A folyamatosan háborús beavatkozást követelő fekete öves neokonzervatívok döntő része már tavaly Joe Biden kampány-csapatát erősítette. Köztük olyan szakértők, mint Bill Kristol, Robert Kagan, Max Boot, Eliot Cohen, John Negroponte és David Kramer. Biden egyik legfőbb külpolitikai tanácsadója – jelenleg külügyminiszter-jelölt – , Anthony Blinken tavaly azon sajnálkozott, hogy az Obama-elnökség nem döntötte meg Szíriában Aszad elnök hatalmát.
Visszafele sültek el
Márpedig, ahogyan a térség szakértője, a Corvinus Egyetem tanára, Rostoványi Zsolt egy 2019-es interjújában kifejtette: a kemény kezű állam kontrollja nélkül az országok káoszba, polgárháborúba hullottak, teret adva a szélsőségeseknek is. Hiszen egy diktátor helyébe olykor még rosszabb vezetés is léphet.
Rostoványi szerint George W. Bush 2003-as iraki inváziójával egyértelműen kiderült, hogy a demokráciát nem lehet csak úgy exportálni törzsi viszonyok közé. Ezek az államok ugyanis egészen különböző feltételrendszerben, társadalmi viszonyok között működnek.
Összességében ezek a közel-keleti háborúk nem tették az Egyesült Államokat biztonságosabbá, ráadásul több ellenséget hoztak létre, mint amennyit a hadjáratok elpusztítottak. Az amerikai konzervatív sajtó már 2019-ben dühösen támadta azon számos neokonzervatív tevékenységét, akik a sorozatos felsülések után is a hatalom közelében tudtak maradni Washingtonban.
A bukott visszatérése
Nos, a konzervatívok baljóslatú félelmei mára beigazolódtak. A vezető The American Conservative folyóirat felháborodva számol be arról, hogy az amerikai külügyminisztérium harmadik embere lesz politikai ügyekért felelős államtitkár-helyettesként Victoria Nuland. A lap szerint ő „segítette elő az ukrán puccs és polgárháború kirobbantását, de Joe Biden elnök-jelölt szerint tökéletes az új feladatra”.
Nuland egy másik neokonzervatív nagyágyú, Robert Kagan felesége. Karrierje akkor kapott nagy lökést, amikor Hillary Clinton külügyminiszter maga mellé vette szóvivőjének, és 2013 szeptemberében a minisztérium Európáért felelős helyettes államtitkárává lépett elő. De szinte azonnal világbotrányt is okozott, amikor az orosz hírszerzés lehallgatta telefonbeszélgetését Geoffrey Pyatt kijevi amerikai nagykövettel, és felrakta azt a YouTube-ra.
A két diplomata a válságban érintett ukrán politikusokról és az EU Ukrajnával kapcsolatos politikájáról beszélgetett. Brüsszel törekvéseit Nuland szerint figyelmen kívül kellene hagynia az USA-nak. „Fuck the EU!” – jelentette ki felbőszülve Nuland.
Az ukrán puccs után egy Chevron által szponzorált konferencián azzal dicsekedett, hogy „az 1991-es ukrán függetlenség óta…5 milliárd dollárral támogattuk Ukrajnát, hogy egy biztonságos, virágzó és demokratikus országot alakítsanak ki”. Ezt még szövetséges államok vezető médiái is úgy értelmezték, hogy a CIA ennyiből szervezte meg az ukrán színes forradalmat.
Nuland a Trump-elnökség évei alatt a Center for a New American Security nevű neokonzervatív agytröszt vezetője volt, de zsíros állást kapott a Boston Consulting Group-nál és az Albright Stonebridge Group nevű „nemzetközi stratégiai konzultáns vállalatnál” is.
Nehéz időszak előtt Budapest
Nuland kinevezése azt vetíti előre, hogy ismét éles bírálatokra számíthat az Orbán-kormány Washingtonból. Szijjártó Péter szerint nagyon rossz hangulatú beszélgetéseik voltak, olyan is előfordult, hogy kiabáltak egymással. Nuland egy 2014-es beszélgetés során szögezte le, hogy Közép-Európa ismét az „értékeink” megvédéséért folytatott háború frontvonalában áll, és szerinte ezt a harcot kívül és belül is meg kell vívni.
Nem mondta ki Orbán nevét, de utalt arra, hogy a magyar miniszterelnök bírálta az oroszok elleni uniós szankciókat. Azt hangsúlyozta, hogy a szankciók végrehajtása nem egyszerű, és sok ország nagy árat fizet érte. Aztán azt is leszögezte, hogy „amikor egyes európai vezetők azon ügyködnek, hogy megbontsák a szövetségünket, arra kérném őket, emlékezzenek vissza a saját történelmükre, és arra, hogy mennyire szerették volna, ha a szomszédaik kiállnak mellettük”. Orbán Viktor valóban többször is arról beszélt, hogy az Ukrajna elleni katonai agresszió miatt az oroszok ellen bevezetett uniós szankciók sikertelenek, és fájnak Magyarországnak.
Az amerikai államtitkár-helyettes utalt Orbán 2014 júliusi, tusnádfürdői beszédére is, amelyben arról értekezett, hogy illiberális államot kíván építeni. Nuland kiemelte: annak ellenére, hogy az európai vezetők hasznot húznak az uniós és a NATO-tagságból, úgy tűnik, egyesek közülük elfelejtették, hogy ezek az intézmények milyen értékeken alapulnak.
„Azt kérdezem ezektől a vezetőktől, hogyan képesek a NATO 5. cikkelyével takarózva aludni éjszaka, miközben nappal az illiberális demokráciát építik, felkorbácsolják a nacionalizmust, korlátozzák a szabad sajtót, és démonizálják a civil társadalmat” – mondta Nuland, aki szerint két rákbetegség van Kelet-Európában, amely féreglyukakat rág, és aláássa a nemzetbiztonságot: a visszaesés a demokratizálódásban és a korrupció. A NATO 5. cikkelye a kollektív védelemről szól, vagyis arról, hogy ha fegyveres támadás éri bármelyik tagállamot, akkor azzal lényegében mindegyiküket támadás éri.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
De az ukránok lelőtték őket. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
A fiatalok szeretik, ha nem egy vonatra ültetik fel őket és zakatoltatják a piacokkal
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
