A minimumra akarja csökkenteni az állami tulajdon arányát a gazdaságban az ukrán kormány, de a stratégiai ágazatokban megtartaná a többségi részt. A március legvégén megerősített szándék azt jelzi, hogy Kijev kíméletlenül megszabadulna a veszteséges állami cégek javától, miközben az állami vagyonnal való gazdálkodást is új alapokra akarja helyezni.
Denisz Smihal kormányfő a napokban tárgyalta meg a részleteket az Állami Vagyonügynökség vezetőjével, a gazdasági miniszterrel és a területért felelős miniszterelnök-helyettessel. Azt emelte ki később az ukrán sajtónak nyilatkozva, hogy az úgynevezett kis-és nagyprivatizációt is tovább viszik, sőt, gyorsítják még idén.
Az állami cégeket átvilágítják: az eredménytől függően – a stratégiainak minősített energetikai és szállítási cégeken kívül - nagyobb részüket magánkézbe adják, a többinek az irányítását átadják a vagyonügynökségnek, s annak pedig az OECD-ben honos elveket kell bevezetnie. Már biztos, hogy nem hagyják életben a folyamatosan veszteséges cégeket, egyszerűen tiszta lapot akarnak látni, ezért már tavasszal felgyorsítják a cégbezárásokat. Ezen felül kidolgozzák a szankcióval sújtott gazdasági társaságok és személyek vagyonának kezelésére vonatkozó stratégiai tervet is.
Pénz a magánosításból
A legfrissebb adatok szerint tavaly 1,7 milliárd hrivnya (1 hrivnya=9,75 forint) folyt be a privatizációból. Idén legalább kétszer ennyit szeretnének kapni, ami csak akkor lehetséges, ha tényleg hozzálátnak még áprilisban.
A nagyprivatizációt már évekkel ezelőtt megkezdték, de a háború megakasztotta ezt a folyamatot. Most ismét elindítják és a tőkebefektetések erős növekedését várják ettől. Nem hagyják érintetlenül a vagyonügynökséget sem, karcsúsítások lesznek. A bezárt állami cégeknél és az áramvonalasított állami intézményeknél több ezer embertől kell megszabadulni, ha komolyan gondolják, a legutóbbi kormányzati nyilatkozatok az eltökéltséget jelzik.
Van néhány olyan nagy területe az ukrán gazdaságnak, ahol gyökeres változtatások nélkül csak konzerválnák a jelenlegi, több évtizedes állapotokat, ám így sokkal kisebb esély lenne a honvédelmi célok megvalósítására. Ilyen például maga a védelmi ipari, ami nagy energiafaló, rengeteg nehézipari alapanyagot igényel és szervezetileg is rendkívül elavult.
Smihal és vezető társai a korporatív vezetési modellt szeretnék bevezetni. A magántőkére is számítanak és természetesen a nyugati szövetségesekre is. Az első jelentkező már meg is van, a német Rheinmetall harckocsigyárat akar építeni Ukrajnában mintegy 200 millió eurós beruházással. A legnagyobb ukrán hadiipari vállalat az Ukroboronprom most egyelőre a lőszerutánpótlásra összpontosít, március közepén jelentette be, hogy megkezdte a 125 milliméteres tanklőszerek gyártását.
A hadiipart is kiszolgáló szénbányászat ugyancsak reformok elé néz, noha egyelőre azzal küzd, hogy a termelés épp a megszállt vagy a harcok által érintett területeken zajlott és zajlik. Az energiaügyi minisztérium most azt jelentette be, hogy egy speciális alapot hoznak létre a bányavidékek teljes átalakítására, mindenek előtt azért, hogy a szénipartól, mint olyantól fokozatosan megszabaduljon az ország. Ebben segítségére lesz Ukrajnának a német kormány által fizetett GIZ Ukraine nevű, direkt a strukturális átalakításokra szakosodott szervezet.
A szaktárca szerint fenntartható energetikai klasztereket fognak lére hozni a bányák bezárása után, felhasználva a bányáknál adott infrastruktúrát. Rengeteg új munkahely jöhet így létre és sokkal egészségesebb lesz a környezet. Az egyik első projekt érthető módon egy békésebb övezetben, a nyugat-ukrajnai Lviv megyében lesz, ott felszámolják a Velikomostovska nevű bányát, a közelében ipari parkot nyitnak.
A kormány nem csupán a hitelek terén alakított ki együttműködést a Világbankkal, és az EU-val, hanem a kis és közepes cégek biztosítása terén is. Új biztosításokkal és viszontbiztosításokkal jelennek meg hamarosan a nemzetközi pénzügyi szervezetek, ezektől azt várják, hogy a külföldi működő tőke nagyobb hajlandóságot mutat ukrajnai projektekre, továbbá már jelen lévő cégek esetében az újra befektetésre. Külön program indulhat az export orientált kkv-k támogatására, energiahatékonysági beruházások finanszírozására és vissza nem térítendő támogatásokra.
Akadály akadály hátán
Az élelmiszeriparban a hatékonyságnövelés van napirenden, bár az egész ágazat fejlődését nehezíti, hogy idén már legalább 10 százalékkal kisebb a termőterület, részben a háború miatt. Továbbá azért, mert a termelést-feldolgozást nehezíti, hogy még mindig akadoznak az ellátási láncok és nagyon súlyosak az energiaellátási gondok.
Tavaly 31 ukrán élelmiszer feldolgozó cég kapott exportjogot, ezek szinte kizárólag az EU-ba viszik termékeiket. Jelenleg 429 vállalkozás vihet be árut az unióba, ebből 168 élelmiszeripari cég. Tavaly ezek a cégek 925 millió euró értékben adtak el húst és húsipari terméket az EU-ban, ez 9 százalékkal több, mint 2021-ben. A baromfiexport volumenét viszont nem sikerült megtartani, az 10 százalékkal csökkent és 413 ezer tonnát tett ki, ugyanakkor a bevétel ebből 853 millió euró volt, ami 19 százalékkal meghaladta a megelőző évit.
A húsexporton belül az unió részesedése 39 százalékra nőtt, viszont igyekeztek szélesíteni a célországok körét, egyre több közel-keleti és afrikai piacon is sikerült megjelenni. A teljes húsexportot nézve a célországok közül Hollandia vezet 27 százalékkal, mögötte Szaúd-Arábia 24 százalékkal, ezután jóval leszakadva jön Szlovákia (7 százalék), Kína (4,8 százalék) az Egyesült Arab Emirátusok (4,5 százalék) és Törökország (3,6 százalék).
Megkapta az engedélyt a Mol. 
