Az „alapvető érdek” (core interest) kifejezés 2003 magasságában jelent meg a kínai hivatalos dokumentumokban. Azon geopolitikai témákra utalt, amelyekről Peking nem is óhajt tárgyalni, avagy kompromisszumot kötni, és amelyek megvédése feljogosít a katonai erő használatára.  Kezdetben az „Egy Kína elv”, Tajvan, Hongkong, Makaó, Hszincsiang és Tibet kérdése számított ide, de 2012 végén, amikor Hszi Csin-Pinget megválasztották a kommunista párt főtitkárává, a Dél-kínai-tenger térsége is felkerült a listára.

Az elmúlt időszakban nő az aggodalom, hogy a Washington és Peking között növekvő feszültség kiterjed Kína alapvető érdekeire – különös tekintettel Tajvanra.

Egy tervezett látogatás hullámai

Ma telefonon beszél egymással Biden elnök és Hszi elnök, hogy áttekintsék a több évtizedes mélypontra esett amerikai-kínai kapcsolatokat. A legneuralgikusabb pont Nancy Pelosi képviselőházi elnök augusztusra  tervezett tajvani látogatása, amelyre Peking kemény katonai választ ígért, a Fehér Ház pedig a jelenlegi helyzetben nem is támogatja azt. Peking számára érthetetlen, hogy az amerikai elnök nem utasíthatja a törvényhozás vezetőjét - ilyen Kínában nem fordulhatna elő.

Az utazással kapcsolatos washingtoni és pekingi nyugtalanság nagy része az időzítéssel függhet össze. A Kínai Kommunista Párt várhatóan novemberben tartja 20. kongresszusát - egy nagyszabású összejövetelt, amely ötévente kerül megrendezésre - és amelyen Hszi Csin-ping várhatóan példátlan módon a harmadik elnöki ciklusára kap felhatalmazást.

A feszültség eszkalálódásának csalhatatlan jeleként Washington hétfőn Szingapúrból Tajvan közelébe rendelte a USS Ronald Reagan anyahajót és kísérőhajóit.

Pelosi és a kínai álláspont

Miután a kínai külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy Kína szigorú figyelmeztetéseket küldött az amerikai tisztviselőknek, és Kína teljes mértékben felkészült minden eshetőségre Pelosi tervezett tajvani útja kapcsán, a kínai védelmi minisztérium kedden leszögezte: a katonaság semmi esetre sem fogja ezt tétlenül nézni, és határozott intézkedéseket foganatosítanak a külső beavatkozások és a "tajvani függetlenségi", szeparatista kísérletek meghiúsítására.

Kínai elemzők szerint a hadsereg erős figyelmeztetései azt jelentik, hogy a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) jól felkészült minden lehetséges kihívásra, ha Pelosi meglátogatja a szigetet, és azt tanácsolták a PLA rakétaerejének, hogy tartsanak gyakorlatokat új rakétákkal, amelyek minden lehetséges célpontot megcéloznak, így azon repülőgép-anyahajókat is, amelyek részt vehetnek Pelosi látogatásában.

A New York Times hétfőn arról számolt be, hogy az elmúlt napokban a belső aggodalmak kiéleződtek, mivel a Biden-adminisztráció csendben próbálja lebeszélni Pelosi-t a tervezett látogatásról. A jelentések azt a forgatókönyvet írják le, hogy Kína vadászrepülőgépet küldhet, hogy "kísérje" Pelosi gépét, és megakadályozza a leszállást, ha Tajvanra látogatna.

Hu Hszjin, a kínai pártlap, a Global Times kommentátora elmondta, hogy arra számít: a PLA repülőgépei együtt repülnek be Pelosi gépével Tajvan légterébe.  Az nagyszerű precedenst teremtene a PLA számára a sziget feletti jövőbeni járőrözéshez, egyben alapjaiban változtatná meg a Tajvani-szoros geopolitikai környezetét.

Lü Hsziang, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia munkatársa a Global Timesnak elmondta, hogy szerinte Pelosi világosan látja, hogy azok, akik arra ösztönözték, hogy Tajvanra menjen, többnyire republikánusok, akik csak még nagyobb káoszt akarnak kelteni az Egyesült Államokban, ezzel még több szavazatot bezsebelve a novemberi félidős választásokon.

Az amerikai viták

Annak ellenére, hogy Biden elnök nyilvánosan aggodalmát fejezte ki az utazás provokatív jellegével kapcsolatban, a New York Times újságírója, David Sanger, az amerikai mélyállammal bizalmas kapcsolatokat ápoló újságíró kedden arról számolt be, hogy „amerikai tisztviselők szerint Pelosi asszony utazásának tervezése rendben halad előre."

Pelosi, a legmagasabb rangú amerikai tisztviselő, aki negyedszázad óta ellátogatna a szigetre, az USA „Egy Kína politikájának” további aláásását célozva, amelyet a Trump- és Biden-kormányzat szisztematikusan lazít föl. Tavaly októberben a Wall Street Journal arról számolt be, hogy amerikai csapatok állomásoznak Tajvanon, decemberben pedig az arról, hogy USA megduplázta a szigeten állomásozó csapatai számát.

2022. május 5-én az Egyesült Államok külügyminisztériuma eltávolította hivatalos weboldaláról azt a két szövegrészt, amely szerint „az Egyesült Államok nem támogatja Tajvan függetlenségét”, valamint „elismerik a kínai álláspontot, hogy csak egy Kína létezik, és Tajvan Kína része”.

Már 2021-ben, amikor a lehetséges orosz invázióról szóló jelentéseket vitatták meg politikai körökben, a Biden-kormányzat ismételten hangsúlyozta az amerikai „Tajvan védelmére tett fogadalmat”, noha hivatalosan az USA továbbra is elkötelezett a stratégiai kétértelműség politikája mellett.

Donald Trump megválasztott elnökként már beiktatása után rögtön megszegte az Egyesült Államok több évtizedes politikáját azzal, hogy telefonbeszélgetést folytatott Cai Jing-ven tajvani elnökkel.  Peking rendkívül ideges: mivel Biden támogatottsága alacsony, és mindössze két éven belül újabb elnökválasztás jön, a kínai kormányban többen egy sokkal inkább Kína-ellenes republikánus adminisztráció rémét látják már a horizonton.

Ha Kína erőszakkal elragadná Tajvant, az bizony kioltaná Amerika azon törekvését, hogy szabályokon alapuló rendet tartson fenn az Indo-Csendes-óceán térségében. Blinken külügyminiszter szavaival élve: „Kína az egyetlen olyan ország, amely rendelkezik olyan szintű gazdasági, diplomáciai, katonai és technológiai erővel, amely komoly kihívás elé állítja a stabil és nyitott nemzetközi rendszert”. Nem véletlen tehát, hogy a tajvani ügy napjainkra kulcspozíciót vívott ki az Egyesült Államok külpolitikai és katonai számításaiban és az amerikai pozíció egyre csak keményedik.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)