A feledékeny cégeknek kedvez az új csődtörvény?

Az új csődtörvény figyelmen kívül hagyja a követeléskezelő szakma gyakorlati tapasztalatait, és ennek eredményeként néhány passzusa kifejezetten az adósoknak kedvez – hangoztatja Csatlós Csilla. Bár a szabályozás célja nyilván a tisztességes szándékkal elindított csődeljárások számának növelése, a közlemény szerint ez sajnos illuzórikus elvárás. A hitelezők például egyetlenegy csődöt sem kezdeményeznek majd, hiszen az eljárás időigényes, ami lehetőséget biztosít a vagyonkimentésre, ráadásul az adós hozzájárulása is szükséges hozzá – szögezte le a szakértő.

A csődeljárásokat tehát elsősorban az adósok kezdeményezik majd, amiről öt munkanapon belül kötelesek hirdetményt elhelyezni két országos napilapban, a saját honlapjukon, és közvetlenül is értesíteniük kell a hitelezőt. Az információ természetesen a Cégközlönyben is megjelenik. A hitelezői igény bejelentésére a törvény 30 napot biztosít és ezzel kapcsolatban fontos tudni, hogy a határidő túllépése jogvesztést eredményez.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a felszámolással szemben, ahol az elrendeléssel egyidejűleg minden követelés automatikusan lejárttá válik, a csődeljárásra más szabályok vonatkoznak. Azok a hitelezők, akiknek a számlája a csődeljárás kezdő időpontját követően válik esedékessé, mindenkinél nagyobb veszélyben vannak, mivel a törvény számukra a fizetési határidő letelte után csak három napot biztosít az igénybejelentésre. Ezért nekik – függetlenül a számla lejáratától – a csődről való értesülésük után célszerű azonnal bejelenteniük a követelésüket - tanácsolják.

Vissza a feladónak: így vitathatók a számlák
Felszámolt vagyonok: egyben is elkelhet az egész
Szeptemberi újdonságok a csődtörvényben

Privátbankár