Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Ultragyenge 

A legagresszívabb szigorítási előrejelzést az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics adta. Liam Carson, a cég feltörekvő piacokkal foglalkozó vezető londoni közgazdásza szerint az MNB tett néhány erőteljes utalást arra, hogy az ultraenyhe monetáris politika a végnapjait éli.

A Capital Economics várakozása az, hogy a nem konvencionális enyhítési intézkedések visszavonása szeptembertől indulhat, és 2019 elején lehet az első kamatemelés.

A ház keddi előrejelzése szerint az MNB alapkamata 2019 végéig 2,50 százalékra emelkedik a jelenlegi 0,90 százalékról.

A cég annak ellenére jósolja ezt, hogy a jelenlegi árazásokból következtethetően a piaci szereplők változatlan MNB-alapkamattal számolnak ugyanebben az előrejelzési távlatban.

Hátraarc

Az elemző szerint a monetáris tanács eddigi közleményeihez képest hátraarccal ér fel az, hogy a keddi kommüniké egyértelmű megfogalmazása alapján továbbra is szükséges ugyan az alapkamat, valamint a laza monetáris kondíciók fenntartása, de a következő 5-8 negyedév távlatában a jelenlegi laza kondíciók nem tarthatók.

Kimaradt fontos utalások

Carson kiemeli, hogy e kitétel beillesztésével párhuzamosan kikerült a monetáris tanács keddi közleményéből az az eddigi kiegészítés, hogy a hosszabb időtávlatban szükséges a laza monetáris kondíciók fenntartása, és eltűntek azok a korábbi kifejezések, amelyek szerint az MNB a hozamgörbe rövid és hosszú végein egyaránt laza monetáris kondíciókra törekszik.

A Capital Economics vezető londoni elemzője közölte: a ház mindezek alapján azzal számol, hogy az MNB szeptembertől hozzákezd a nem konvencionális enyhítési intézkedések fokozatos leépítéséhez, és ennek hatására a jelenleg zéró közelében mozgó bankközi kamatok 2019 elejére az MNB-alapkamat 0,90 százalékos szintjére emelkednek.

Visszajön a régi módszer

Carson várakozása szerint az MNB ezután láthat hozzá a monetáris politika szigorításához a "régi vágású módszerrel", vagyis az alapkamat emelésével.

Az elemző szerint ez annál is inkább valószínű, mivel a Capital Economics várakozása szerint a magyarországi infláció - amely májusban, 2,8 százalékos tizenkét havi ütemmel tizenöt havi csúcsra gyorsult - még jóval tovább gyorsul, és 2019-ben folyamatosan az MNB 3 százalékos központi célszintje felett lesz.

Itt a vége

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana kiemelte: a monetáris tanács keddi kamatdöntő üléséről kiadott közleményben már nem történik említés arról, hogy az MNB a hazai hosszú távú hozamok és a külföldi hozamok egymáshoz mért relatív pozíciójára összpontosít programjai sikerességének megítélésében.

A Morgan Stanley vezető londoni közgazdásza közölte: a ház ezt úgy értelmezi, hogy az MNB gyakorlatilag befejezte a hozamgörbe egyenesítését célzó politikáját.

Pasquale Diana szerint a Morgan Stanley és a piaci szereplők egyaránt azzal számoltak, hogy a monetáris tanács óvatosabb hangvételre vált, és a keddi kamatdöntő ülés közleményében pontosan ez történt.

Nem maradhatnak a laza kondíciók

A Morgan Stanley vezető elemzője is kiemelte értékelésében, hogy a monetáris tanács ezúttal elhagyta a közleményből azt a részt, amely a laza monetáris kondíciók hosszú távú fenntartásának szükségességére utalt, és ezzel párhuzamosan belevette azt, hogy a következő 5-8 negyedév távlatában a jelenlegi laza kondíciók nem tarthatók.

A közgazdász szerint ugyanakkor az óvatosabbá vált hangvétel ellenére is fontos hangsúlyozni, hogy az MNB változatlanul jól rögzítettnek tartja az inflációt, és továbbra is csak mérsékelt maginflációs szintű nyomást érzékel.

Mi lesz így a forinttal?

A Morgan Stanley vezető elemzője szerint a magyar jegybank nem mutat szándékot a forintárfolyam mikromenedzselésére, de tesz olyan utalásokat, hogy a forintárfolyamot csak az inflációs hatás szempontjából tartja fontosnak.

A forintárfolyam inflációs átszűrődési rátája azonban jelentősen csökkent, és ez "számunkra azt sugallja, hogy a forint euróárfolyama még meglehetősen messze jár az MNB fájdalomküszöbétől" - fogalmazott keddi értékelésében a Morgan Stanley londoni közgazdásza.