Ma Obama Alaszkába látogat, ezzel az első hivatalban lévő amerikai elnök lesz, aki az Északi-sarkkörön túlra merészkedik. Idén áprilisban az Egyesült Államok vette át az Arktikus Tanács soros elnöki pozícióját, amely Washington figyelmét még inkább az Északi-sarkvidék felé fordította. Az Arktikus Tanács viszonylag fiatal nemzetközi szervezet: története 1991-ig vezethető vissza, amikor nyolc északi ország (Egyesült Államok, Kanada, Dánia, Izland, Norvégia, Svédország, Finnország és a Szovjetunió) aláírta az ún. Arctic Environmental Protection Strategy-t.

Számos washingtoni törvényhozó, hivatalnok, katonai vezető és elemző jutott az elmúlt időszakban arra az álláspontra, hogy Egyesült Államok lemarad számos ország – különösen Oroszország – mögött abban, hogy felkészüljön a régió új környezeti, gazdasági és geopolitikai realitásaira. Ennek előszele már múlt hónapban megérkezett, amikor a vezérkari főnök-jelölt, Joseph Dunford tábornok meghallgatásán határozottan kiemelte, hogy a Pentagon új tervet dolgoz ki az arktikus térségre az USA gazdasági és politikai érdekeinek védelmében.

Az új Vadészak

Az arktikus térség jogi státusza többnyire rendezetlen. Viszont a globális felmelegedés korszakában egy olyan kincsesbánya, ahol a tudósok bolygónk feltáratlan olajkészletének 13 százalékát, a földgáz 30 százalékát, és emellett rengeteg szenet, gyémántot és értékes, ritka fémet gyanítanak.

Az ENSZ Klímavédelmi Szervezetének jelentése alapján 2020 nyarára legfeljebb a Jeges-tenger nevében lesz már fellelhető a „jég”. Ennek következtében rövidesen megnyílhat az északkeleti-átjáró, amin keresztül két héttel gyorsabban lehet majd eljutni Ázsiából Európába, mint a Szuezi-csatornán át. Kína már most „aranyútként” tekint a jövőbeli útvonalra, amelynek jogi helyzete egyelőre eléggé ingatag. A brit Lloyd’s biztosító szerint 2021-re az útvonal teherforgalma az eddigi tízszeresére fog növekedni.

Moszkva már aktívan pozícionálja magát

Az ukrajnai konfliktus kirobbanása óta a Kreml az Északi-sarkvidéken állomásozó orosz fegyveres erők fejlesztését, illetve hadrafoghatóságuk ellenőrzését is elrendelte. Egyebek közt a szovjet időkből fennmaradt, az Új-szibériai-szigeteken lévő katonai támaszpont, és más sarki előőrsök felújítására adott utasítást. Orosz tisztviselők szerint a létesítmények kulcsfontosságú szerepet játszanak az Európát és a Csendes-óceánt összekötő hajózási útvonalak védelmében.

Tavaly decemberben pedig létrehozták az Arktikus Stratégiai Parancsnokságot, amelynek központja a Murmanszk régióban fekvő Szeveromorszkban lesz. Az arktikus térség perifériáján 16 mélytengeri kikötőt, 13 repteret és 10 légvédelmi radar-központot hoznak létre.

Putyin parancsára idén márciusban a hadrafoghatóság „váratlan ellenőrzése” keretében teljes készültségbe helyezték az orosz északi flottát.  A rendkívüli ellenőrzés során az Északi-sarkvidéken, az Oroszországhoz tartozó Novaja Zemlja (Új Föld) szigetcsoportnál és a Ferenc József-földnél hajtottak végre manővereket, amelyekben 38 ezer katona, több mint 50 hajó és tengeralattjáró, és 110 repülőgép vett részt.

Moszkva ebben a hónapban újra benyújtotta igényét az ENSZ-hez egy 1,2 millió négyzetkilométeres – vagyis nagyjából egy Dél-Afrikai Köztársaság nagyságú - területre a térségben, beleértve az Északi-sarkot.

Kanada és Kína is ott liheg

Stephen Harper miniszterelnök minden évben meglátogatja a térséget és 2010-ben mutatta be a kormány Északi Stratégiáját.  Hamarosan Kanada is benyújtja igényét az ENSZ-hez, mintegy 1.7 millió négyzetkilométer nagyságú területre, természetesen beleértve az Északi-sarkot is!Kína Izlandon keresztül szeretné érdekeit érvényesíteni.

2012-ben Izland volt a kínai miniszterelnök, Li Ko-csiang európai körútjának első állomása.  2013-ban Kína és Izland kétoldalú kereskedelmi egyezményt írtak alá, egyben Kína megfigyelő státuszért folyamodott az Arktikus Tanácsba. Napjainkban pedig Kína működteti az Izlandon működő diplomáciai képviseletek legnagyobbikát!

A skandinávok is aktívak, a norvégok szerencsétlenkednek

Az elmúlt években a dán hadsereg érezhetően fokozta érdeklődését a térség irányába, fölállították 2012-ben az Északi-sarkköri Parancsnokságot és több katonát küldtek a közös Amerikai-Dán katonai bázisra, az észak-grönlandi Thuléba. Norvégia élen jár abban, hogy a NATO érdekeit érvényesítse a térségben.

Valójában ez az egyetlen ország a világon, amelynek az állandó katonai főhadiszállása az Északi Sarkkör fölött van.Ennek ellenére a norvégoknál homok került a fogaskerekek közé: a hidegháborús időszakban épült titkos tengeri bázisukat, Olavsvernt 2008-ban a parlament bezáratta, majd 2011-ben egy aukciós oldalon egyszerűen árusítani kezdte, mint „különleges ingatlant, ahol az ötletek megvalósulhatnak”.

Bár az 500 millió dolláros költségvetéssel, 30 évig épült bázist siralmasan alacsony, 18 milliós áron árulták, végül mégis csupán 5 millióért adták el több norvég olajtársaságnak.  Az új tulajdonosok pedig rövidesen bérbe adták – orosz kutatóknak.

Káncz Csaba jegyzete