Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) átfogó helyzetértékelést tett közzé a gazdaság állapotáról, beleértve a GDP, az infláció és a munkabérek alakulását. Kiderült, hogy a háborús hatások miatt a korábban 3,6 százalékosra jósolt idei GDP-növekedési ütemet 3 százalékra mérsékelték. Az energetikai szektorban tapasztalható negatív tendenciákat jelölték meg fő okként, ami nyilvánvalóan összefüggésben van a szektor infrastruktúráját érő, folytatódó és egyre intenzívebb orosz támadásokkal. Ugyanakkor a jegybank 2025-től kezdődően évi 4-5 százalékos GDP-bővülésre számít jó pár évig - olvastuk a beszámolóban, amiből az UNN ukrán hírügynökség is közölt részleteket.
Fotó: Ukrán Nemzeti Bank
Az NBU szerint a gazdaság növekedése gyorsabb lehetne, de bizonytalansági faktorként nem csupán a háborút kell megjelölni, hanem azt is, hogy a külföldi pénzügyi segítség hullámzóan, nem egyenletesen érkezik az országba, ezért a kormány óvatos volt a költségvetési források felhasználását illetően az idei első negyedévben. Ezt az óvatosságot várhatóan megtartja az év további részében is.
Megállapították azonban, hogy március közepe óta látványosan emelkedni kezdett Ukrajna külföldi pénzügyi támogatása. Sikerült forrásokat bevonni az Európai Unióból, Kanadából, a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és a Világbanktól. Az EU hosszú távú programot is indított 2024-2027 között, mintegy 50 milliárd euró értékben, ezen kívül az Egyesült Államok is elfogadott egy támogatási programot, ami a katonai segítségen felül valósul meg.
Kedvezően hatott és hat most is, hogy immár folyamatos az export a tengeren keresztül, így a gabona és a fémipari termékek kivitele számottevő bevételt hoz az országnak. Az orosz támadások azonban időről időre hátráltatják a kikötői munkát, az ottani infrastruktúra egy része megsérült, a helyreállítás elhúzódhat és pluszforrást követel a kormánytól.
Az infláció márciusban és áprilisban is éves összevetésben 3,2 százalékra mérséklődött, de nagyobb tempóra fog váltani az év hátralévő részében, várhatóan 8 százalékos lesz az év végére – fogalmazott az NBU, a jegybank egyébként hosszabb távon 5 százalék körül szeretné tartani a pénzromlás ütemét.
Az év elejei alacsonyabb érték a múlt évi magas bázis miatt volt lehetséges. A lakosság örülhetett, hiszen több alapvető élelmiszer ára gyakorlatilag nem emelkedett. Más évektől eltérően viszonylag enyhe volt a tél, így a melegházi zöldségek ára is elviselhető szinten maradt. A lengyel gazdák ellenállása miatt sok ukrán termelő inkább a hazai piacon volt kénytelen eladni termékét, így a pluszkínálat kordában tartott az árakat.
Lapunk heti rendszerességgel beszámol az európai inflációs folyamatokról a Privátbankár Európai Inflációs Körképben.
Örülhetett a lakosság annak is, hogy a kormány fenntartotta az árstopot a gázra, az áramra és a melegvízre, az NBU pedig folyamatosan figyelte a devizapiacokat, s ez segíthetett megfékezni az importtermékek árának túlzott növekedését.
Tavaly az átlagbér 17 442 hrivnya volt Ukrajnában (1 hrivnya=8,94 forint). 2022-hez képest a nominális átlagkereset 17,5 százalékkal nőtt. A legmagasabb havi átlagbér az információs és távközlési (37 946 hrivnya), a pénzügyi és biztosítási (34 393 hrivnya), valamint a légi szállítási (31 391 hrivnya) ágazatokban volt 2023-ban. A legalacsonyabb átlagbéreket tavaly a könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb kulturális intézmények működtetésében foglalkoztatottak (10 990 hrivnya), a művészet és a szórakoztatás területén dolgozók (11 345 hrivnya), valamint a postai alkalmazottak és a futárszolgálatok dolgozói (11 830 hrivnya) vihették haza - tette hozzá a karpataljahangja.hu.
A reáljövedelem 2025-től várhatón eléri a háború kezdete előtti szinteket. Ezt azzal indokolta a jegybank, hogy erősödőben van az elvándorlás és a sorozás miatti munkaerőhiány. A vállalatok fokozzák a jól képzett dolgozók megszerzésére irányuló tevékenységüket, s ennek érdekében folyamatosan az inflációt meghaladóan kell emelniük a béreket. Jelenleg a kiskereskedelem és a logisztikai szektor szenved a leginkább attól, hogy nincs elegendő szakmunkás.
Több politikus is lelkesen fogadta az amerikai elnök ötletét, hogy „Riviérát” csináljanak a Gázai övezetből, palesztinok nélkül, amerikai fennhatóság alatt. 
