.jpg)
Gyurcsány Ferenc előadásában a program elemeit ismertette. Mint mondta, az oktatásban a korai fejlesztésre, az esélyegyenlőségre, a tehetséggondozásra, az oktatás tartalmi kérdéseire, a pedagógusok ösztönzésére, a mérésre-értékelésre és az intézményrendszer fejlesztésére, míg a művelődés területén a közkultúra fejlesztésére helyezik a hangsúlyt.
A kormányfő grafikonokat és különböző felmérések adatait is bemutató előadása során többek között egy 2006-os PISA-felmérés matematikai eredményekre vonatkozó adatsorát ismertetve kiemelte: a legjobb eredményeket olyan országok produkálták, mint például Finnország és Dél-Korea, amelyekben arányaiban ugyanannyit költenek az oktatásra, mint Magyarországon. De azok az országok is előttünk vannak e felmérés szerint - folytatta Gyurcsány Ferenc -, ahol éppenséggel arányosan kevesebbet költenek az oktatásra a költségvetésből, mint például Csehország és Lengyelország.
A miniszterelnök azt mondta, nemcsak pénzkérdés az oktatás színvonalának emelése. Mint hozzátette, magán az oktatáson és a közkultúrán is változtatni kell. Nincs jobb befektetés a tanulásnál, mert hosszabb életet is eredményez - emelte ki Gyurcsány Ferenc.
A korai fejlesztés megerősítését, az esélyegyenlőség megteremtését, a tehetséggondozást, a közoktatás tartalmi fejlesztését és az utóbbi két évtizedben leértékelődött tanári mesterség renoméjának visszaállítását említette a terület megújításának öt fő pilléreként Hiller István oktatási és kulturális miniszter.
"A XXI. században az érvényesülés útja mindenütt a világban a tudás és a műveltség" - jelentette ki a miniszter az Új Magyarország kormányzati tanácskozássorozat Új iskola, új tudás című rendezvényén, az ELTE konferenciaközpontjában.
Az oktatási miniszter hangoztatta: minél korábban kerülnek a kicsik az iskolarendszerbe, annál nagyobb az esélye, hogy jó képzettségük lesz. Kifejtette: a legtöbb dolog a gyermek életének első hat évében eldől, ezért 300 munkatárssal és évi 350 millió forinttal megerősítik a védőnői hálózatot, az itt tevékenykedőknek pedig ellátott gyermekenként ezer forinttal köszönik meg a gondoskodást.
Mint elhangzott, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodába íratását az első alkalommal 20 ezer forinttal támogatják, amihez félévente 10 ezer forint járul, ha a kicsi részt vesz a foglalkozások legalább háromnegyedén.
Hiller István arról is beszélt, hogy csak olyan fenntartó intézményeinek juthat támogatás, amely az esélyegyenlőség szempontjainak figyelembevételével működik, az ezzel kapcsolatos tervek végrehajtását pedig ellenőrizni fogják.
"Nincs nagyobb kincsünk Magyarországon, mint a tehetség" - fogalmazott a miniszter. Kitért arra, hogy 2010-ig 2,5 milliárd forintot fordítanak a szakképzésben résztvevők kollégiumi körülményeinek javítására, magántőke bevonásával pedig harmincezer kollégiumi hely épülne.
A közoktatás tartalmi fejlesztéséről szólva a tárcavezető arról beszélt, hogy amíg a magyar gyerekek tízéves korukban nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket, a jelenlegi rendszerben nem jut elég idő az alapkészségek gyakorlati alkalmazásának elősegítésére.
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű pedagógusoknak havi 30-50 ezer forintos pótlékot hoznak létre, a tanári pálya megújításában legnagyobbat nyújtó - évente 25 - szakembernek tízmillió forintos ösztöndíjat alapítanak, és évente százan vehetik át az Esélyteremtő Pedagógus miniszteri elismerést, valamint az azzal járó 300 ezer forintot - sorolta Hiller István. "Több munkáért, jobb munkáért a közösség nyújtson többet" - sürgette a szakminiszter, hangsúlyozva, hogy közelíteni kell a pedagógusok bérét a más értelmiségi pályán mozgókéhoz.
Hiller István közölte: főiskolai diplomával a zsebükben 25, egyetemi végzettséggel 40 ezer forintos pótlékkal számolhatnak a pályakezdő pedagógusok, hárommilliárd forint fölé emelkedik a minőségi bérpótlék, és - intézménymérettől függően - 20-40 ezer forintos plusz juttatással számolhatnak a vezetők.
Szavai szerint harmincmilliárd forint áll rendelkezésre az ötezernél kevesebb lakosú települések művelődési ház rendszerének kiépítésére, és jövőre kétmilliárd forinttal támogatják ezek programjainak megújulását.
"A magolás iskolájából a megértés iskoláját teremteni" - foglalta össze a teendőket a tanácskozáson Magyar Bálint államtitkár, egykori oktatási miniszter. Emlékeztetett arra, hogy a kompetenciaalapú tudás elengedhetetlen egy olyan világban, ahol - mint azt a nyugat-európai példák mutatják - egy átlagembernek életében 4-6 alkalommal kell szakmát váltania.
Az ehhez vezető út elemeként említette, hogy az oktatás folyamatába integrálják, ne pedig külön tárgyként oktassák a számítógépes ismereteket, és teremtsék, erősítsék meg a lakosság idegennyelv tudását, valamint természettudományos ismereteit.
"A Gyurcsány-kormány szavai és tettei köszönő viszonyban sincsenek egymással, hiszen a kisiskolák százainak ellehetetlenítésével, pedagógusok ezreinek elbocsátásával és a tandíj bevezetésével tönkretették a magyar oktatási rendszert" - írta a Fidesz helyettes szóvivője. Cser-Palkovics András szerint az oktatás is a Gyurcsány-kormány megszorító politikájának vesztese, "diákok, hallgatók és tanárok együtt fizetik a kormányzati hazugságok árát". Megfogalmazása szerint már a tandíj bevezetésének hírére 24 ezerrel csökkent a felsőoktatásba jelentkező fiatalok száma.
A Fidesz álláspontja alapján március 9-én az emberek nemcsak a tandíjat törölhetik el, hanem az iskolák bezárására, a pedagógusok elbocsátására és a hallgatók megsarcolására épülő oktatáspolitikát is meg tudják változtatni.
Világbank: tandíj kell Magyarországon
Tandíj-kérdés: mi a baj a magyar felsőoktatással?
A kormány megmenti a tehetségeket
Diákok, még négy napotok van!
MTI