Újítás a luxusmárkák piacán: állatbőr helyett „gombabőr”

A bőr vegán alternatívái nemcsak állatokat menthetnek meg. A divat legújabb, kötelező darabja, - a „gombabőr” kézitáska - mögött álló tudósok úgy vélik, hogy a micélium, egy gombákból származó anyag, amely úgy alakítható, mint a borjú- vagy báránybőr, segíthet megmenteni a bolygónkat.

Dr. Matt Scullin, a MycoWorks bioanyag-gyártó cég vezérigazgatója a Guardiannek úgy nyilatkozott az oxfordshire-i Business of Fashion Voices konferencia előtt, hogy a „gombabőr” a fenntarthatóság egyik fontos eleme lehet. (És persze vigyázat, mindez nem összetévesztendő a bőrgombával!)

"A tervezés olyan jövőjét nyithatja meg, amely az anyaggal kezdődik, nem pedig a tárggyal” - mondja.

A „finom micélium” egy szabadalmaztatott anyag, amely pár hét alatt növeszthető egy tálca gombából. Tapintásra és megjelenésre is olyan, akár az igazi bőr, miközben felülmúlja azt szakítószilárdságban és tartósságban. Az anyag nemrég debütált egy exkluzív Hermès kézitáska képében.

„Ugyanazt az érzelmet ki tudja váltani, mint egy állatbőr” - mondja Scullin, aki úgy véli, hogy a véges természeti erőforrásokkal rendelkező bolygón a szén-dioxid-semleges, rendelésre termesztett gombabőr technológiája és gondolkodásmódja egyaránt „forradalmi”, és nem csak magára a divatra, hanem a gyártási innovációkra is hatással lehet.

Scullin mellett a konferencián fellépett Merlin Sheldrake, az Összegabalyodott életek: hogyan változtatják meg a gombák a gondolkodásunkat és alakítják át a jövőnket című könyv szerzője is. A biológus ezzel beállt abba asorba, amelybe Vivienne Westwood és Tommy Hilfiger tervezők is beletartoznak.

„Kíváncsi vagyok a kreatív iparágakban dolgozók véleményére, hogy a gombákban rejlő lehetőségek hogyan járulhatnak hozzá az új ötleteikhez, és örülök, hogy támogathatom a divatvilágot abban, hogy fenntarthatóbbá váljon" – mondja Sheldrake.

A könyv szerzője úgy látja, a gombabőr a tervezők által megkívánt formában és méretben nevelhetők, s emiatt nem keletkezik felesleges hulladék. 

A Higg Materials Fenntarthatósági Index jelentése szerint a szarvasmarhabőr több környezetkárosító hatást vált ki, mint bármely más szövet, beleértve a műanyag alapú szintetikus bőrt, az erdőirtást vagy az állattenyésztéssel kapcsolatos gázkibocsátásokat is.

Mivel 2019-ben a bőráruk a luxuspiac 15 százalékát tették ki, az úgynevezett Statista Consumer Luxus bőráru-jelentés szerint a fenntartható alternatívák jelentős hatással lehetnek a divat lábnyomára.

A Bolt Threads, - egy másik kaliforniai székhelyű, gombabőrrel foglalkozó bioanyag-gyártó cég -, amely Stella McCartney-vel működött együtt a párizsi divathéten bemutatott Hermès-kézitáskán és az Adidasszal együtt fejleszt termékeket, - a MycoWorks mellett a gombabőrpiac másik vezető szereplője.

Lehet, hogy a gombáknak nincs elbűvölő kinézete, de a gombabőr exkluzív anyag lett, amelyet az olyan divatos tervezőstúdiók is kedvelnek, amelyek kasmírral és selyemorganzával dolgoznak. De ahhoz, hogy jelentős hatást gyakoroljon a fenntarthatóságra, alacsonyabb árat kell képviselnie. 

„Azért dolgozunk elsőként a luxusdivattal, mert ők a fenntarthatóság terén élen járnak. Ezek olyan márkák, amelyek képesek nagyban és hosszú távon gondolkodni” – mondja Scullin.

De a tömegpiaci márkákat is radarozzák, erre bizonyíték a MycoWorks, amely hamarosan megnyitja második gyárát az Egyesült Államokban. A kiszámítható méretezhetőség ugyanis határozottan kecsegtető lehetőség: az anyagot néhány hét alatt tálcán lehet termeszteni. Bár a biotudósok arra figyelmeztetnek, hogy az értelmetlen felhasználás alááshatja a micélium néhány környezetbarát tulajdonságát. Ha például egy kézitáska vagy kabát biológiailag nem lebomló hardverekkel, díszítőelemekkel, ragasztókkal és kötőelemekkel készül, az sok mindent elvesz abból az előnyből, amelyre az anyagot fejlesztették. 

„A biológiai lebonthatóságot még be tudjuk vonni a márkákba, de nagy probléma van a fenntarthatóságnak az iparban uralkodó felfogásával” – teszi hozzá Scullin.