor a napi 38 ezer új fertőzés ellenére naponta „csak” 100-an halnak meg (a korábbi hullám csúcsán 1200 felett volt ez a mutató), és a súlyos betegek száma is alacsony szinten mozog.
Amerikai és osztrák adatok pedig azt mutatják, hogy beoltottak között kevés a haláleset – maximum azok veszítik életüket, akiknek egyéb súlyos betegségük volt, vagy gyenge volt az immunrendszerük.
Windisch: eltérnek a módszertanok
Ami a koronavírusos halálozási statisztikák megbízhatóságát illeti, Windisch László, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese is arra hívta fel a figyelmet lapcsoportunknak adott interjúban, hogy a halálesetek regisztrálása „nagyon széttartó módszertanok és gyakorlat” alapján történik az egyes országokban.
A tavalyi év adataiban azt láttuk, hogy bár az európai unión belül közel azonos módszertant kellene követni, mégis vannak olyan országok, ahol a többlethalálozásnak mindössze a harmadát hozzák összefüggésbe a Coviddal, máshol – például nálunk – pedig közel 90 százalékát
- mondta a KSH elnökhelyettese.
Azaz – tesszük hozzá – a halálozások számát fenntartásokkal kell kezelni, és érdemes utánanézni, hogy hol milyen szempontok alapján regisztrálják az elhunytakat Covid-áldozatként.
Nem megy a vállalati papíroknak, de még az aranynak sem. 
