A Népszabadság kedden írt arról, hogy az Országgyűlés Hivatala úgy értelmezi a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadóról szóló törvény rendelkezéseit, hogy azok nem vonatkoznak a parlamenti képviselőkre, mert a munkaviszonyuk speciális, valójában nem foglalkoztatottak, nem állnak munkavégzésre irányuló jogviszonyban sem. A napilap közölte, az Országgyűlés Hivatala március 31-e éjfélig, a törvényben előírt határidőig nem adott tájékoztatást a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az utóbbi öt évben végkielégítést kapó parlamenti képviselőknek kifizetett, különadóalapot képező összegről.
Az országgyűlési képviselők hat havi juttatása utáni különadó bevallásával kapcsolatosan - egyeztetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal - a parlament sajtószolgálata azt közölte: az országgyűlési képviselő nem áll munkaviszonyban, illetve foglalkoztatási jogviszonyban. Hivatkoznak a képviselők jogállásáról szóló törvény indoklására, amely szerint a "képviselői tevékenység azonban nem munkaviszony alapján, hanem sajátos államjogi jogviszony alapján végzett tevékenység".
A Fidesz meglepődött A Fidesz szerint a parlamenti képviselőkre is vonatkozik a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadóról szóló jogszabály, de ha az Országgyűlés Hivatala ezzel ellenkezően értelmezi a törvény passzusait, akkor a kormánypárt módosító indítványt nyújt be annak érdekében, hogy a képviselőkre is vonatkozzon a különadó - közölte Kósa Lajos. |
A közlemény kitér arra is, hogy az Országgyűlés a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve, az alkotmány szerint nem tekinthető költségvetési szervnek, és jogi személynek sem, mivel nem felel meg ezen utóbbiakra vonatkozó törvényi feltételeknek.
Rögzítik: a különadót megállapító törvény szerint különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján, továbbá aki a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban a különadóalapnak minősülő bevételt szerez, kivéve azt, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás kerül megállapításra.
Az Országgyűlés Hivatala - tájékoztat a közlemény - 2006-ban 114 képviselő részére fizetett 6 havi juttatást, és egy esetben sem haladta meg a kifizetett összeg a 3,5 millió forintot. 2010-ben 178 honatya részére történt kifizetés, és néhány esetben haladta meg a kifizetett összeg a 3,5 millió forintot. A kifizetett összegekből a hatályos szabályoknak megfelelő adóelőleget az Országgyűlés Hivatala a kifizetéskor levonta, tekintettel azonban arra, hogy tevékenységük nem munkaviszony, utólagos, a különadóra vonatkozó bevallást nem nyújtott be - áll a kommünikében.
Azon országgyűlési képviselők esetében, akik állami vezetői megbízatást is betöltöttek, az ezen jogviszonyuk alapján fizetendő különadó megfizetésére, illetve bevallására a részükre juttatásokat kifizetőknek kellett intézkedniük - zárul a dokumentum.
MTI, Privátbankár