A világ rohamos léptekben fejlődik, viszont az éhezés problémája egyáltalán nem tűnt el, sőt, utoljára 4 éve, 2015-ben tudott csökkenni az alultápláltak száma, azóta csak romlott a helyzet. Jelenleg körülbelül 820 millió ember éhezik a világban, és egyre inkább elérhetetlennek tűnik az a terv, amely 2030-ra leszámolna ezzel a problémával.
Ezt a tendenciát erősítette meg a FAO által elkészített Élelmezés-biztonsági Skála (Food Insecurity Experience Scale) is, amelyből az derült ki, hogy a probléma folyamatosan nő Afrikában, Latin-Amerikában és a Karib-térségben.
A világ közel harmadának gondot okoz a napi elégséges étkezés
Az ezt mérő SDG indikátor szerint összesen 2 milliárd embernek jelent napi szinten problémát az, hogy ideális mennyiségű és minőségű élelemhez jusson. Fontos kiemelni, hogy az ebbe a kategóriába eső emberek nem feltétlenül éheznek, csak nem jutnak a megfelelő élelmiszerekhez. Körükben nagyobb az egészségügyi problémák és az alultápláltság kockázata.
Ez a jelenség nemcsak a harmadik világbeli, szegény országokat érinti, hanem például az észak-amerikai és az európai populáció 8 százalékát is. De mi a helyzet Magyarországon?
Havi 63 645 forint
Korábban részletesebben is megnéztük a szegénységi rés alakulását, akkor arra jutottunk, hogy 2018-ban ismételten nőtt a szegények lemaradása, és az elmúlt 10 évben nem volt ennyire mély a magyarországi szegénység.
A 2018-as adatok alapján a szegénységi küszöb értéke 1 006 249 forint volt, míg a relatív szegénységi rés 24,1 százalékra ugrott. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szegények átlagjövedelme az 1 006 249 forint 75,9 százalékának felelt meg, ami 763 742 forint. Érdekesség, hogy ez alapján 2018-ban az ő átlagjövedelmük havonta 63 645 forint volt.
A szegénységi küszöböt úgy számolják ki, hogy veszik egy ország háztartásainak az adózott, szociális támogatások után megmaradó bevételeiből kalkulált mediánértékének 60 százalékát. Magyarországon a szegénységi küszöb 2018-ban a KSH adatai alapján, éves szinten 1 006 249 forint, míg havi lebontásban 83 855 forint volt.
A szegénység intenzitása, a szegénységi rés nem más, mint a szegények jövedelmének a szegénységi küszöbtől számított átlagos távolsága, mindez százalékban kifejezve a relatív szegénységi rés.
A hazai éhezők helyzete nem romlott, de nem is igazán javult
Érdekes, hogy a kifejezetten sötét képet mutató szegénységi adatok ellenére az látszik a FAO adataiból, hogy itthon nem romlott az élelmezést tekintve a helyzet 2014-2018 között, fejlődni viszont nem sikerült minden kategóriában.
Mindez számszerűsítve így néz ki:
| Probléma | % (teljes népesség=100) | Létszám (fő) |
| Alultápláltság | 2,5 | 242 500 |
| Nehezen jut élelemhez | 0,8 | 77 600 |
| Közepesen nehezen jut élelemhez | 8,3 | 805 100 |
Bár a grafikonon egyértelműen lehet látni a javulást, azért tényszerűen mégis el lehet mondani, hogy ma Magyarországon közel 900 ezer embernek jelent valamilyen szinten nehézséget az, hogy kellő mennyiségű és minőségű élelmiszerhez jusson, míg 242 ezernek mindennapi probléma az alultápláltság.
Nem lesz zökkenőmentes az átmenet. 
