A holland ABN Amro elemzői kiszámolták, hogy azokban az országokban, amelynek válogatottja megnyerte a VB-t, a rákövetkező esztendőben átlagosan 0,7 százalékkal gyorsabban nőtt a hazai össztermék, mint amire korábban számítottak. A világbajnokság alatt eleve megnőtt az éttermek, szórakozóhelyek forgalma, nőtt a VB-vel kapcsolatos cikkek - nemzeti zászlók, trikók, egyéb nemzeti szimbólumok, ajándéktárgyak - eladása.
Megfogták a GDP-csökkenést?
A világbajnokság tegnapi döntőjében a spanyolok a hosszabbításban szerzett góllal megverték Hollandiát ,ezzel először hódították el a foci legértékesebb trófeáját. A döntő hosszabbítását 15 millió 605 ezren követték, soha ennyien nem néztek tévét Spanyolországban, ez a képernyő előtt ülők 85,9%-a. |
Mindez meghozhatja a várva várt növekedést az országnak: elemzők szerint a GDP negyed százalékpontos extra bővülése azt jelentené, hogy a várt zsugorodás helyett az év egészében nőne a gazdaság.
Különösen a több sebből vérző spanyol idegenforgalomnak jön jól a VB-győzelem. Elemzők szerint ennél jobb reklámot el sem lehet képzelni az ország számára, s ezzel már sokan élnek is: az NH spanyol szállodalánc honlapjára máris felkerült Paul, a világhírű jóspolip képe, a Ryanair pedig csökkentette spanyolországi útjainak árát, ennek köszönhetően jócskán fellendült a forgalom.
A történelem semmit nem jelent?
Nem osztja ugyanakkor a fenti vélekedést az egyik hazai alapkezelő szakértője. Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a világbajnoki cím elnyerése nem fog javulást eredményezni a jelentősen megrendült spanyol gazdaságban, és évek kellenek ahhoz, hogy látványos növekedés induljon el.
Már a döntő előtt megindultak a találgatások, hogy a spanyolok győzelme az ország gazdaságára is pozitív hatással lesz-e, ez azonban, sajnos, nem ilyen egyszerű a szakember véleménye szerint. „A korábban sikeresnek tűnő spanyol növekedési modell a 2008-as válság nyomán roggyant meg, majd a mély recesszió felszínre hozta a spanyol állami költségvetés gyengeségét és fenntarthatósági kockázatait, ezzel hozzájárulva az eurózóna feszültségeihez. Mivel az építőipar bukásával komplett ágazat lett életképtelen, évek kellenek ahhoz, hogy a spanyol gazdaság alkalmazkodni tudjon ehhez, és más irányba tudjon fordulni, növekedni” – véli Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
A másik, talán még súlyosabb probléma, az uniós átlagot több százalékponttal meghaladó spanyol költségvetési hiány, amely 2009-ben átlépte a lélektani 10%-os mértéket. Bár júniustól 5 százalékkal csökkentették, majd 2011 végéig befagyasztották a közalkalmazotti fizetéseket, leállítanak mintegy 6 milliárd euró értékű állami beruházást, illetve befagyasztják a nyugdíjak egy részét is, az idei évre tervezett hiány mértéke eléri a 12-13%-ot. „2002-ben láthattuk, hogy sajnos egy világbajnoki győzelem kevés ahhoz, hogy kihúzza az ország gazdaságát a gödörből, hiszen Brazília akkor a VB győzelem után volt kénytelen az IMF-hez fordulni segítségért. Bár egy ilyen jelentőségű sportteljesítmény mindenképpen pozitív az adott ország hangulatára, ahhoz, hogy a gazdaság számára elég tér legyen a növekedéshez, az ország pénzügyeinek komoly rendbetétele szükséges” – mondta el a szakember. „Egy látványos sikerből tehát nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a gazdaságra nézve, ahogy a megtakarításainkról is érdemes úgy dönteni, hogy időt fordítunk a pénzügyeink tervezésére és a gazdasági trendek értelmezésére” – javasolta Horváth István.
MTI, Privátbankár