A folyamatosan háborús beavatkozást követelő fekete öves neokonzervatívok döntő része már tavaly Joe Biden kampány-csapatát erősítette. Köztük olyan szakértők, mint Bill Kristol, Robert Kagan, Max Boot, Eliot Cohen, John Negroponte és David Kramer. Biden egyik legfőbb külpolitikai tanácsadója – jelenleg külügyminiszter-jelölt – , Anthony Blinken tavaly azon sajnálkozott, hogy az Obama-elnökség nem döntötte meg Szíriában Aszad elnök hatalmát.
Visszafele sültek el
Márpedig, ahogyan a térség szakértője, a Corvinus Egyetem tanára, Rostoványi Zsolt egy 2019-es interjújában kifejtette: a kemény kezű állam kontrollja nélkül az országok káoszba, polgárháborúba hullottak, teret adva a szélsőségeseknek is. Hiszen egy diktátor helyébe olykor még rosszabb vezetés is léphet.
Rostoványi szerint George W. Bush 2003-as iraki inváziójával egyértelműen kiderült, hogy a demokráciát nem lehet csak úgy exportálni törzsi viszonyok közé. Ezek az államok ugyanis egészen különböző feltételrendszerben, társadalmi viszonyok között működnek.
Összességében ezek a közel-keleti háborúk nem tették az Egyesült Államokat biztonságosabbá, ráadásul több ellenséget hoztak létre, mint amennyit a hadjáratok elpusztítottak. Az amerikai konzervatív sajtó már 2019-ben dühösen támadta azon számos neokonzervatív tevékenységét, akik a sorozatos felsülések után is a hatalom közelében tudtak maradni Washingtonban.
A bukott visszatérése
Nos, a konzervatívok baljóslatú félelmei mára beigazolódtak. A vezető The American Conservative folyóirat felháborodva számol be arról, hogy az amerikai külügyminisztérium harmadik embere lesz politikai ügyekért felelős államtitkár-helyettesként Victoria Nuland. A lap szerint ő „segítette elő az ukrán puccs és polgárháború kirobbantását, de Joe Biden elnök-jelölt szerint tökéletes az új feladatra”.
Nuland egy másik neokonzervatív nagyágyú, Robert Kagan felesége. Karrierje akkor kapott nagy lökést, amikor Hillary Clinton külügyminiszter maga mellé vette szóvivőjének, és 2013 szeptemberében a minisztérium Európáért felelős helyettes államtitkárává lépett elő. De szinte azonnal világbotrányt is okozott, amikor az orosz hírszerzés lehallgatta telefonbeszélgetését Geoffrey Pyatt kijevi amerikai nagykövettel, és felrakta azt a YouTube-ra.
A két diplomata a válságban érintett ukrán politikusokról és az EU Ukrajnával kapcsolatos politikájáról beszélgetett. Brüsszel törekvéseit Nuland szerint figyelmen kívül kellene hagynia az USA-nak. „Fuck the EU!” – jelentette ki felbőszülve Nuland.
Az ukrán puccs után egy Chevron által szponzorált konferencián azzal dicsekedett, hogy „az 1991-es ukrán függetlenség óta…5 milliárd dollárral támogattuk Ukrajnát, hogy egy biztonságos, virágzó és demokratikus országot alakítsanak ki”. Ezt még szövetséges államok vezető médiái is úgy értelmezték, hogy a CIA ennyiből szervezte meg az ukrán színes forradalmat.
Nuland a Trump-elnökség évei alatt a Center for a New American Security nevű neokonzervatív agytröszt vezetője volt, de zsíros állást kapott a Boston Consulting Group-nál és az Albright Stonebridge Group nevű „nemzetközi stratégiai konzultáns vállalatnál” is.
Nehéz időszak előtt Budapest
Nuland kinevezése azt vetíti előre, hogy ismét éles bírálatokra számíthat az Orbán-kormány Washingtonból. Szijjártó Péter szerint nagyon rossz hangulatú beszélgetéseik voltak, olyan is előfordult, hogy kiabáltak egymással. Nuland egy 2014-es beszélgetés során szögezte le, hogy Közép-Európa ismét az „értékeink” megvédéséért folytatott háború frontvonalában áll, és szerinte ezt a harcot kívül és belül is meg kell vívni.
Nem mondta ki Orbán nevét, de utalt arra, hogy a magyar miniszterelnök bírálta az oroszok elleni uniós szankciókat. Azt hangsúlyozta, hogy a szankciók végrehajtása nem egyszerű, és sok ország nagy árat fizet érte. Aztán azt is leszögezte, hogy „amikor egyes európai vezetők azon ügyködnek, hogy megbontsák a szövetségünket, arra kérném őket, emlékezzenek vissza a saját történelmükre, és arra, hogy mennyire szerették volna, ha a szomszédaik kiállnak mellettük”. Orbán Viktor valóban többször is arról beszélt, hogy az Ukrajna elleni katonai agresszió miatt az oroszok ellen bevezetett uniós szankciók sikertelenek, és fájnak Magyarországnak.
Az amerikai államtitkár-helyettes utalt Orbán 2014 júliusi, tusnádfürdői beszédére is, amelyben arról értekezett, hogy illiberális államot kíván építeni. Nuland kiemelte: annak ellenére, hogy az európai vezetők hasznot húznak az uniós és a NATO-tagságból, úgy tűnik, egyesek közülük elfelejtették, hogy ezek az intézmények milyen értékeken alapulnak.
„Azt kérdezem ezektől a vezetőktől, hogyan képesek a NATO 5. cikkelyével takarózva aludni éjszaka, miközben nappal az illiberális demokráciát építik, felkorbácsolják a nacionalizmust, korlátozzák a szabad sajtót, és démonizálják a civil társadalmat” – mondta Nuland, aki szerint két rákbetegség van Kelet-Európában, amely féreglyukakat rág, és aláássa a nemzetbiztonságot: a visszaesés a demokratizálódásban és a korrupció. A NATO 5. cikkelye a kollektív védelemről szól, vagyis arról, hogy ha fegyveres támadás éri bármelyik tagállamot, akkor azzal lényegében mindegyiküket támadás éri.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 568,52 pontos, 0,41 százalékos csökkenéssel, 138 891,07 ponton zárt kedden. 
