|
| (Fotó: Kormany.hu) |
Kötelező magánnyugdíjpénztárak: óriási gazdaságpolitikai hiba volt bevezetni azokat, ezért is jó, hogy azt annak idején kivezettük – utalt Matolcsy György még gazdasági miniszteri periódusára. Hozzátéve: a 3 ezer milliárd forintos magánnyugdíjpénztári vagyon volt az egyik forrása annak, hogy Magyarország a legsikeresebb válságkezelést hajtotta végre, ebből az összegből konszolidálta a második Orbán-kormány a költségvetést.
Bérek: a GDP bérhányada évről évre csökkent 2010 előtt, azóta viszont nő, aminek köszönhetően a bérből és fizetésből élők 61 százalékkal részesednek a GDP-ből, ez az uniós átlag, ami elismerésre méltó.
Ausztria: új versenyképességi programmal 2030 körül a hazai egy főre eső jövedelmi szint az osztrák 84-85 százalékát érheti el. (Ezzel kapcsolatban korábban maga Orbán Viktor igyekezett lehűteni Matolcsyt, mondván, ne mérjük magunkat az osztrákokhoz.)
NHP Fix: a cél a változó kamatozású hitelállományt visszaterelni a fix kamatozásúvá.
Infláció: kifejezetten jó hír, hogy az infláció megközelítette a 3 százalékos jegybanki célt, mivel a defláció a legnagyobb veszély.
Hitelállomány bővülése: jó hír, hiszen így nem lett volna növekedési fordulat. A 2013-ban elindított növekedési hitelprogramot (nhp) megelőzően, öt éven át évente 5 százalékkal csökkent a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) hitelezése, addig az nhp hatására évi 5-10 százalékkal, tavaly 12 százalékkal – ez a legfontosabb tényezője a növekedésnek és a fenntarthatóságnak. A másik pedig az, hogy az MNB szoros stratégiai szövetséget alakított ki a kormánnyal, a kereskedelmi bankokkal és az üzleti szektorral, valamint a külföldiekkel.
Kamatpolitika: semmilyen jegybanki döntés nem alapul hiúságon – utalt az mfor.hu újságírójának korábbi cikkében megfogalmazottakra Matolcsy György. Hangsúlyozva, a körülmények határozzák majd meg a kamatdöntés, az MNB normalizációs szakaszban van, egyetlen horgonya van a 3 százalékos inflációs cél.
Jegybanki döntések: hat év alatt 2400 milliárd forinttal járultak hozzá a költségvetés kamatkiadásainak a csökkentéséhez, ezen belül tavaly 800 milliárddal, és az az idén is több mint 800 milliárdos csökkenés várható
NHB Bank: a jegybanki vezetésnek, így az elnöknek sem az alapításához, sem a működéséhez nincs köze – reagált arra Matolcsy György, hogy unokatestvére, Szemerey Tamás a tulajdonosa a december 18. óta betétkifizetési korlátozás és felügyeleti biztos irányítása alá vont pénzintézetnek. Semmilyen botrányos esetről nem tud. A jegybankelnök szerint az MNB egyetlen szempontja a betétesek biztonsága, ezt szem előtt tartva hozta meg az intézkedéseket, amelyek után azt követően hozott, hogy a kisbank kötelezően értesítette a jegybankot a likviditási problémáiról.
Pallas Athéné Alapítványok: az MNB 2014 óta 267 milliárd forintot helyezett a jegybanki alapítványokba, amelyek Matolcsy György szerint hatékonyan gazdálkodtak, 1400 tudományos, oktatási, kulturális programot támogattak. Az alapítványokban lévő pénzeket szerették volna átadni a civil szférának, de soha senki nem említette az MNB-ben, hogy ez nem közpénz – jelentette ki Matolcsy György.
Vagyonnyilatkozata: örül, hogy nem adósodott el, nem függ akár a jegybanktól, akár egy banktól.
Euróbevezetés: a kormány dönt, ami az Európai Bizottsággal közösen meghozott politikai döntés lesz. Az MNB további feltételek teljesülését tartja szükségesnek ahhoz, hogy belépjen az euróövezetbe. Matolcsy György továbbra is úgy gondolja, hogy a következő évtizedekben nem lesz euró Magyarországon.
Magyar Tudományos Akadémia (MTA): Az MNB szeretné, ha az MTA részt venne a magyar pénzügyi, gazdasági élet megújításában.
Devizahitelesek: az MNB minden eszközzel segítette, hogy a megoldás még időben létrejöjjön. Ez 1000 milliárdot juttatott a magyar családoknak, ha nem rendezték volna a devizahitelesek helyzetét, 70 százalékkal nőttek volna a törlesztőrészleteik
Buda-Cash, Hungária és Quaestor: Matolcsy nem hiszi, hogy MNB és a PSZÁF összevonása nélkül napirendre kerültek volna az azt megelőzően éveken át felszínre nem került csalások.
