Veres János által feltett kérdésre válaszolt Varga Mihály, az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter, melyből kiderül, hogy a kormány által médiakampány keretében hangoztatott állítólagos IMF-feltételek nem szerepelnek azon a listán, melyet a Valutaalap nyári látogatása után hátrahagyott. Sőt, valójában nem is annyira feltételekről van szó.
Mint Varga kifejti, a júliusi egyeztetések lezárultával a Nemzetközi Valutaalap egy előzetes véleményt hagyott a kormány részére, amelyben kitért azon területekre, ahol "a gazdaságpolitikai intézkedések módosítása, illetve azok mélyebb kifejtése szükséges". Ezek között találunk egészen konkrét pontokat is, de mivel ezeket az IMF az első tárgyalási forduló után fogalmazta meg, ezek inkább tekinthetők javaslatoknak, mint feltételeknek.
|
| Varga Mihály: itt vannak az IMF javaslatai |
Az IMF nyári javaslatai (Varga Mihály hivatalos válaszai alapján):
1. Ilyen javaslat volt a tranzakciós illeték Magyar Nemzeti Bank műveleteire való kiterjesztésének visszavonása. Ez ügyben a kormány ugyan még nem lépett, de jelezte, hogy visszavonja az MNB megadóztatását. Ezt amúgy Brüsszel is kifogásolta. Az adó kiterjesztése a nemzetközi szervezetek szerint sérti a jegybank függetlenségét, másrészt költségvetési szempontból sok értelme nincs az MNB megsarcolásának, annak veszteségeit ugyanis később a költségvetésnek kell ellentételeznie.
2. Az adóbeszedés hatékonyságának növelése - ez célja a kormánynak is, az ebből származó bevételt azonban eddig Brüsszel és a Költségvetési Tanács is túlzónak vélte.
3. Az egykulcsos adórendszer felülvizsgálata - a felülvizsgálat még nem jelent automatikusan átalakítást is. A kormány amúgy korábban ígéretet tett arra, hogy ezt meg is teszi, de kevés rá az esély, hogy a gazdaságpolitika egyik "zászlóshajójának" számító vívmányt megváltoztatnák. Úgy tudjuk, korábban felvetődött, hogy a szuperbruttó kivezetését elhalasztják (a bevételnövelés érdekében), de a kormány végül elállt ettől.
4. Az állam méretének további csökkentése - ez nem is meglepetés az IMF-től, és a kormányoldalon is vannak ilyen szándékok (a nyugdíjba vonuló közszolgák helyett nem is vesznek fel újakat a Matolcsy-csomagok szerint). Ezen valószínűleg nem fognak összeveszni a felek, a kormány célja a hatékony állam megteremtése. Más kérdés, hogy a megszorítócsomagok bejelentéséig nem sokat tett mindezért, a most bejelentett intézkedések és a Széll-tervek is leginkább a bevételi oldalra összpontosítottak, a kiadási oldal racionalizálására kevesebb hangsúlyt fektettek, ebbe pedig beletartozik, hogy kevesebb pénz menjen el az adminisztrációra és az állami feladatokra. Elemzők szerint ebben amúgy még van "mozgástere" a kormánynak.
5. A szociális támogatási rendszer célzottabbá tétele - ez sem volt titok eddig, a felek ebben is egyet fognak valószínűleg érteni.
6, A bankadó eltörlése - ebben viszontlesz vita. A kormány korábban ígéretet tett a bankadó "kivezetésére", ami gyakorlatilag azt jelentette volna, hogy annak mértékét megfelezik (így nagyjából az megfelelt volna az "európai standardnak"). E helyett a 2013-as költségvetésben első tervezetében már nyáron szerepelt a tranzakciós illeték és mellette a bankadó is, előbbi mértékét október 17-én a kormány még tovább emelte és nem zárta ki annak lehetőségét, hogy más szektorokat is újból megadóztat. Bennfentesek szerint a Valutaalap nem csak a pénzpiaci szereplők megadóztatása miatt neheztel Magyarországra, hanem az "ad-hoc adóintézkedések" sem tetszenek Washingtonnak.
7. A közösségi közlekedés állami támogatásának felülvizsgálata és a helyi önkormányzatok kiadásainak mérséklése - a közösségi közlekedés újraszervezése tulajdonképpen a kormányváltás óta fejtörést okoz a kabinetnek, az önkormányzatok kiadásait pedig annyiban sikerült lefaragni, hogy az állam feladatokat vállalt át tőlük, ez azonban a havonta publikált államháztartási adatok szerint nagy terhet ró a büdzsére (idén egyelőre nem veszélyezteti a deficitcélt).
Szó sincs ingatlanadóról, sem a családtámogatás visszavágásáról
Ez a hét (+1) javaslat szerepelt Varga Mihály szerint az előzetes tárgyalások után az IMF levelében. Ebben szó sincs ingatlanadóról, a családtámogatás visszavágásáról, amit a kormány a bruttó 200 milliós kampányában hangsúlyoz.
A kabinet ugyanis olyan hirdetéseket jelentett meg, melyek azt sugallják, hogy a Valutaalap az ingatlanadó bevezetését és a támogatások megszüntetését kérte volna a magyar kormánytól. A Valutaalap a kampány indulásakor jelezte, hogy köztudott, az IMF ilyet nem kért a magyar kormánytól, ráadásul ennyire konkrét lépéseket nem is szabnak feltételnek, nem ez az alap gyakorlata (a Varga által ismertetett levélben is csupán javaslatokról van szó).
A kormány szerint a kampányra azért van szükség, hogy "felkészítsék az állampolgárokat az IMF-megegyezésre", illetve hogy ismertessék a magyar álláspontot. A kabinet szerint az üzenetek nem a Valutalap ellen szólnak, noha mindegyik plakáton és hirdetésben szerepel, hogy "Nem engedünk az IMF-nek".
Válaszában Varga kitér a magyar fél által az IMF-nak és Brüsszelnek küldött válaszára (melyet szeptember közepére sikerült elkészíteni), melynek kapcsán megjegyzi, a "tárgyalófelek egyetértenek a közszféra méretének tovább csökkentésében, a fordított áfával adózó termékkör bővítésében, az adóbeszedés hatékonyságának javításában, illetve a nyugdíjjárulék-plafon feloldásában".
Stagnált a brit gazdaság a harmadik negyedévben. 
