|
| Boris Johnson a parlament mai nyitányán. EPA/UK PARLIAMENTARY |
II. Erzsébet királynő trónbeszédével ma hivatalosan is megkezdődött az új brit parlament első törvényalkotási évadja. Erre egy héttel azután került sor, hogy a kormányfő, Boris Johnson által vezetett konzervatívok fölényes győzelmet arattak az előrehozott parlamenti választásokon.
A királynő által felolvasott beszéd, amit valójában a miniszterek írtak, a kormány törvényalkotási és cselekvési programját tartalmazta.
Brexit január végén
A program egyik sarkalatos pontja a Brexit: a kabinet a jelenleg érvényes határnapon, 2020. január 31-én szeretné kiléptetni az Egyesült Királyságot az Európai Unióból. Ennek érdekében már holnap megkezdik (illetve folytatják) az új kilépési egyezmény parlamenti vitáját, amelyet még ősszel kötött a Johnson-kormány Brüsszellel. Ennek parlamenti elfogadása szükséges ahhoz, hogy az ország valóban távozhasson az EU-ból.
A BBC szerint a most ismertetett törvényjavaslatok közül hét érinti a Brexitet – ezek a kereskedelemre, a mezőgazdaságra, a halászatra, a bevándorlásra, a pénzügyi szolgáltatásokra és a nemzetközi jogra vonatkoznak.
Plusz 34 milliárd az egészségügyre
A törvényalkotási program másik fontos része a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) pénzügyi megerősítése. Ennek értelmében évi plusz 33,9 milliárd fontot fordítanak az NHS-re 2023/2024-ig. A kormány korábban azt is megígérte, hogy a kórházi szakápolói személyzet létszámát 50 ezerrel, a körzeti orvosok állományát hatezerrel növeli, és felépít negyven új kórházat.
A brit közszolgálati adó szerint az egészségügyi kiadások évi 3,4 százalékkal növekednek, sokkal nagyobb mértékben, mint növekedtek a korábbi, konzervatív-liberális kormánykoalíció, valamint azt követő Cameron- és May-kormányok idején. Ugyanakkor a mostani növekedési ráta elmarad a korábbi munkáspárti (Tony Blair és Gordon Brown által vezetett) kormányok idején regisztrált évi hat százalékos növekedési ütemtől.
Válogatnak a bevándorlókból
A királynő beszédéből kiderült az is, hogy a kormány – a korábban kiszivárgott terveknek megfelelően – ausztrál típusú, pontozásos bevándorlási rendszert kíván bevezetni 2021. január elsejétől. Ez megnehezítené az alacsonyan képzett külföldi munkaerő beáramlását az országba, gyors belépést biztosítana viszont az orvosoknak, ápolóknak és egyéb egészségügyi szakembereknek.
A kormány egyúttal új törvényekkel garantálná, hogy a legelvetemültebb bűnözők, köztük a terroristák tovább maradjanak börtönben. Emellett lépéseket tenne annak érdekében is, hogy az ország 2050-re nullára csökkentse a klímaváltozást okozó gázok kibocsátását.
Boldog szomszédok
A héten egyébként Budapesten tartott előadást Boris Johnson egyik tanácsadója. Tim Montgomerie a többi között arról beszélt, hogy boldogtalan bérlőből boldog szomszéd lesz Nagy-Britannia az uniós kilépés után. Szerinte ennek ugyan lesznek átmeneti költségei, de még így is jól járnak majd.
A teljes cikket itt olvashatják.
De most csúnya populisták győztek vagy bátor szabadságharcosok? Tényleg hülyék a britek vagy csak mások nem bírják elfogadni a külön utas politikát? És miért lett ekkora sztár Boris Johnsonból? Tíz kérdés, tíz válasz a Brexitről videókommentárunkban:
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
