A minimumra akarja csökkenteni az állami tulajdon arányát a gazdaságban az ukrán kormány, de a stratégiai ágazatokban megtartaná a többségi részt. A március legvégén megerősített szándék azt jelzi, hogy Kijev kíméletlenül megszabadulna a veszteséges állami cégek javától, miközben az állami vagyonnal való gazdálkodást is új alapokra akarja helyezni.
Denisz Smihal kormányfő a napokban tárgyalta meg a részleteket az Állami Vagyonügynökség vezetőjével, a gazdasági miniszterrel és a területért felelős miniszterelnök-helyettessel. Azt emelte ki később az ukrán sajtónak nyilatkozva, hogy az úgynevezett kis-és nagyprivatizációt is tovább viszik, sőt, gyorsítják még idén.
Az állami cégeket átvilágítják: az eredménytől függően – a stratégiainak minősített energetikai és szállítási cégeken kívül - nagyobb részüket magánkézbe adják, a többinek az irányítását átadják a vagyonügynökségnek, s annak pedig az OECD-ben honos elveket kell bevezetnie. Már biztos, hogy nem hagyják életben a folyamatosan veszteséges cégeket, egyszerűen tiszta lapot akarnak látni, ezért már tavasszal felgyorsítják a cégbezárásokat. Ezen felül kidolgozzák a szankcióval sújtott gazdasági társaságok és személyek vagyonának kezelésére vonatkozó stratégiai tervet is.
Pénz a magánosításból
A legfrissebb adatok szerint tavaly 1,7 milliárd hrivnya (1 hrivnya=9,75 forint) folyt be a privatizációból. Idén legalább kétszer ennyit szeretnének kapni, ami csak akkor lehetséges, ha tényleg hozzálátnak még áprilisban.
A nagyprivatizációt már évekkel ezelőtt megkezdték, de a háború megakasztotta ezt a folyamatot. Most ismét elindítják és a tőkebefektetések erős növekedését várják ettől. Nem hagyják érintetlenül a vagyonügynökséget sem, karcsúsítások lesznek. A bezárt állami cégeknél és az áramvonalasított állami intézményeknél több ezer embertől kell megszabadulni, ha komolyan gondolják, a legutóbbi kormányzati nyilatkozatok az eltökéltséget jelzik.
Van néhány olyan nagy területe az ukrán gazdaságnak, ahol gyökeres változtatások nélkül csak konzerválnák a jelenlegi, több évtizedes állapotokat, ám így sokkal kisebb esély lenne a honvédelmi célok megvalósítására. Ilyen például maga a védelmi ipari, ami nagy energiafaló, rengeteg nehézipari alapanyagot igényel és szervezetileg is rendkívül elavult.
Smihal és vezető társai a korporatív vezetési modellt szeretnék bevezetni. A magántőkére is számítanak és természetesen a nyugati szövetségesekre is. Az első jelentkező már meg is van, a német Rheinmetall harckocsigyárat akar építeni Ukrajnában mintegy 200 millió eurós beruházással. A legnagyobb ukrán hadiipari vállalat az Ukroboronprom most egyelőre a lőszerutánpótlásra összpontosít, március közepén jelentette be, hogy megkezdte a 125 milliméteres tanklőszerek gyártását.
A hadiipart is kiszolgáló szénbányászat ugyancsak reformok elé néz, noha egyelőre azzal küzd, hogy a termelés épp a megszállt vagy a harcok által érintett területeken zajlott és zajlik. Az energiaügyi minisztérium most azt jelentette be, hogy egy speciális alapot hoznak létre a bányavidékek teljes átalakítására, mindenek előtt azért, hogy a szénipartól, mint olyantól fokozatosan megszabaduljon az ország. Ebben segítségére lesz Ukrajnának a német kormány által fizetett GIZ Ukraine nevű, direkt a strukturális átalakításokra szakosodott szervezet.
A szaktárca szerint fenntartható energetikai klasztereket fognak lére hozni a bányák bezárása után, felhasználva a bányáknál adott infrastruktúrát. Rengeteg új munkahely jöhet így létre és sokkal egészségesebb lesz a környezet. Az egyik első projekt érthető módon egy békésebb övezetben, a nyugat-ukrajnai Lviv megyében lesz, ott felszámolják a Velikomostovska nevű bányát, a közelében ipari parkot nyitnak.
A kormány nem csupán a hitelek terén alakított ki együttműködést a Világbankkal, és az EU-val, hanem a kis és közepes cégek biztosítása terén is. Új biztosításokkal és viszontbiztosításokkal jelennek meg hamarosan a nemzetközi pénzügyi szervezetek, ezektől azt várják, hogy a külföldi működő tőke nagyobb hajlandóságot mutat ukrajnai projektekre, továbbá már jelen lévő cégek esetében az újra befektetésre. Külön program indulhat az export orientált kkv-k támogatására, energiahatékonysági beruházások finanszírozására és vissza nem térítendő támogatásokra.
Akadály akadály hátán
Az élelmiszeriparban a hatékonyságnövelés van napirenden, bár az egész ágazat fejlődését nehezíti, hogy idén már legalább 10 százalékkal kisebb a termőterület, részben a háború miatt. Továbbá azért, mert a termelést-feldolgozást nehezíti, hogy még mindig akadoznak az ellátási láncok és nagyon súlyosak az energiaellátási gondok.
Tavaly 31 ukrán élelmiszer feldolgozó cég kapott exportjogot, ezek szinte kizárólag az EU-ba viszik termékeiket. Jelenleg 429 vállalkozás vihet be árut az unióba, ebből 168 élelmiszeripari cég. Tavaly ezek a cégek 925 millió euró értékben adtak el húst és húsipari terméket az EU-ban, ez 9 százalékkal több, mint 2021-ben. A baromfiexport volumenét viszont nem sikerült megtartani, az 10 százalékkal csökkent és 413 ezer tonnát tett ki, ugyanakkor a bevétel ebből 853 millió euró volt, ami 19 százalékkal meghaladta a megelőző évit.
A húsexporton belül az unió részesedése 39 százalékra nőtt, viszont igyekeztek szélesíteni a célországok körét, egyre több közel-keleti és afrikai piacon is sikerült megjelenni. A teljes húsexportot nézve a célországok közül Hollandia vezet 27 százalékkal, mögötte Szaúd-Arábia 24 százalékkal, ezután jóval leszakadva jön Szlovákia (7 százalék), Kína (4,8 százalék) az Egyesült Arab Emirátusok (4,5 százalék) és Törökország (3,6 százalék).
Több biztosító is vállalja, hogy tizenkét hónapig nem emeli a lakásbiztosítási díjait. 
