Ahogy arról mi is írtunk korábban, David Cameron kis túlzással bármit megígér, hogy növelje újraválasztásának esélyeit. A ma bemutatott nyolcvannégy oldalas választási program az EU-kilépéstől a bevándorlók vegzálásáig mindent tartalmaz.
Mi lesz, ha kifenyegetőzik magukat az unióból?
Jelenleg úgy tűnik, hogy 2017-ben népszavazás lesz a brit tagságról, de ezt megelőzően még komolyabb tárgyalások is várhatóak a külföldi EU-munkavállalók jóléti juttatásainak szigorításáról.
Az MTI gyűjtéséből az is kiderül, hogy a Konzervatív Párt tervei szerint az EU-társállamokból érkezők csak négyévi folyamatos nagy-britanniai munkaviszony után juthatnának hozzá a brit jóléti ellátások teljes köréhez. Terveik szerint ez lényegesen csökkentené a „megélhetési bevándorlást”, azaz az alacsony keresetű és alacsony szakképesítésű bevándorlók nem az Egyesült Királyságban próbálnak majd szerencsét. .
Gyakorlatilag lehetetlen lesz a semmiből elkezdeni
A toryk tervei szerint egyébként azok a külföldi uniós munkavállalók, akik gyermekeiket nem hozzák magukkal, a jövőben egyáltalán nem vehetnének fel brit családi pótlékot, függetlenül attól, hogy mennyi ideje dolgoznak Nagy-Britanniában és mennyi adót fizetnek.
Azaz például így a tizenéve két ország közt ingázó, megbecsült munkaerőként számon tartott kollégák is buknák a gyerekek után járó támogatást.
Az állásajánlat nélkül érkező uniós bevándorlók a Konzervatív Párt tervei szerint semmiféle álláskeresési támogatást nem kaphatnának, és ha fél év elteltével sem találnak munkát Nagy-Britanniában, haza kell térniük.
Itt az érdekházasságok vége?
Az EU-munkavállalók nem európai uniós állampolgárságú házastársaira vonatkozó bevándorlási szabályok szigorítása is tervben van.
Esetükben egyebek mellett egy meghatározott jövedelemszint eléréséhez és angol nyelvvizsgához kötnék a nagy-britanniai letelepedés engedélyezését.
Az uniós jog teljes sárba tiprása
Az eddig felsoroltak még úgy, ahogy rendben vannak. Csakhogy Cameronék tervei szerint a további tagországok felvételét Nagy-Britannia csak akkor hagyná jóvá, ha a legalapvetőbb uniós elv, a szabad munkaerőmozgás nem vonatkozna az új tagországokra egészen addig, míg azok gazdaságai nem zárkóznának fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe.
A Konzervatív Párt ennek alapján gyakorlatilag azt szeretné elérni, hogy az EU-tagállamok a mostani uniós szerződésekben szereplő, legfeljebb hét évi átmeneti időszaknál hosszabb ideig is korlátozhassák az újonnan csatlakozó országok munkavállalóinak bevándorlását.
Cameron ezt a fenyegetést nemrég már belengette egyszer, mondván, hogyha Brüsszel erre nem adja áldását, akkor London megvétózza a további bővítéseket.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 2,09 pontos nyitás után emelkedett szerdán délelőtt. 
