Az MTI annak kapcsán kereste meg a kormányszóvivőt, hogy a legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent: a jelenlegi kormány visszavonta azt a korábbi határozatot, amely az új Erkel Színház építését írta elő.
Az előző kormány 2009 október közepén határozott az új Erkel Színház felépítését célzó pályázat előkészítéséről és lebonyolításáról, továbbá az Operaház rekonstrukciójának előkészítéséről. Ezt a határozatot helyezi hatályon kívül a mostani - erősítette meg Nagy Anna.
Kiemelte: a Fidesz-KDNP kormány már többször ígérte azt, hogy a PPP-beruházásokat felülvizsgálja több területen is, ugyanis - mondta -, már több visszásság is kiderült. Az Erkel Színházzal kapcsolatban is zajlik ilyen vizsgálat - tette hozzá.
Szavai szerint nem jó konstrukció az, ahol az egyik félnél van a beruházás összes előnye, míg a másik félnél csak a felelősség.
A 2009-es határozat az építés első lépéseként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek előírta, hogy a fővárosi önkormányzattól vásárolja meg az építési telek egy részét, és azt adja a Magyar Állami Operaház tulajdonába. Ugyanezt tették a MÁV tulajdonában lévő telekkel is. Miután a teljes telek az Operaház tulajdonába került, az Operaház és az MNV pályázatot ír ki az ingatlan hasznosítására - szólt a határozat.
Ezt követően az Operaház közbeszerzést volt köteles kiírni egy olyan épület bérlésére, amely alkalmas opera előadások megrendezésére, valamint gyártó- és raktárbázisnak. A bérleti idő 25 év, de az építés idejével együtt sem lehet több 28 évnél. Az éves bérleti díj legfeljebb 3 milliárd 113 millió forint lehetett volna.
Az akkori határozat megjelenése után a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította az új Erkel Színházat.
A PPP-projekt lényege: az állam megbízásából az adott beruházást a magánbefektető építi és üzemelteti, de a szerződésben vállalt futamidő, rendszerint 20-30 év végén a létesítmény állami tulajdonba kerül.
MTI