|
| Leadja szavazatát egy férfi az európai parlamenti (EP) választásokon a hollandiai Castricumban 2019. május 23-án. Az Európai Unió tagországaiban május 23. és 26. között választják meg az EU törvényhozásának képviselőit. MTI/EPA-ANP/Evert Elzinga |
28 ország 430 millió választópolgárának előzetes választási eredményét (exit poll) láthatjuk vasárnap éjjel 11:15-kor élő közvetítésben az EP plenárisi terméből, Brüsszelből. Az öt évvel ezelőtti politikai felálláshoz képest – a világban tapasztalható trendekhez hasonlóan – egy jobbratolódott kontinens néz majd velünk farkasszemet. A tradicionális centrista nagy pártok az elmúlt öt évben már a megsemmisülés szélére jutottak Franciaországban, Olaszországban és Hollandiában, miközben komolyan megrendültek Németországban, valamint az Egyesült Királyságban. Valóban, a jobboldalani centrista Néppárt és a szociáldemokrata S&D csoport első alkalommal veszíti el a várakozások szerint együttes többségét.
Lebénult Fidesz-kampány
Az euroszkeptikus pártok az előrejelzések szerint a 751 tagú EP mandátumainak maximum 35 százalékát viszik el, de egy friss jelentés szerint olyannyira megosztottak politikailag, hogy nem szabad túlértékelni közös erejüket. Mi több, az osztrák FPÖ botránya a legrosszabbkor jött olyan szövetségeseknek, mint a Fidesz, amelynek kampánya most pont a célegyenesben bénult le teljesen. Orbán számára az osztrák koalíció szolgált példaképül, hogyan kell a földrészen a szélről meghódítani a hatalmat és ezt a stratégiát most egy titkosszolgálati művelettel karikába lőtték. Számos országban teljesen átírhatja a belpolitikai térképet a vasárnapi választás, amelyet több helyen a parlamenti választások utolsó főpróbájának is tartanak.
Németország
Ha a jelenlegi nagykoalíció nem szerepel megfelelően, akkor a várakozások szerint Merkel kancellár nem tölti ki a mandátumát. A szociáldemokrata SPD már csak 16 százalékon áll és az egyidőben lezajló brémai választáson a jelek szerint 73 év után elvesztik a polgármesteri pozíciót is. Ez egyrészt Andrea Nahles pártfőnök bukását, másrészt akár a koalícióból való kiugrást is magával hozhatja.
Franciaország
Macron francia elnök és pártja, az LREM (La Republique en Marche) két év kormányzás után a legfontosabb választás előtt áll. Macron a mélyebb európai integráció európai főnökének pozíciójába helyezkedett és ha most alulmarad Marine Le Pennel szemben – akivel most fej-fej mellett haladnak -, akkor annak összeurópai hullámai is lesznek.
Olaszország
Salvini Ligája számára a vasárnapi győzelem csak egy lépcsőfok a sokkal nagyobb cél felé: egy szeptember végi előrehozott választás kikényszerítése az országban, amellyel aztán átvehetné a teljes uralmat. Ezzel kiszakíthatná az országot a letargiából és egy brazil Bolsonaro-típusú keményvonalas reformkurzust indíthat el az országban.
Egyesült Királyság
Az ország politikai folyamatai két és fél évvel a Brexit népszavazás után egy banánköztársaságéra hasonlítanak, ahol ráadásul a politikai halott miniszterelnök bármelyik órában bejelentheti lemondását. A Brexit párt 37 százalékon áll, az EU tagság mellett kampányoló liberálisok 19 százalékon, a zöldek 12 százalékon. A tradicionális nagy pártok eközben teljesen összezuhantak: a konzervatívok 7 százalékon (!), a Munkáspárt pedig 13 százalékon áll.
Lengyelország
Varsóban az őszi parlamenti választások főpróbájának tekintik a mostani voksolást, amelyen kiderülhet, hogy mennyire működik a Polgári Platform vezette ellenzéki összefogás. A verseny kiélezettségét és a tét nagyságát jól jelzi az egyház körül frissen kirobbant botrány is. Néhány nap alatt már 11 millióan nézték meg azt az interneten nyilvánossá tett filmet, amelyben rejtett kamerával rögzítették, hogyan keresnek fel egykori áldozatok pedofil papokat és szembesítik őket a tetteikkel. Mindez kihathat a katolikus egyházzal szoros szövetségben politizáló Jog és Igazságosság (PiS) eredményére is. Jaroslaw Kaczynski pártja a múlt hétig ugyan 40 százalék körüli támogatottsággal a legnépszerűbb erő volt, ám egy pénteken nyilvánosságra hozottfelmérés már csak 33 százalékot mutatott, az ellenzéki szövetségnek viszont 43 százalékot mért.
Az iskolakezdési támogatásról árult el újabb részletet a tárcavezető. 
