3p

Mi jön az Orbán-korszak után?
Mit tud tenni a gazdasággal a Magyar-kormány?

Online Klasszis Klub élőben Pogátsa Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezze Ön is az ismert közgazdászt, szociológust!

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt! >>

Nem bírtak dűlőre jutni éjjel a tagállami vezetők az uniós posztok elosztásáról Brüsszelben. A csúcs ma reggel folytatódott. Sajtóhírek szerint Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke új neveket dobott be, miután Frans Timmermanst, a szociáldemokraták jelöltjét az Európai Bizottság elnöki posztjára számos kormányfő – köztük Orbán Viktor – elutasította.
Maratoni ülés: egy újságíró pihen az Európai Tanács épületében. EPA/OLIVIER HOSLET

Az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács ülése éjszaka félbeszakadt, ezt követően Donald Tusk, a testület elnöke egyenként egyeztetett mind a 28 tagállami vezetővel. Az ülést végül reggel hét órakor folytatták.

Új nevek az asztalon

A Reuters szerint Tusk a kétoldalú tárgyalásokon újabb neveket dobott be, miután a szociáldemokrata Frans Timmermans jelölését az Európai Bizottság elnöki posztjára az Európai Néppárt és számos kormányfő (köztük Orbán Viktor) nem fogadta el.

A hírügynökség úgy tudja, hogy az Európai Tanács elnöke a következő személyek nevét vetette fel lehetséges alternatívaként: Kristalina Georgieva, a Világbank vezérigazgatója, Leo Varadkar ír kormányfő és Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója. A reakciók azonban visszafogottak voltak. (Ezek a nevek nem hivatalosan már korábban is felmerültek - a szerk.)

A rendkívüli EU-csúcsot azért kellett összehívni, mert a másfél héttel korábbi EU-csúcson a tagállamok vezetői nem tudtak megállapodni egy közös jelöltben, illetve az uniós posztok elosztásában, mint ahogy az Európai Parlament vezető frakciói sem voltak képesek erre. Az Európai Bizottság új elnökét az Európai Tanács jelöli, de az Európai Parlamentnek is meg kell szavaznia.

Fellázadtak Timmermans ellen

A mostani EU-csúcs előtt Donald Tusk ismertetett egy tervet, miszerint az Európai Tanács Frans Timmermanst jelölné az Európai Bizottság élére. Az elképzelést Angela Markel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Mark Rutte holland miniszterelnök és Pedro Sánchez spanyol kormányfő dolgozta ki az oszakai G20-csúcs keretében.

Ennek értelmében a Néppárt az Európai Bizottság mellett és az Európai Tanács elnöki posztjáról is lemondana – előbbiről a szociáldemokraták, utóbbiról a liberálisok javára –, és csupán az Európai Parlament elnöki, valamint az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője posztját kapná meg.

A Néppárt azonban fellázadt a terv ellen a csúcs előtti ülésén. Orbán Viktor miniszterelnök mellett Bojko Boriszov bolgár kormányfő, Andrej Plenkovics horvát kormányfő és Leo Varadkar ír miniszterelnök is jelezte, hogy nem fogadja el a jelölést.

Lengyelország, Csehország és Szlovákia szintén fenntartásokkal fogadta Merkelék kompromisszumos javaslatát.

Webert sem fogadták el

A májusi EP-választásokat a Néppárt nyerte meg a szociáldemokraták előtt, ugyanakkor mindkét pártcsalád támogatottsága jelentősen csökkent.

A Néppárt Manfred Webert indította csúcsjelöltként, azaz őt szeretné (vagy szerette volna) az Európai Bizottság élén látni, tizenegy állam- és kormányfő (köztük Orbán Viktor) azonban őt sem támogatja – tehát továbbra is teljes a patthelyzet.

UPDATE:

Megint felfüggesztették az EU-csúcsot, holnap folytatják.

Háttéranyagunk a témában: Megfúrnák az EU egyik legdemokratikusabb vívmányát. Videókommentárunk a korábbi EU-csúcs után:

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Már hétfőn újraindulhat a Barátság vezeték, közölte Orbán Viktor
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 16:57
Brüsszel közvetítésével kapott üzenetet Kijevből a választásokon vesztes miniszterelnök.
Makro / Külgazdaság Von der Leyenéknek is sürgető lenne az előrelépés az uniós pénzek ügyében
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 14:53
De egyelőre csak a továbblépés lehetőségeiről egyeztettek Budapesten.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter: uniós pénzek nélkül nem lehet beindítani a magyar gazdaságot
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 13:52
Ő is tárgyalt a Budapestre érkezett uniós küldöttséggel a források megnyitásáról.
Makro / Külgazdaság Újra megnyílhat egy másik fontos pénzcsap is Magyarország számára
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 12:42
Az uniós pénzek mellett a Norvég Alap is újra érkezni kezdhetnek..
Makro / Külgazdaság Rendszerszintű egyenlőtlenségek jellemezték a magyar választást
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 12:26
Állítják a voksolást megfigyelő civil szervezetek.
Makro / Külgazdaság Mi lesz a Mol szerbiai bevásárlásával?
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 10:59
Egyeztettek a NIS-üzletről Belgrádban.
Makro / Külgazdaság 50 milliárd dollárnyi olaj veszett oda a közel-keleti válság miatt
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 09:44
500 millió hordó tűnt el a világpiacról.
Makro / Külgazdaság Nem hiába kongatják a vészharangot? Már a német pénzügyminiszter is aggódik a kerozinhiány miatt
Privátbankár.hu | 2026. április 18. 16:37
Bajban lesz a légiközlekedés, ha nem gyorsul fel az átállás.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter elárulta: ebben a választókerületben a Tisza nem fogadja el a választási eredményt
Privátbankár.hu | 2026. április 18. 15:22
A választókerületben, ahol egy másik Magyar Péter nevű jelölt is indult.
Makro / Külgazdaság Euró, uniós pénzek, védett árak és piaci bizalom: mi várható a gazdaságban a Tisza-kormánytól? Klasszis Podcast
Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2026. április 18. 14:40
Több olyan vállalást is tett az április 12-i választáson kétharmados többséget szerző Tisza Párt, amelyek új korszakot nyithatnak a magyar gazdaságpolitika történetében. Ennek talán legszimbolikusabb lépése az euró bevezetése lenne, ami ebben a ciklusban biztosan nem, inkább a 2030-as évek elején valósulhatna meg – mondta el a Klasszis Podcast legújabb epizódjában Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG