A múlt héten pénteken jelentették, hogy az Egyesült Államok 16. legnagyobb bankja, a Silicon Valley Bank (SVB) csődvédelmet kért, majd még a hétvégén egy valamivel kisebb bank is jelezte, hogy fizetőképtelen. Bár Amerikában nem számít szokatlan eseménynek, ha pénzintézetek bezárnak, a kép sokkal komorabb, ha abból az aspektusból közelítjük meg, hogy néhány napon belül megtörténik az USA történetének második és harmadik legnagyobb bankcsődje. A történtek hátteréről Zsiday Viktor írása adott betekintést: az SVB a megugró infláció miatti kamatemeléseken keresztül hatalmas veszteséget szenvedett el kötvényportfolióján, majd a betétesek pénzkivonása (bankrun) miatt gyorsan csődbe is ment. Ugyan az USA-ban is van befektetővédelmi alap, amely 250 ezer dolláros összegig garantálja a kifizetéseket, a pánikot az okozta, hogy a kaliforniai pénzintézet ügyfelei között nagyon sok helyi technológiai vállalkozás volt, amelyek ennél jóval nagyobb összegeket helyeztek el az SVB-nél.
A bankcsődökre reagálva hétfőn egy komolyabb piaci reakciót láthattunk, a részvényárak zuhanni kezdtek, de más kockázatosnak tartott eszköz, így például a forint is látványosan veszített az értékéből. Ráadásul rögtön megindult Amerikában is a spekuláció, hogy az SVB és a kriptopiacon aktív Signature Bank csődje dominóhatást vált ki, és számos további kisebb bank roppanhat meg. Ezek pedig összességében már az egész pénzügyi rendszer stabilitását alááshatják. Nem véletlen, hogy hétfőn maga Joe Biden elnök próbálta megnyugtatni a kedélyeket, és kijelentette, az ország pénzügyi rendszere „biztonságban van”. Ezzel gyakorlatilag párhuzamosan még a hét elején jelezte az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, hogy védelmet fog nyújtani az egész bankrendszernek. Egyrészt, az SVB valamennyi ügyfelét maximálisan kártalanítja, másrészt pótlólagos finanszírozást nyújt több banknak is, nehogy azok a betétkivonások miatt megroppanjanak. Utóbbi egyébként jelentős mértékben megindult a csődök hírére, számos kisebb bankból kezdték el kivenni az ügyfelek a pénzüket, hogy biztonságosabbnak tekintett nagyokhoz vigyék át.
A tőzsdei ármozgások az európai piacokat is érzékenyen érintették, de a hét első napján még volt arra remény, hogy szalmalángként illan el a pánik, és a Fed hathatós lépéseinek köszönhetően gyorsan túlléphetünk a történteken. Nem így történt, hiszen az ingatag lábakon álló bankokról szóló – egyébként nem alaptalan – pletykák gyorsan szárnyra kaptak, ennek pedig lett egy komoly európai áldozata is. A bankproblémák miatt így folytatódott a vérfürdő a tőzsdéken szerdán, de már nem csak a pénzügyi szektor cégeit verték szét, hanem minden szektorra kiterjedő általános részvényeladást láthattunk. A szakértők egy része ugyanis arról beszélt, hogy a bankcsődök hatása gyorsan szétterjed a gazdaságba, ami felerősítheti a recessziós veszélyeket. Ezt a narratívát erősítette, hogy az árupiacokat is letarolták az eladók, a hétfőn még 82 dollár körül forgó Brent olaj például 71,70 alá zuhant.
Az ünnepnap miatt a magyar tőzsde megúszta a szerdai esést, de a devizapiacokon a forinttal kereskedtek, így azon csattant az ostor. Jelentősen gyengült ugyanis az euróval szemben, és kéthavi negatív csúcsára, 400 körüli szintekre jött vissza az árfolyam. A Raiffeisen Bank elemzői csütörtök reggeli kommentárjukban megjegyezték, most látszik igazán, hogy mennyire nemcsak az önálló erejéből jutott el nemrég a 100 hetes mozgóátlagig a kurzus, 380 alá, hanem éppen a 18 százalékos effektív kamatláb támogatásával és az abból fakadó pozícionáltsággal. Mindez komoly árnyékot vet a Raiffeisen azon várakozására, melyek szerint akár már márciusban elkezdődhet a kamatszint csökkentése. A magyar fizetőeszköz annak ellenére is nagyon törékeny, hogy az itteni kamatszint jócskán meghaladja a régiós bankközi kamatokat.
Szerdán tehát a befektetőket már nem az amerikai SVB szomorította, hanem egy svájci óriás. Rendszerkockázati szinten a régóta problémás Credit Suisse került a fókuszba, amelynek szerdán olyan hevesen zuhant az árfolyama, hogy az túllépte a tőzsdén megengedett szintet és a papír kereskedését is fel kellett függeszteni. Erre pedig a svájci jegybanknak is reagálnia kell, amely jelezte, hogy mentőövet dob a banknak. Némileg így szerda este csillapodott a pánik, azt követően, hogy a Credit Suisse vezetői közölték, élni fognak a svájci jegybank által felajánlott 54 milliárd dolláros segítséggel.
Ezek hatását már szerdán láthattuk, hiszen a Wall Streeten komoly kezdeti esés után pozitív korrekció indult, végül az S&P 500 index 0,70, a Dow Jones 0,87 százalékos csökkenéssel zárt, ezzel szemben a Nasdaq Composite index 0,05 százalékkal került feljebb. Csütörtökön pedig az európai piacokon is optimistább kereskedést láthattunk, az árfolyamok esése megállt, némi korrekció jött.
A kérdés most az, hogy akár a tengerentúlon, akár Európában sikerül-e kivédeni azt a hatást, amit az vált ki, hogy bankok mennek csődbe vagy látszanak megrogyni. A jegybankok határozott és gyors közbelépése meg tudja-e szilárdítani a rendkívül képlékeny bizalmat. Sokan ugyanis hasonlótól tartanak, mint amit már 2008-2009-ben láttunk, vagyis a hitelpiacok kiszáradását. Akkor is egy nagy bank, a Lehman Brothers csődje gyorsította fel az eseményeket, és a kirobbanó válság miatt pillanatok alatt befékezett mind a vállalatok, mind az államok finanszírozása. Ez pedig globális szinten recessziót és tőzsdekrachot hozott akkor, a pénzügyileg gyenge lábakon álló államok, így Magyarország is a spekulánsok céltáblájává vált. Sajnálatos, hogy a Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc vezette kormányok inkompetens gazdaságpolitikája megismétlődni látszott az elmúlt években. A magyar gazdaság ugyanis ismét az úgynevezett ikerdeficit problémájával küzd – ez akkor áll fent, ha az adott ország gazdasága többet importál, mint amennyit exportál, és az ország kormánya több pénzt költ, mint amennyi bevételt generál. Súlyosbította az utóbbi időben a helyzetet az energiaárak megugrása, amely a külkereskedelmi mérlegre helyezett komoly nyomást, ahogy a globális infláció is, amely a korábbi nulla körüli kamatokat dobta meg erősen. Előbbi a különböző kormányzati támogatások miatt a költségvetésre ró plusz terhet, utóbbi miatt pedig Magyarország finanszírozása drágult meg jelentősen.
Egy-két nap eseményei alapján folytatást nem, de potenciális forgatókönyveket fel lehet vázolni. Az optimista szcenárió szerint a mostani bizonytalanságon a kormányok és a jegybankok együtt rövid időn belül úrrá tudnak lenni. Ennek következtében kisebb gazdasági lassulás lehet, így az idei évre várt minimális GDP-növekedés helyett a fejlett országokban inkább kisebb recesszió lesz. Ez a visszaesés pedig úgymond korrigálja majd a pánikra reagáló lazább monetáris politikát, így az infláció nem fog felpörögni, bár a lecsengése esetleg a vártnál kicsi tovább tart.
A másik véglet, hogy a két amerikai bankcsőd, illetve a Credit Suisse problémái csak a jéghegy csúcsát jelentik. Ebben az esetben a már emlegetett 15 évvel korábbi események indulhatnak meg, vagyis erősen visszaeső hitelezés és jelentősebb recesszió jöhet világszerte. Ez a szcenárió Magyarországot igen súlyosan érinthetné, mert látványos további forintgyengülést hozhatna, miközben a gazdaság visszaesik. Ráadásul a kormány pozíciója is erősen erodálódhatna a fellépő finanszírozási problémák miatt. A kiszáradó hitelpiacok miatt ugyanis az államadósságot sokkal nehezebb lenne finanszírozni, mindez pedig könnyen oda vezethet, hogy az IMF-től kell végül segítséget kérni, aminek a politikai következményeit nehéz prognosztizálni. Természetesen a két véglet között nagyon sok fokozat van és a napról-napra, sőt akár óráról-órára változó helyzetben gyakorlatilag lehetetlen megjósolni, hogy hova fut ki a végkifejlet.
Megindulhat az 5000-es szint felé a Mol? 
