A New York Times írta meg először azt, hogy a korábbi halasztás után most vasárnap már mindenképpen elindul az ellenőrzés. A bevándorlással és határvédelemmel foglalkozó iroda munkatársai 10 városban fognak célzottan felkeresni legalább kétezer ismert illegális bevándorlót, de olyan társaikat is elkaphatják, akik eredetileg nem voltak a razzia célpontjai. A várhatóan érintett városok: Atlanta, Baltimore, Chicago, Denver, Houston, Los Angeles, Miami, New Orleans, New York, és San Francisco.
Donald Trump először június közepén lengette be azt, hogy hamarosan több illegális bevándorló-ellenes razziára lehet számítani, ezt követte június 22-én az a bejelentése, miszerint egyelőre a demokraták kérésére felfüggeszti ezt a tervet két hétre, annak reményében, hogy sikerül megegyezésre jutniuk a déli határ problémáiról.
At the request of Democrats, I have delayed the Illegal Immigration Removal Process (Deportation) for two weeks to see if the Democrats and Republicans can get together and work out a solution to the Asylum and Loophole problems at the Southern Border. If not, Deportations start!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) June 22, 2019
Ez a kijelentés már akkor meghökkenést okozott, mivel az amerikai-mexikói határ problémáinak megoldásához a Kongresszus legalább viszonylagos egyetértésére lenne szükség, ám a törvényhozás két hét alatt nem szokott érdemi eredményre jutni.
Nehézkesen halad a folyamat
Mind a Belbiztonsági Minisztériumban, mind az ICE soraiban vannak kételyek a tervezett razziával szemben, több ügynök is jelezte, hogy „nagyon nem szívesen” venne részt gyerekek és csecsemők letartóztatásában.
Mark Morgan, a határvédelmi ügynökség akkori feje egyébként már Trump üzenete előtt is utalt arra, hogy az ICE deportálásokra készül, csakhogy a szervezet diszkréten látott munkához, és az igazgató is szigorúan csak ezrekről beszélt, míg Trump meggondolatlan üzenetében egy millió illegális bevándorlót említett, ezzel pánikot keltve az érintettek körében, és veszélybe sodorva az ICE ügynökeit.
Miután az elnök „lelőtte” az ICE tervét, ezt indokként használva az egész akciót lefújta a belbiztonsági miniszterként dolgozó Kevin K. McAleenan, aki egyébként is a deportálások ellen volt, mivel nem látta biztosítottnak azt, hogy a szülőket nem választják el az amerikai állampolgársággal már rendelkező gyerekeiktől – írja a Vox.
|
| Hazaküldött mexikói bevándorlók (Fotó: EPA/ABRAHAM PINEDA JACOME) |
Amerikában jelenleg körülbelül egymillió olyan bevándorló van, akit kiutasítottak, ebben Trump nem tévedett, viszont közülük sokan megtámadták ezt az ítéletet, és őket addig, amíg nem születik meg a döntés, nem lehet hazaküldeni. Ráadásul az ICE körülbelül hatezer deportációval foglalkozó ügynöke nincs tisztában sok bevándorló tartózkodási helyével.
Akit deportálni akarnak, még nem biztos, hogy bűnöző
A kiutasított bevándorlók közt vannak komolyabb bűnözők is, ám sokan csak akkor kerültek először összetűzésbe a törvénnyel, amikor nem voltak hajlandóak engedelmeskedni az őket hazaküldő döntésnek. A kormány tavalyi döntése alapján sokan közülük olyan bevándorlók, akiknek a távollétében született meg a bírósági döntés, miután nem jelentek meg a meghallgatásukon.
Az előző amerikai elnök, a demokrata Barack Obama idejében a jelenleginél sokszor gyorsabb ütemben zajlottak a deportálások, ám az ő kormánya különbséget tett a csak papírokkal nem rendelkező, és a ténylegesen bűnöző bevándorlók közt, míg Trump egységesen minden bevándorlót hajlamos bűnözőként kezelni.
Mi lesz holnap?
Egy biztos, az amerikai civilszervezetek és a demokrata oldal felkészült arra, hogy elindulnak a razziák – ennek egyik fontos eleme az, hogy a bevándorlókkal ismertetik, hogy milyen jogaik vannak az ICE intézkedésével szemben. Míg Bernie Sanders, az egyik talán legprominensebb demokrata politikus, aki korábban még az elnökjelöltségért is harcban volt, a kampánya által begyűjtött emailcímekre küldött ki tájékoztatóanyagot a tervezett ellenőrzésekről.
Persze, az is előfordulhat, hogy holnap nem történik semmi, és Trump ismét csak fenyegetőzött, hiszen a kormány még mindig elhalaszthatja a razziákat. Nem erre az opcióra utal viszont az, hogy Ken Cucinnelli, az Állampolgársági és Bevándorlási Hivatal feje szerdán úgy nyilatkozott, hogy a vasárnapi ellenőrzéseket mindenképpen megtartják.
Határfal és választási kampány – vélemény
Ugyan erről konkrétan ebben az ügyben kimondva nincsen szó, de az amerikai elnöknek továbbra is komoly szálka a szemében, hogy a határra tervezett fal még mindig nem épült meg teljesen, pedig ez kampányának egyik legfontosabb ígérete volt.
Mindez szépen lassan közröhej tárgyává vált, nem elég, hogy Trump eredeti terve, hogy Mexikó fizesse ki a falat nem jött be, az elnöknek minden egyes erre kapott dollárért keményen meg kell küzdenie a politikailag erősen megosztott Kongresszussal. Az építkezés olyannyira nehezen megy, hogy májusban a Bloomberg arról írt, hogy a 2018-ban erre költött 1,57 milliárd dollárból 1,7 mérföldnyi határfalat sikerült felhúzni – azaz valamennyivel több mint 2,5 kilométert. (Idén májusig egyébként 336 mérföldnyi határfal megépítéséről döntöttek, erre a pénzt is megszerezte az elnök.)
Miért érdekes mindez most? Az Egyesült Államokban közelegnek a választások, a demokraták közt már elkezdődött a harc azért, hogy ki lesz Donald Trump kihívója, és minden jel arra mutat, hogy Hillary Clinton-nál lényegesen erősebb jelölt száll majd szembe a jelenlegi elnökkel. Trumpnak tehát szüksége lesz a beígért határfalra, így mikor azt emlegeti, hogy reméli, hogy „sikerül megegyezésre jutni a déli határ problémáiról”, egyáltalán nem őrültség azt feltételezni, hogy a deportációkkal és a razziákkal akarja elérni, hogy megkapja a pénzt az amerikai-mexikói határra tervezett falra.
Az amerikai elnök elemezte az iráni helyzetet. 
