A japán légierő F-35A Ligthning II típusú ötödik generációs, lopakodó vadászgépe három hete zuhant le a Csendes-óceán felett egy éjszakai rutin járőrözés során. A pilóta még vészjelzést sem küldött, a 100 millió dolláros gép egyik pillanatról a másikra tűnt el a radar képernyőjéről. A páratlan technikai arzenállal felvonuló amerikai és a japán mentőalakulatok eddig csak csupán pár törött darabot azonosítottak a víz felszínén, magát a gépet viszont nem sikerült még megtalálni a mintegy 1500 méter mélységben.
Az eltolt projekt
2018 szeptemberében már a világ szégyenére Dél-Karolina szövetségi államban is egy teljesen rutin művelet során lezuhant egy F-35-ös. Miután az Egyesült Államoknak már sikerült több gépet eladni Norvégiától Ausztráliáig ebből a sok sebből vérző, de aranyárban mért vadászgépből, most bizonyára újra magyarázni kell a bizonyítványt a szövetséges légierőknél. Mindenekelőtt Tokióban, amely már 13 darab F-35-öst tart hadrendben és 147-et rendelt ebből a típusból.
|
| Káncz Csaba |
Az F-35-ös program ugyanis teljes volumenét tekintve az amerikai történelem legdrágább fegyverzeti projektje. 2044-ig az USA évente átlagosan 10.4 milliárd dollárt fog költeni ezen típus beszerzésére, miközben a program eddigi teljes költsége elérte az elképesztő 1.196 ezermilliárd dollárt!
Ehhez képest az eredetileg tervezettnél végül jóval nagyobb lett az F-35-ös csökkentett radarképe, azaz vesztett a lopakodó képességéből. Mindeközben csak nagyon kevés fegyverzetet és hasznos terhet (rakétát, bombát) tud magával vinni, miközben az aerodinamikai képességei meglehetősen haloványak - gyengébbek, mint az F16-osé.
Valóban, Patrick Shanahan megbízott amerikai védelmi miniszter a múlt héten egyenesen „elcseszett” (fucked up) jelzővel illette az F-35-ös programját. Shanahan becsmérlő kijelentése főként abból az aggodalmából fakadt, hogy a programban hiány mutatkozik a tartalék repülőgép-alkatrészekben – az F-35-ös repülőgépek közel harminc százalékánál lépett fel tavaly ilyen jellegű probléma. A gépek egy része több hónapon keresztül nem szállhatott fel az alkatrészek hiánya miatt.
Vadászat a Vörös Októberre
A lezuhant japán gép keresése azonban lassanként hidegháborús színezetet kap, hiszen a Pentagon nem akarja, hogy Moszkva, Peking, avagy Phenjan érjen előbb a célba – ezért hatalmi demonstrációként Washington egy B-52-es nehézbombázót küldött a térségbe. Az aggodalom nem alaptalan, hiszen a gépet akár hekker-támadás, vagy elektromágneses impulzus is érhette. Ezt az elméletet erősíti, hogy két hete az amerikai haditengerészet váratlanul visszavonta a vádat a „Fitzgerald” romboló kapitánya ellen, holott egy 2017 júniusi ütközésnél egy teherhajóval 7 ember halt meg a japán partoknál. Mi van, ha az amerikai romboló elektronikáját is támadás érte annak idején? – spekulálnak most egyes szakértők.
Az amerikaiak idegessége érthető, hiszen még jól emlékeznek egy 1968-as incidensre, amikor a K-129-es jelű szovjet ballisztikusrakéta-hordozó tengeralattjáró elsüllyedt Hawaii partjai közelében. Akkor nem Moszkvának, hanem Washingtonnak sikerült először megtalálni a roncsot és elindult a vadászat, hogy megszerezze annak értékes kódkönyveit, berendezéseit és a fedélzeten található, nukleáris töltettel felszerelt három ballisztikus rakétát. A CIA építtetett egy különleges kiemelő-hajót, amelyet kutató-hajónak álcáztak és hat évvel a baleset után a szovjet tengeralattjáró végül ténylegesen amerikai kézre került.
Káncz Csaba jegyzete
