Az Egyesült Államokban nagyjából két hónap múlva, november 8-án félidős választásokat tartanak; a tét pedig még úgy is jelentős, hogy az elnöki szék nem forog kockán, hiszen 435 képviselőházi és 35 szenátori hely sorsa dől majd el.
Nagyjából július végéig meglehetősen nagy volt az egyetértés abban az elmúlt hónapokban, hogy ezen a voksoláson a demokraták nagyot bukhatnak, a Donald Trumpot egyre nyíltabban felvállaló republikánusok pedig diadalittasan, győzelemmel a zsebükben készülhetnek a 2024-es elnökválasztásra. Csakhogy történt egy s más.
Joe Biden népszerűsége kezd helyreállni
Joe Biden számára a mélypont akkor ütött be, mikor a Gallup közvéleménykutató júliusban 38 százalékra mérte azon amerikaiak arányát, akik támogatták az elnök tevékenységét, míg az erősen ellenzőket 59 százalékra, hiszen még a botrányos előddel, Donald Trumppal is többen voltak elégedettek elnökségének hasonló időszakában, mint Bidennel – 2018 júliusában Trump elégedettségi rátája 40-41 százalék közt mozgott az intézet adatai szerint.
Augusztusban azonban már látszik, hogy az elnök megítélése kezd magára találni: a Gallup számai szerint 44 százalék volt elégedett az elnök munkájával, és csökkent azok aránya is, akik ellenzik a tevékenységét, 53 százalékra. Ami pedig a választásra készülő demokraták számára még fontosabb lehet, az az, hogy Biden megítélése a pártfüggetlen szavazók körében is javult, olyannyira, hogy az augusztusban mért 40 százalékos támogatottsági ráta a legmagasabb az idei évben.
A képet azért árnyalja, hogyha a korábbi elnökök teljesítményének átlagához mérjük Joe Bident, hiszen ettől az átlagtól a jelenlegi demokrata elnök jelentősen elmarad – az előző tíz elnök elnökségének második évében átlagosan 56 százalékos elégedettségi rátával büszkélkedhetett. Igaz, Joe Biden közvetlen elődjénél, Donald Trumpnál (41 százalék) jobban teljesít, míg az előző demokrata vezetővel, Barack Obamával (44 százalék) nagyjából tartja a lépést.
A nagy kérdés: folytatódik-e Biden fellendülése?
A számok tehát adottak, és mintha lenne ok az óvatos optimizmusra is, de a félidős választásokig még így is van idő: sikerülhet Bidennek a nagy talpra állás? A FiveThirtyEight cikke szerint az nem rejtély, hogy egyes, különösen a demokrata beállítottságú választók miért elégedettebbek most az elnökkel – Joe Biden mostanában jó néhány kampányígéretét teljesítette, például sikerült megegyezni Joe Manchin nyugat-virginiai szenátorral, és támogatásával átjutott a szenátuson az anti-infláció törvény, amelyet az elnök augusztus 16-án gyorsan alá is írt. Az intézkedés egyebek mellett csökkenti az idősek számára a vényköteles gyógyszerek árát, és széles körben fektet be a zöld energiába, többek között a környezetbarát termékeket, például elektromos járműveket vásárló fogyasztóknak nyújtott adójóváírások révén.
Dolgos nyár
Az egyébként általánosan jól fogadott inflációellenes törvényt egy amúgy is sűrű nyári időszak után hozták meg. Június végén Biden aláírta a fegyverek biztonságáról szóló kétpárti törvényjavaslatot, amely mintegy 28 év óta az első jelentős jogszabály ebben a témában – ez egyebek mellett megnehezítette a fiatalok fegyvervásárlását, szigorúbb ellenőrzéseket rendelt el, és megkönnyítette a fegyverek elvételét a veszélyesnek ítélt emberektől az államok számára - áll a BBC cikkében.
Augusztus elsején érkezett az a bejelentés, amely szerint az Egyesült Államok dróncsapás során megölte Ayman al-Zawahirit, aki Oszama bin Laden 2011-es halála után az al-Kaida vezetője lett. Ez a hír ellentétes hangot ütött meg a tavaly augusztusi nagy külpolitikai döntéssel, amely vitathatatlanul elindította Biden népszerűségének zuhanását: az afganisztáni csapatkivonás és az azt követő kritikus híradások. Augusztus 10-én Biden aláírta azt a törvényt, amely megkönnyíti az Irakban és Afganisztánban mérgező égetőgödröknek kitett veteránok számára, hogy orvosi ellátásban részesüljenek.
Augusztus 24-én Joe Biden bejelentette, hogy akár 20 ezer dollárig elengedik a diákhiteleket, betartva ezzel egy ígéretét, amelyet még egy kampánykörúton tett 2020-ban. Bár még kevés közvélemény-kutatásban jelent meg a döntés hatása, az első számok azt mutatják, hogy a diákhitelek elengedésének komoly támogatottsága van, ráadásul a kiábrándult fiatalabb szavazókat is visszacsábíthatja a demokratákhoz.
A Fehér Ház dolgozik
A szavazók az elmúlt hetekben egyértelműen azzal szembesülhettek, hogy szinte folyamatosan áramolnak az intézkedések Bidenéktől, és a kormányzat elkezdte kipipálni a tennivalók listáján a tételeket – mindez pedig egyre inkább elnyomja azokat a hangokat, amelyek szerint Joe Biden kormánya nem csinál semmit.
Jól jött ki a lépés
Amire a demokraták valószínűleg tényleg nem számíthattak, az az, hogy mintha hirtelen nekik kedvezne a politikai légkör: azután, hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság (SCOTUS) visszavonta az abortuszhoz való jogot szövetségi szintre emelő törvényt, több időközi választáson is a vártnál jobban teljesítettek, és a párt általános megítélése is sokat javult, nőtt azok aránya, akik őket támogatják majd novemberben. Ez annak fényében különösen érdekes, hogy a mindenkori elnök pártja hagyományosan gyengén teljesít a félidős választásokon – lehet, hogy most valami ritkán látott fordulat készül?
Lehet, hogy még mindig elég, hogy valaki nem Donald Trump?
Végül nem szabad elmenni amellett sem, hogy az amerikai sajtó ismételten Donald Trumppal van tele, miután az FBI átkutatta floridai otthonát olyan titkos információk után kutatva, amelyeket az elnöki iratokról szóló törvényt megsértve ott tartott, a vizsgálat folytán pedig ömlenek a kínosabbnál kínosabb információk.
Azt még nem tudni, hogy az FBI-ügy pontosan mennyit árt, vagy segít majd Trump kampányának, az azonban biztos, hogy azok a szavazók, akik 2020-ban azért választották meg Joe Bident, mert a normalitáshoz való visszatérést ígérte, ismét elgondolkoznak majd.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
