Kína mindent megtesz azért, hogy a gazdaság „a lehető legjobb eredményt” érje el az idén – közölte az állami média csütörtökön a kormányzó Kommunista Párt magas szintű ülése után, ellentétben a korábbi kijelentésekkel, amelyek az 5,5 százalékos éves gazdasági növekedési cél teljesítését hangsúlyozták.
Kínának 2022 második felében „stabilizálnia kell a foglalkoztatást és az árakat, észszerű keretek között kell tartania a gazdasági műveleteket, és törekednie kell a lehető legjobb eredmények elérésére” - közölte az állami Hszinhua hírügynökség, miután a Hszi Csin-ping elnök vezette 25 tagú Politbüro összeült a gazdaság értékelésére.
Kína az elemzők többségének várakozása szerint 2015 óta először nem lesz képes majd teljesíteni a kitűzött, idei 5,5 százalékos gazdasági növekedési célt, amelynek egyik fő oka a központi zéró-Covid stratégia, és egyebek mellett olyan városok teljes lezárása, mint a 27 milliós Sanghaj.
A bruttó hazai termék az első félévben csupán 2,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ez pedig hatalmas nyomást helyez a második félévre, különösen, hogy jelentősen növekszik a globális recesszió kockázata: az infláció fogyasztáscsökkentő hatása, a mindenütt szigorodó monetáris politika okán dráguló hitelek, az ukrajnai háború okozta bizonytalanságok és az ismétlődő járványügyi-lezárások miatt.
Hszi elnök a Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-Afrikai Köztársaság által alkotott BRICS-csoport fórumának június 22-i megnyitóján még azt mondta, hogy Kína további intézkedéseket fog hozni éves gazdasági céljainak elérése érdekében, miközben a járvány megelőzésének és ellenőrzésének hatását a lehető legkisebbre csökkenti. Ám a június 28-án Vuhanban tett látogatása során már csupán azt ígérte, hogy Kína „arra fog törekedni, hogy idén a gazdasági fejlődés viszonylag jó szintjét érje el”. Hasonlóképpen, a múlt héten Li Ko-csiang miniszterelnök csupán annyit említett, hogy Kína „az egész évben viszonylag jó eredményekre fog törekedni a gazdasági fejlődésben”.
Úgy tűnik azonban, hogy Kínában a zéró-Covid stratégia marad az elsődleges védekezési mód, annak súlyos gazdasági és társadalmi következményei ellenére is. Az eljárások szigorúságát jelzi, hogy csütörtökön a 12 milliós Vuhan több milliós Csiangszia kerületének lakóit arra kötelezték, hogy három napig maradjanak otthonukban, miután négy tünetmentes koronavírusos esetet észleltek. A zéró-stratégia része a tömeges tesztelés, a szigorú elkülönítési szabályok és a helyi zárlatok. Noha az eljárás valóban jóval kevesebb halálesetet eredményezett, mint sok más országban, ugyanakkor egyre növekvő ellenállásba ütközik, mind a lakosság, mind a vállalkozások részéről.
Vuhan 2020 elején vált világszerte ismertté, mivel a tudósok elsőként itt észlelték néhány hónappal korábban az új koronavírust, és ez volt az első város, amely szigorú korlátozó intézkedéseket vezetett be. Akkoriban az egész világot megdöbbentette a zárlat szigora, de hamarosan több ország kénytelen volt hasonló intézkedéseket bevezetni. A kínai módszer kezdetben igazi sikertörténetnek tűnt, hiszen a korlátozásokat sokkal korábban sikerült feloldani, mint sok más országban. Ez azonban mára jelentősen megváltozott, mivel Kína továbbra is a zéró-Covid stratégiát követi, ami gyakori helyi korlátozásokat eredményez, ahelyett, hogy megpróbálna együtt élni a vírussal, mint a legtöbb más ország.
Kínában jelenleg is a zéró-Covid uralja az emberek életét. Az utazással kapcsolatos döntések, a sportágak megválasztása, a napi tevékenységek időzítése és bizonyos esetekben még a munkakeresés is mind a járvány elleni védekezéstől függ.
Nemrég a Sanghajból Pekingbe tartó nagysebességű vonatot leállították. Félúton védőruhát viselő tisztviselők szálltak fel és megafonon közölték, hogy mindenkinek le kell szállnia, mert az egyik utas kontaktszemélynek tekinthető. A kínaiak a járvány korai szakaszában többnyire egyetértettek az ilyen követelésekkel, mert bíztak abban, hogy a kormány tudja, mit csinál. Most a hatóságok már nem számíthatnak ilyen megértésre. Az utasok elégedetlenül kiáltoztak: „Nem! Miért szálljunk le? Hogy engedhették fel azt a személyt a vonatra?” Hamarosan mégis busszal szállították őket egy több száz kilométerre lévő elkülönítő központba.
Annak érdekében, hogy bizonyos ágazatok működőképesek maradjanak, az alkalmazottak számára elrendelték, hogy ideiglenesen a munkahelyükön éljenek, hogy minimalizálják a munkahely és az otthon közötti érintkezést.
Bár a világ többi része képes volt továbblépni, Kínában az emberek élete még mindig a tesztelések, vizsgálatok, az eredményekre való várakozás, további tesztelések, ismételt várakozás, majd a következő teszt tervezése stb. körül forog. Az egész lakosságot folyamatosan fenyegeti a karantén vagy a város elhagyásának tilalma.
Senki nem látja, hogy ennek mikor lesz vége, jelenleg a legcsekélyebb jele sincs annak, hogy ez a közelben lenne.
Azokban a városokban, ahol a leghosszabb és legszigorúbb volt a zárlat, óriási az emberek kimerültsége. Az olyan több tízmilliós városokban, mint Csilin, Csangcsun, Hszian és Sanghaj, elviselhetetlennek tűnik a gondolat, hogy ismét hónapokig nem mozdulhatnak ki az otthonukból. Az elégedetlenség pedig jelentős politikai kockázatokat is hordoz.
Kínában a Kommunista Párt mindenekelőtt a széles körű társadalmi nyugtalanságtól tart, és ezt szeretné elkerülni Hszi elnök is, mielőtt a párt őszi kongresszusán történelmi jelentőségű harmadik ciklusába lép.
El kell ismerni, hogy a Kína által követett védekezési stratégia eddig megmentette az egészségügyet a túlterhelődéstől, a kórházakat nem lepték el a fertőzött betegek, és sokkal alacsonyabb maradt a halálozási arány, mint amilyen enélkül lett volna. Ennek azonban óriási az ára – és bizonyos ponton Kínának meg kell találnia a módját, hogy továbblépjen. Fontos lépés lehet, ha az őszi pártkongresszuson döntés születik az ország alacsony oltási arányának javításáról, különösen az idősebbek körében.
Az amerikai Johns Hopkins Egyetem adatai szerint a több mint 1,4 milliárdos lélekszámú Kínában 2,2 millió koronavírusos esetet és 14 720 azzal összefüggő halálesetet regisztráltak a járvány 2019-es kitörése óta – azaz kevesebb mint egyharmadát a magyarországi halálozásoknak –, míg a worldometers.info felületén fellelhető kínai adatok csupán 229 ezer koronavírusos esetről és 5 226 halálesetről szólnak.
Több korrupciós vizsgálat és botrány is érintette a spanyol kormányt. 
